Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-17 / 163. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. július 17. i www.ujszo.com RÖVIDEN Engedjék szabadon a kubai tüntetőket Genf/Párizs. A letartóztatott kubai tüntetők azonnali szabadon bocsátását követelte az ENSZ emberi jogi főbiztosa, és felszólította a havannai kormányt, hogy párbeszéd útján kezelje a problémákat. A chilei Michelle Bachelet aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a hatóságok állítólag túlzott erőszakot alkalmaztak a napok óta tartó kormányellenes tüntetéseken. A beszámolók szerint egyes tüntetők a koronavírus elleni oltási kampány felgyorsítását sürgették, mások politikai változásokat követelnek az immár több mint hat évtizede kommunista irányítás alatt lévő országban, és voltak, akik azt szeretnék elérni, hogy eltöröljék a beviteli korlátozásokat azokra az alapvető cikkekre, amelyekből súlyos hiány alakult ki az országban. A kormány szerdán bejelentette, ideiglenesen feloldja az utazók által bevihe'tő élelmiszerek és gyógyszerek mennyiségére vonatkozó korlátozásokat. (MTI) Fehérorosz válság: újabb házkutatások Minszk, Legalább hét újságírónál kezdtek házkutatást a fehérorosz biztonsági szolgálatok - közölték az érintettek és szerkesztőségeik. A Szabadság Rádió fehérorosz szolgálata a Telegram üzenőalkalmazáson keresztül tudatta, hogy rendőrök vannak igazgatója, Valjancin Zsdanko lakásában, és előállították egyik újságíróját, Inesza Sztougyinszkaját. Az US A által finanszírozott Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió leányvállalataként működő médium aktívan tudósított az Aljakszandr Lukasenka elnök 2020. augusztusi újraválasztása nyomán kibontakozott tiltakozó megmozdulásokról. Házkutatások zajlanak egyidejűleg a Lengyelország által finanszírozott ellenzéki Belsat tévécsatorna hat újságírójának lakásán is. (MTI) Eljárás egy francia miniszter ellen Párizs. Nyomozati eljárás indult összeférhetetlenség gyanúja miatt Éric Dupond-Moretti francia igazságügyi miniszterrel szemben. A miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó francia köztársasági bíróság döntését megelőzően mintegy hat órán át meghallgatásokat tartottak az ügyben. Sajtójelentések szerint ez az első alkalom, hogy nyomozati eljárást indítottak egy hivatalban lévő miniszterrel szemben. Az eljárás megindítása még nem számít vádemelésnek, a folyamat azonban megfelelő bizonyítékok megléte esetén büntetőeljáráshoz vezethet. Az igazságügyi miniszter ellen azért folyik eljárás, mert tavaly nyári kinevezését követően vizsgálatot indított a pénzügyi visszaéléseket vizsgáló országos ügyészség három vizsgálóbírója ellen, amiért több sztárügyvéd, köztük az ő híváslistáit is átvizsgálták. (MTI) A teljes hadsereget be kell vetni Dél-Afrikában MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Előre kitervelt provokációitok nevezte a dél-afrikai elnök az országban kitört, erőszakba torkolló tüntetéseket, hozzátéve, hogy az ügyben már 12 embereden indult vizsgálat. További csapatokat mozgósítottak Dél-Afrikában a zavargások elfojtására. Fokváros. „Meg fogjuk találni a felelősöket, akik közül már jó néhányat azonosítottunk; nem fogjuk tűrni az anarchiát” - szögezte le Cyril Ramaphosa elnök, aki a forrongások egyik gócpontjába, az ország keleti részén fekvő Kwazulu-Natal tartományban tett látogatást. A napokban mozgósított 10 ezer katona mellé még 25 ezer katonát küldenek a zavargások sújtotta területekre a rend helyreállítása érdekében, lényegében Dél-Afrika teljes haderejét bevetik. Aggodalmát fejezte ki emellett amiatt, hogy a faji feszültségek is kiújulhatnak a zavargásokkal összefüggésben — például az indiai kisebbség lakta Phoenix elővárosban tizenöten vesztették életüket. Ramaphosa első ízben látogatott KwaZulu-Natalba, amióta kitörtek a zavargások, amelyeket szakértők máris az apartheid végét követő időszak egyik legsúlyosabb tüntetéssorozatának neveznek. Az elnök leszögezte: rendkívül aggasztják a történtek, kiemelve, az országban már 121-en haltak meg a zavargásokban, közülük 95-en KwaZulu- Natalban. Figyelmeztetett, hogy a történtek az ország gazdasági helyzetét is nagyon károsan befolyásolják. Előzetes felmérések hatalmas pénzügyi károkról és mintegy húszezer megszűnt munkahelyből indulnak ki. A hiánycikké vált üzemanyag miatt több helyen verekedések törtek ki, így katonákat kellett kivezényelni a benzinkutak biztosítására. Több mint százméteres sorok kígyóztak az élelmiszerüzleteknél is. KwaZulu-Natalban és az ország legnagyobb városát, Johannesburgot is magába foglaló Gautengben vasárnap törtek ki zavargások, azt követően, hogy az előbbi tartományban megkezdte 15 hónapos börtönbüntetésének letöltését Jacob Zuma volt dél-afrikai elnök. Zumára azért szabták ki a büntetést, mert bírósági idézés ellenére sem volt hajlandó megjelenni a korrupciós ügyeit vizsgáló bizottság meghallgatásán. Orbán: Jöhet a harmadik vakcina ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A koronavírus elleni harmadik vakcina alkalmazását jelentette be Orbán Viktor a Kossuth rádióban. A miniszterelnök jelezte: aki akarja, az augusztustól kórheti a harmadik oltást, azt pedig majd az orvos dönti el, ki milyen típusú vakcinát kap. Megoszlanak a vélemények arról, kell-e harmadik oltás vagy sem, a WHO is bizonytalanságot sugalló közleményt tett közzé - mondta Orbán Viktor szokásos pénteki interjújában a Kossuth rádióban. Hozzátette: a kormány szerint félni nem kell a harmadik oltástól, nincs is miért elzárni az embereket ennek a lehetőségétől, ezért augusztus elsejétől lehetővé tesszük a harmadik oltást. 4 hónapig inkább várni A kormány azt javasolja, hogy a második oltás után teljen el négy hónap, de a háziorvosok, ha szükséges, ettől eltérhetnek. Azt javasolta, mindenki keresse fel azt az oltóhelyet vagy a háziorvosát, ahol az eddigi oltásokat megkapta, és ott érdeklődjön. Van elegendő mennyiségű vakcina, az oltáshoz időpontot kell majd kérni, de nem lesz olyan oltási rend, hogy például először az időseket oltják, minél kevesebb adminisztrációval akarják terhelni az egészségügyet - tette hozzá Orbán V iktor. Lesz kötelező oltás is Az átoltottság tekintetében Magyarország jól áll a kormányfő szerint, aki azt is mondta, hogy az oltás kötelezővé tételének, a kényszerítésnek nem a híve, viszont egy esetben kivételt tesz a kormány. Ezek az egészségügyi dolgozók - ennek a csoportnak kötelező lesz felvennie a koronavírus elleni oltást, vagyis az egészségügyben csak az dolgozhat, aki megkapta az oltást. A 65 év felettiek 85 százaléka van átoltva, a 15 százalékuk viszont „veszélyben van”, főleg „az agresszív, durva delta variáns miatt” - mondta Orbán, emlékeztetve: ezeket az időseket személyesen felkeresik a háziorvosok, a rezidensek és az orvostanhallgatók, hogy rávegyék őket az oltásra. A beutazásokat egyelőre nem korlátozza a kormány, és azt javasolják a magyaroknak, hogy csak azok utazzanak külföldre, akiknek mindkét oltása megvan már. Jogi huliganizmus A miniszterelnök beszélt a melegellenes törvényt ért brüsszeli aggályokról és az emiatt indult kötelezettségszegési eljárásról is. Szerinte „ez utóbbi jogi huliganizmus, randalírozás”. Orbán Viktor úgy fogalmazott: „kilóg a lóláb, sőt az egész ló”. Mint mondta, „az Európai Bizottság rá akar minket kényszeríteni, hogy beengedjük az LMBTQ- aktivistákat az iskolákba”. „Semmi köze ehhez Brüsszelnek”, mondta, megjegyezve: lehet az iskolákban szexuális felvilágosítást tartani, de csak olyat, amibe a szülő is beleegyezik, mert a gyerek a szülőé, ő dönt a neveléséről. Véres csata és vita Arról, hogy miért nem ment el a témában tartott európai parlamenti vitára, Orbán azt mondta, „nem hívtak”, és amúgy sem érezte úgy, hogy a vita olyan szintre jutott volna, hogy ott lett volna a helye. A vita további fejleményeit úgy értékelte: „véres csata és vita lesz”. Az értékekről folyó viták és a helyreállítási alap pénzkifizetésének összekapcsolását kettős mércének tartja Orbán - hasonlatként pedig a magyar szurkolók viselkedése miatti UEFA- büntetéseket hozta fel. „Óriási nyomás alatt vagyunk” - mondta Orbán, aki szerint erre a harcra készít fel a nemzeti konzultáció is, amelyben a kormány erre a témára is kitér. „Kit érdekelt eddig, mi zajlik a német iskolákban? Eddig nem érdekelt, de most már figyelem. Égnek áll az ember haja időnként, hogy mi történik Nyugat-Európában” - mondta az iskolai szexuális felvilágosításra visszatérve. Orbán szerint „nem engedhetjük, hogy szexuális propagandisták grasszáljanak az iskolákban.” Az továbbra sem derült ki szavaiból, milyen szexuális propaganda zajlott az iskolákban, és az sem, mit jelent a homoszexualitás népszerűsítése a fiatalkorúak körében, amely ellen fel kívánt lépni az állam. (hvg, Tx, MTI) Angela Merkel német kancellár fokozott nemzetközi párbeszédet és partnerségi együttműködést sürgetett a globális kihívások kezelésére washingtoni látogatása során. Merkel washingtoni látogatásának központjában Joe Biden amerikai elnökkel tartandó tanácskozása állt, a német politikusnak ez volt a búcsúlátogatása a Fehér Házban, mivel ősszel visszavonul. A kancellár korábban Kamala Harris amerikai alelnökkel találkozott rezidenciáján, (tasr/ap) Akár 100 ezer afgánt menekíthet ki az USA Washington/Kabul. Mintegy húszezer, az amerikai hadseregnek segítő, egyebek mellett tolmácsként közreműködő afgán kérte, hogy az Egyesült Államok menekítse ki őket - közölte a F ehér Ház, jelezve, a szám nem tartalmazza a családtagokat. Az afgán segítőket és családtagjaikat vagy egy egyesült államokbeli katonai bázisra, vagy egy külföldi amerikai katonai bázisra viszik - közölte Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője. Az afgán segédszemélyzet evakuálására irányuló légi szállítások a tervek szerint július utolsó hetében kezdődnek, és az amerikai csapatok augusztus 31-ig befejezik kivonulásukat Afganisztánból. Becslések szerint kb. 100 ezer ember jogosult ilyen kimenekítésre. Mintegy 13 millió embert fosztottak meg alapvető közszolgáltatásoktól az afgán kormány ellen fegyveres felkelést folytató tálib radikális iszlamisták offenzívái az elmúlt hónapokban - közölte Nader Naderi elnöki tanácsadó. A kormány adatai szerint a tálibok az általuk megtámadott 149 körzetközpont közül 82-t teljesen kifosztottak, a többi esetében a közigazgatáshoz tartozó berendezések és anyagok 50-90%-át lopták el. Hatósági becslések szerint a tálibok pusztítása 500 millió dolláros veszteséget okozott az országnak. A fokozódó fegyveres erőszak 50 ezer köztisztviselőt sújtott, körülbelül 4000 köztisztviselő volt kénytelen családjával együtt menedéket keresni a tálibok megtorlásaitól tartva. (MTI) Kifosztott boltok és erőszak. A Dél-afrikai Köztársaságban közel egy hete tartó zavargásokban mártöbb mint 120-an meghaltak. (TASR/AP)
