Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-07 / 154. szám
6 I RÉGIÓ 2021. július7.1 www.ujszo.com A szomszédban fürdik és vásárol a turista Agyőri Klastrombán legtöbbször belföldi, cseh vagy német turistáknak készítik elő a szobákat, a szlovákiai vendégeik aránya a Covid előtt is 2 százalék alatt mozgott (Laczó Balázs felvételei) LACZÓ BALÁZS Kis ország és kis távolság - ezek a tulajdonságok nem állnak barátságban a szállodákkal. Egymás szomszédai vagyunk, mégis: Győrbe, a Szigetközbe vagy Pannonhalmára több román és cseh érkezik, mint szlovákiai. A Győrben alvó szállóvendégek országai közt pedig az első tízben sincs ott Szlovákia. rv7.n Ha egy gonosz varázslat eltüntetné Győrből a bevásárlóközpontokat és az élményfürdőt, a minimum minimumára zuhanna vissza a szlovákiai turizmus. Ez a varázslat - megírtuk - most félig valóra is válik, s igaz, hogy a végeredménytől jót remélhetnek a vendéglátók, a győri fürdő felújítása súlyos érvágás. Evós-ivós a plázákban Mert a turizmusszervezők szerint a szlovákiaiak egynapos programokat szerveznek Győrben és környékén, s ezek között első helyen áll az élményfürdőzés. A komplexum vendégeinek 80-90 százaléka is Szlovákiából utazik Magyarországra. A második vonzerő a bevásárlóturizmus a megyeszékhelyen, s érdekes, hogy ebből például a győri, belvárosi vendéglátóhelyek szinte semmit nem éreznek a bevásárlóközpontok kávézóival, éttermeivel ellentétben. Leszögezhetjük, hogy ez nagy kár, s mutatja, hogy van hová fejlődni, hiszen közben a plázák vonzereje miatt panaszkodó üzletecskékben így is jelentős a szlovákiaiak aránya - akár kávézhatnának is egyet a centrumban! Egy kiskereskedő azt i mondja: nála 80 százalék a szlovákiai : - derült ki a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara : válaszából. Győr egynapos város A kamara vendéglátókat, szabadidő-szervezőket, kereskedőket kérdezett az Új Szó kérésére a témával kapcsolatban. Piacok, fesztiválok, belvárosi rendezvények idején több a szlovák látogató, és utazási irodák szervezésében is érkeznek nagyobb csoportok néhány órára, kimondottan vásárolni. „De szálláshellyel a magasabb ellátást igénylőket Győr belvárosa nem tudja kiszolgálni, | ezért a Bécs-Budapest vonalon a pár órás turistalátogatások a legjellemzőbbek” - közölték. Mosonmagyaróváron a vendéglátók vendégkörének 30 százaléka szlovákiai, s a vízi turizmus a legfontosabb vonzerő. A szabadidőszervezők szerint pedig Mosonmagyaróvár környékén a látogatók 80 százaléka szlovák, cseh, osztrák és német, de itt is igaz az, hogy a vendég nem alszik a Szigetközben, inkább továbbmegy vagy hazautazik. „Miért is aludna ott?” - kérdi Ányos Attila, a győri Hotel Klastrom igazgatója, aki szerint Győr adottságai behatárolják ezt a turizmust, s nem hiszi, hogy ezen jelentősen változtatni lehetne.- Mi már húsz éve megmondtuk, hogy Győr egynapos város. Aki idejön, az megnézi a történelmi belvárost, elmehet azt állatkertbe, innen Pannonhalmára, aztán továbbutazik a Balatonra vagy Budapestre, a Hortobágyra. Szlovákia egyes régióiból indulva lehet, hogy közelebb is van hozzá Budapest, mint ez a térség. A kis távolságok miatt az, aki onnan Győrbe látogat, rendszerint aznap haza is megy - mondja az igazgató, akinél 2019-ben 2 százalék alatt maradt a szlovákiaiak aránya. A vendégek fele belföldi volt, a többi elsősorban német és cseh. Nem versenytársak A megyei kamara adatai ugyanezt támasztják alá: Győrben a szlovákiai szállóvendégek aránya - más országokéval összevetve - nincs benne az első tízben, mondjuk úgy, minimális. — A csehországi vendégeket sajnos most - egy ilyen vészterhes időszak után - elveszítjük egy időre a fürdő miatt - mondta Ányos Attila, aki szerint a Szigetközben talán a kerékpár- és vízi turizmus jelenthet állandó fejlődési lehetőséget. De közben a Csallóközből érkezőknek a Szigetköz sem egyedülálló. A győri egyetem Turizmus Tanszékén úgy látják, hogy a szigetközi térség a Csallóközre nem versenytársként, hanem partnerként tekint. Az összekapcsolódó pozíciót szolgálják és erősítik a tematikus túraútvonalak - mondja dr. Happ Éva egyetemi docens. A győri tanszék vezetője szerint Győr, Pannonhalma térségében és a Szigetközben Szlovákia hatodik a küldőországok között. Megelőzi őt sorban Németország, Csehország, Románia, Ausztria és Ukrajna. Utána a hetedik Lengyelország, a nyolcadik Svájc. A szlovákiai vendég átlagosan 2,3 napot töltött a térségben 2019-ben, míg a cseh 2,5-öt. De innen nézve is jól kirajzolódik, hogy a turisztikai kereslet pontszerűen érint egy-egy helyszínt, jó példa rá Pannonhalma. Mert az apátság Szlovákiából is, Ausztriából is pár órán belül elérhető, s aki megtekinti, nem feltétlenül kívánkozik máshová. Lipótra ingázni szokás Az is biztos - derül ki dr. Happ Éva szavaiból -, hogy a lipóti Termál- és Élményfürdő köre megint egy külön célcsoport, a nyári kánikulában néha a vendégek 90 százaléka szlovák. De a szállodáknak ez már nem feltétlenül hoz a konyhára bevételt, viszont „cserébe” a fürdőzők napi szinten érkeznek Lipótra a határ közeléből. Egyébként a pénzköltési hajlandóság igen vegyes Lipóton, s a magyar szakemberek úgy tartják számon a szlovákiai turistát, hogy fontos számára a minőség. Amikor Győr belvárosában a „koreai turizmus" erősebb a szlovákiainál Irodalmi beszélgetések a füleki UDVárton HEGEDŰS NORBERT Az aktuális eseményekre is élesen reflektáló irodalmi beszélgetések zajlottak pénteken Füleken az UDVart fesztiválon. Először a Kalligram 1991 és 2016 közötti negyedszázadát elevenítették fel, majd a Samko Tálé Könyv a temetőről című könyve került terítékre. n Az első beszélgetés moderátora Gazdag József volt, aki Szigeti Lászlót, a Kalligram Könyvkiadó egyik alapítóját és igazgatóját, valamint Beke Zsoltot, a kiadó korábbi munkatársát faggatta. A beszélgetés apropóját a „Volt egyszer egy kiadó...” címmel megjelent gyűjteményes kötet adta, melyben mintegy negyven szerző vall arról, hogyan lett egy határon túli magyar könyvkiadóból az egyik legjelentősebb közép-európai szellemi műhely, „a szabadság intézménye” (Adam Michnik), mely „a reményt éltette bennünk” (Magda Vásáryová). A Kalligram tudatos kultúraközvetítő szerepet vállalt fel a nívós magyar és szlovák kiadványok megjelentetésével, és egyfajta biztonságérzetet, otthonérzetet adott az ott dolgozóknak - szögezte le Gazdag József a beszélgetés felvezetésében. Szigeti László elmondta, számára a Kalligramot négy fogalom határozta meg: a mérték és a bizalom, illetve ezek ellentétei, a mértéktelenség és a bizalmatlanság. Sajnálattal állapította meg, hogy a modem társadalmakban ez utóbbi kettő van túlsúlyban. A kiadó fennállása során sok minden megváltozott, a világ átalakult, a tudás eszménye szétzilálódott, a nacionalizmus pedig reneszánszát éli. A könyvipar tömegtermelésre állt át, ezáltal a könyv mitizált szerepe is megváltozott, ismerte el Szigeti, aki ugyanakkor azt állítja, neki mindegy, hogy a magára valamit adó ember honnan szerzi a tudását, ha van benne szolidaritás. (A szerző felvételei)
