Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-07 / 154. szám
www.ujszo.com | 2021. július 7. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Káoszország A kormány megint kapkod, az ellenzék féligazságokat terjeszt SZILVÁSSY JÓZSEF Végre felsóhajthatnánk, hogy vége a tanulókat, pedagógusokat és a szülőket egyaránt megterhelő tanévnek. Itt a nyári szabadságok, a feltöltődés ideje, amely azonban korántsem felhőtlen. Nyugtalanító hírek borzolják kedélyünket a rohamosan terjedő koronavírus delta, legújabban pedig a Kaliforniában felbukkant epszilon mutánsáról. Ráadásul politikusaink tovább fokozzák a feszültséget. Ezekre már rá sem hederítenénk, ha kapkodásaikat nem a saját bőrünkön éreznénk. A kormányt egy ideig semmittevésbe ringatták ajavuló hazai járványszámok, ám az újabb veszélyek megjelenésére igyekezett reagálni. Az egészségügyi miniszter intézkedéscsomagot terjesztett a kabinet elé, melyet a miniszterek kivétel nélkül jóváhagytak. A tervezetről azután hat órán át vitatkoztak a koalíciós tanácson, majd Boris Kollár házelnök, a Sme rodina elnöke nem sorolta be a parlament júliusi ülésének napirendi pontjai közé. Érvelése szerint azért jegeli a tervezetet, mert az megkülönbözteti a beoltottakat és a vakcinát elutasítókat, továbbá a tesztelés fizetős lenne. Magyarázkodását több alkotmányjogász is vitatja, hiszen az állam mindenkinek biztosítja az ingyenes oltást, ami egyébként közérdek is. Vagyis mindenkinek van szabad választási lehetősége. Igor Matovic azonnal a pártfogásába vette őt, majd gyorsított eljárásban elfogadtatta a bizonytalanok beoltását pénzzel és lottónyereményekkel ösztönző indítványát. Egyelőre ennyi a jóváhagyott intézkedés, a többit elég sűrű homály fedi. Nem véletlen, hogy a rendelkezéseket ismertető naprakész tájékoztatások a legolvasottabbak a médiában. Nincs könnyű dolguk a szerkesztőknek, mert ezeket túl gyakran módosítják - néha számunkra kedvezően. Most például harminc nappal a tervezett külföldi út előtt odahaza tölthetjük ki az E-hrancia űrlapot, amelyet visszatéréskor kötelező leadni a határon. Viszont nem egyértelmű, hogy a legforgalmasabb határátkelőkön bevezetendő szigorítások miként érintik a szomszédos országokba naponta ingázó munkavállalókat. Nagy felháborodást keltett több határátkelő ideiglenes lezárása, főleg a Bodrogközben, Közép-Szlovákiában és a lengyel határvidéken. Ezekből a régiókból csakjelentős kerülővel lehet átjutni a különben néhány kilométerre levő településre. Az intézkedés egyik következménye a működő határátkelőkön kialakuló dugók. Mint például Rajka és Dunacsún között, ahol a méltatlankodó, a hosszas várakozás miatt egyre dühösebb járművezetőknek egy rendőr cinikusan azt válaszolta, legközelebb Komáromnál vagy Ipolyságnál próbálkozzanak. Növeli a káoszt az ellenzék is, bár joggal bírálja a kormánykoalíció kapkodását és baklövéseit. Ám nem elégszik meg ezzel, hanem féligazságokkal, álhírekkel igyekszik kihasználni a polgárok járvánnyal kapcsolatos természetes aggodalmait. Robert Fico rendületlenül szajkózza, hogy a vakcinálás a gyógyszergyártók biznisze, és milliárdokat zsebelnek be. Eubos Blaha, a Smer kocsmai kikiáltója újabban azzal példálózik, hogyNagy-Britanniában és Izraelben világviszonylatban is jelentős a lakosság átoltottsága, mégis mindkét országban terjed a delta mutáns. Csak azt hallgatja el, hogy a beoltottak között egyelőre enyhe lefolyású a betegség. Miként azt is, hogy egyetlen szakértő sem tartja az oltást csodafegyvernek, de jelenleg az egyetlen hatásos eszköz a járvány visszaszorítására. Talán nem naiv ábránd felszólítani a kormánypárti és ellenzéki politikusokat, hogy legalább függesszék fel egymás lejáratását. Mert a koronavírus a közelünkben ólálkodik. Bezos a The Economist címlapján „Nem hagyták jóvá” a plusz 20 Celsius-fokos antarktiszi rekordot Végleg megerősítette a Meteorológiai Világszervezet (WMO), hogy 18,3 Celsiusfokkal melegrekordot mértek tavaly februárban egy antarktiszi kutatéállomáson, a 20 foknál is melegebb rekordot „nem hagyta jóvá". Az Esperanza argentin kutatóállomáson 2020. február 6-án napközben a hőmérséklet magasabbra emelkedett, mint bármikor a mérések 1961- es kezdete óta. A korábbi rekordot 2015. március 24-én mérték 17,5 fokkal. A világszervezet ugyanakkor nem hitelesítette a 20,75 fokos rekordot, amelyet a Seymour-szigeten lévő brazil kutatóállomáson regisztrálták február 9-én. A WMO rámutatott, hogy a Seymour-szigeti kutatóállomás a permaffoszt (az állandóan fagyott talaj) megfigyelésére szakosodott, és eszközei nem elég precízek a levegő hőmérsékletének mérésére (mindenesetre túl nagyot a brazilok nem tévedhettek). A brazil kutatók háromnaponként gyűjtik össze az adatokat a Seymourszigeti mérőállomásokról, és „hihetetlennek, abnormálisnak” nevezték a 20 Celsius-fok fölötti hőmérsékletet. Carlos Schaefer brazil kutató elmondta, a szigeten szokatlan hőmérsékleteket jegyeztek fel az elmúlt 20 évben. Az évszázad első tíz évében lehűlést tapasztaltak, ám azóta meredeken emelkedik a hőmérséklet. Az Antarktisznak ez a része a világ legjobban felmelegedő térségei közé tartozik, az elmúlt 50 évben csaknem három fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet - állapította meg közleményében Petteri Taalas, a Meteorológiai V ilágszervezet főtitkára. (MTI) Egy techmágnás nyugdíjba megy DUDÁSTAMÁS Véget ért egy korszak hétfőn az Amazonnál, a világ egyik legfontosabb technológiai vállalatánál. JeffBezos, a vállalat alapítója és legnagyobb részvényese pontosan 27 év után elhagyta az Amazon vezérigazgatói pozícióját, és már nem vesz részt a vállalat napi szintű irányításában. Ez alatt a 27 év alatt sokat változott a világ, és ebben az Amazon is nagy szerepet játszott. Az egykor Bezos garázsában induló cég ma a technológiai szektor egyik legfontosabb mozgatója, piaci értéke 1,6 billió amerikai dollár. Ennek köszönhetően Bezos a világ leggazdagabb embereként hagyja el a vezérigazgatói irodát, vagyona a Bloomberg milliárdos indexe szerint mostanában 200 milliárd dollár körül mozog. JeffBezos mindig is ambiciózus üzletember volt, de az alapításkor ő sem számolt azzal, hogy az Amazont egy napon a világ legnagyobb vállalati között fogják számontartani. Az eredeti cél az volt, hogy az Amazon a világ legnagyobb online könyvesboltja legyen, de ezt már rég meghaladta. Az emberek többsége az Amazont egy szinte mindent árusító internetes áruházként ismeri, ám a vállalat nagyon sok technológiailag progresszív területen építi pozícióját. Éppúgy megtaláljuk az önvezető autók fejlesztésében, mint a mesterséges intelligenciák felhasználásában vagy a felhő alapú számítástechnikában. Piaci pozíciója ma annyira erős, hogy az amerikai kormány egyes képviselői a feldarabolását is el tudják képzelni. Nehéz vitami JeffBezos menedzseri sikereit, hiszen a világ egyik legnagyobb vállalatát hozta létre. Az Amazon tevékenysége azonban megosztja a közvéleményt, elsősorban a vállalat logisztikai központjaiban uralkodó munkakörülmények miatt. Az effektivitást hajszoló vállalati kultúra kialakulásában Bezosnak kulcsszerepe volt, hiszen köztudottan a számok megszállottja, és ezért az emberi tényező rendre háttérbe szorult. Ezt valahol ő is érezte, ezért mintegy örökségeként az Amazon megváltoztatta a híres 14 menedzseri alaptételét, melyek közé bekerült a széles körű társadalmi felelősség és az arra való törekvés, hogy a vállalat a világ legjobb munkáltatójává váljon. Ennek megvalósítása már Andy Jassy, az új vezérigazgató feladata lesz, aki az elmúlt években Bezos jobbkeze volt. A szupergazdagok egyre nagyobb nyomás alá kerülnek az adóoptimalizációs ténykedésük miatt. Ez a kritika Jeff Bezost sem kerülte el, főleg adóbevallásainak nyilvánosságra kerülése után. A ProPublica amerikai oknyomozó szervezet elemzői hozzájutottak a leggazdagabb amerikaiak adóbevallásaihoz, és ezek szerint Bezos 2014 és 2018 között csak 4,22 milliárd adóbevételt vallott be, miközben vagyona csaknem 100 milliárd dollárral nőtt. Mi több, az amerikai adótörvények adta lehetőségeket kihasználva 2007-ben és 2011 -ben egy cent jövedelemadót sem fizetett, ugyanis a befektetésekből származó veszteségei és egyéb kiadásai meghaiadtákjövedelmét. Érthető hát, hogy az amerikai közvélemény egyre hangosabban követeli, hogy JeffBezos, Elon Musk, Bill Gates és a többi szupergazdag méltányosabban adózzon. Bezos nem távozik teljesen az Amazonból, de javarészt már jótékonykodással és más személyes tervei megvalósításával akar foglalkozni. Ezek közül most az űrkutatás a legfontosabb, a Blue Origin űripari vállalata pár nap múlva az első, utasokat szállító űrutazására készül - természetesen Bezos sem hiányozhat a fedélzetről. Bármit is gondolunk korunk technológiai titánjairól, de Jeff Bezosnak és Elon Musknak nagy szerepe van abban, hogy az elmúlt évtizedben az űrkutatás új lendületet kapott, és az emberiség ismét a világűr felé tekint. FIGYELŐ Megelőzhetik Bezost a világűrben Richard Branson angol milliárdos július 11-én repül a világűr peremére. Branson cége, a Virgin Galactic az Egyesült Államokban két évtizede fejleszti a Unity rakétát. Az űrjármű 90 kilométeres magasságig fog feljutni, a fedélzetén utazók így kapnak pár percnyit a súlytalanságból, és megnézhetik a Föld görbületét. Branson kereskedelmi űrutazási szolgáltatást akar indítani. Nagyjából 600-an már be is fizették az előleget a kirándulásra. A nagyvállalkozó repülése azt jelenti, hogy ezek a jelentkezők igen közel kerülnek a menetjegy teljes árának, 250 ezer font befizetéséhez. „A világűr mindannyiunké. Tizenhét év kutatás, fejlesztés és innováció után az új kereskedelmi űripar készen áll, hogy megnyissa az univerzumot az emberiségnek és teljesen megváltoztassa a világot” - mondta Branson. A Virgin Galactic megkapta a szövetségi légügyi hivatal (FAA) engedélyét. Július 11 -én nyílik egy úgynevezett repülési ablak, ám kedvezőtlen időjárási viszonyok vagy esetleges technikai hibák miatt a fellövést elhalaszthatják. Ha Branson missziója sikeres lesz, akkor lépéselőnyt szerez riválisával, az Amazon-alapító Jeff Bezosszal szemben. Áz amerikai milliárdos, aki vagyona tetemes részét hobbijára, a rakétaépítésre fordította, július 20-át jelölte ki űrutazása napjául. Három embert hívott magával a New Sheperd fedélzetére: fivérét, egy jótékonysági árverés győztesét és a 82 éves Wally Funk egykori pilótanőt. Branson egyértelműen ezért jelölt ki korábbi dátumot, július 11-ét. Eredetileg ugyanis csak a Virgin Galactic négy alkalmazottja utazott volna, hogy teszteljék a kabint, a milliárdos csak ezután indult volna. Most ő lesz a négy tesztelő egyike. A 2000-es években hét tehetős ember fizetett azért, hogy meglátogathassa a Nemzetközi Űrállomást (ISS), az orosz űrügynökség által szervezett űrutazások azonban 2009-ben véget értek. (MTI)
