Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-16 / 137. szám
14 KÖNYVESPOLC 2021. JUNIUS 16. www.ujszo.com Szegénységünk bizonyítványa Tud valamit Juhász Tibor, valamit, amit nagy általánosságban minden átlagolvasó (én) tud vagy alattomban sejt, történetesen hogy mióta világ a világ: vannak az ádagembertől (én) különbözők, vannak nagyon szegények és elesettek, nélkülözők, mert szükséget szenvedők, a város peremén élők, nincstelenek, rászorulók, kiszolgáltatottak. Csak épp nem gondolunk rájuk, nem törődünk velük: vagy mert nincsenek nap mint nap a szemünk előtt, vagy mert ha meglátjuk őket, messziről, szemérmesen félrenézünk, mintegy tapintatból, mintha ők tehetnének arról, hogy éhesek és fáznak. S persze, részben ők tehetnek róla, amint ezt rögtön az első vers (Szükség) egyik sora mondja: „Ha segélyt kapnak, drogra, italra költik”. Vagy másutt (Elfogyasztani, tönkretenni): .Jrfikor érzik, hogy hűl az idő, / buszjegyre többet már nem költenek, / taxival mennek haza a városból". Látható, hogy a versek nemcsak a hiteles kép rögzítésében érdekeltek, hanem mozgósítják a segélyen élőkről alkotott sztereotípiákat is, miközben alátámasztják az ismert József Attila-sort és az azonos című versét: Aki szegény, az a legszegényebb. Az Amire telik hátsó borítója két nagyon lényeges meghatározással szolgál a verseskötetről: egyfelől, hogy ezek „szociografikus versek”, másfelől, hogy a költő „szenvtelen hangon írja az együttérzés verseit”. Arra tapint rá, ami elsődlegesen valóban kiszűrhető a műből: hogy szerzője elmerült a témában, vélhetően személyes terepmunka során vagy más gyakorlati élettapasztalattal, s hogy a puszta tények tárgyilagos, színezeden, nem dramatizált képét adja. Ritkaság, de ez a verseskötet a végén felsorolja a felhasznált irodalmat is. Azaz Juhász Tibor utánajárt a dolgoknak, nemcsak a terepen, hanem a szakirodalomban is. Persze, itt is érvényes, hogy a tények jelzésértékűek, s ne feledjük egy pillanatra sem: költészetről van szó. A felhasznált irodalomban szereplő egyik tudósítás (Patkány mászott ki egy panelház vécéjéből) szépen visszakereshető a világhálón: egy rövid, kifejezetten minimalista újsághír, mely lényegében csak anynyiról tudósít, amennyi a címében is bennfoglaltatik. (Megtudjuk azt is a „patkányszakértőtől”, hogy a patkányok a szennyvízcsövön akár a második emeleti lakásig is felmászhatnak. Amit csak azért említek, mert rögtön cáfolni is tudom: a patkány a panelháznak a legfelső emeleti vécéjébe is fel tud jumi - ismerősöm, aki ezt mesélte, annyiszor találta magát szemben egy ilyen patkánnyal, hogy nevet is adott neki; ott üldögélt a vécécsésze szélén.) Említést érdemel a felhasznált irodalom első tétele is, Palotai Boris Sztálinvárosi gyerekek című ifjúsági regénye, amely azt sugallja, mintha a Juhász Tibor-versek környezete a valamikori és a mai Dunaújváros volna - nem így van, ha ezen a nyomon indulnánk el, leszűkítenénk a szegénység terét egyeden városra. Adalék: a Bookline a „kortárs” kategóriába sorolja ezt a Palotai-művet, amihez annyit fűznék hozzá, hogy a fényes szelek ideje az ötvenes évekkel s az ipari forradalommal együtt a múlté ugyan, a Juhász Tibor-féle elesettség- és szegénységversek azonban sajnálatosan jelenkoriak és kortársak. Még említsük meg a felhasznált irodalom jegyzékéből Karsai Ervin munkáját: A cigányok lakásépítése a sátortól a kőházig - ez az egyeden előfordulása a cigány szónak az egész kötetben. Látható, van ennek a műnek egy nagyon könnyen kitapintható és konkrét témája, s ezt támasztja alá, mintegy megerősítve tárgyát a felhasznált irodalom is, nemkülönben a nagyon pontos verscímek (a szerző egészen kiváló címadó), de akkor s azáltal nyújt maradandó élményt, ha nem feledjük: verseskönyvről van szó. A Végérvény című vers jól példázza ezt: a fust, a pohár után nyúló kéz, a munkavédelmi bakancs, a sár, a nyál, a fekete por, a mocsok, a bőrkeményedés mindmind olyan kifejezések, melyek a szegénység, a munkásság, a kiszolgáltatottság képzetét hívják elő, miközben a vers ezzel a poétikus kétsorossal indít: ,A félhomály be-OLVASO GYEREKEKNEK AJANUUK 1A mese műfaja sok mindenre ad lehetőséget, de legfőképp arra, hogy cselekvésre buzdítson, példákkal és történetekkel inspiráljon bennünket. Az Amikor a kukák világgá nmetek című antológiában 24 kortárs szerző (és nem mellesleg: 13 illusztrátor) örökítik meg azt, hogy ők miként gondolkodnak napjaink legégetőbb kérdéséről, a környezetvédelemről, mindanynyiunk közös otthona, a Föld sorsáról. A könyvben sok különféle nézőpont és értelmezés olvasható. Van, akit inkább az állatok iránti felelősségvállalás ihletett meg, van, aki szerint csodára is szükségünk van a változáshoz, és van, aki az apró, de szívből jövő tettekben lát megoldást. „Nem reményre van szükségünk, hanem cselekvésre” - mondja Greta Thunberg. Épp ezért szeretett volna a Móra egy olyan reprezentatív kiadványt adni a jövő nemzedékének, a mai kisiskolásoknak a kezébe, amely ezekhez a tettekhez ad erőt és bátorságot. A kötetben Balázs Ágnes, Böszörményi Gyula, Dávid Ádám, Dóka Péter, Fehér Renátó, Garaczi Zoltán, Kalapos Éva Veronika, Kiss Judit Agnes, Krusovszky Dénes, Majoros Nóra, Mán-Várhegyi Réka, Marék Veronika, Mészöly Ágnes, Miklya Luzsányi Mónika, Molnár Krisztina Rita, Nógrádi Gábor, Nyulász Péter, Pacskovszky Zsolt, Szabó Imola Julianna, Szenderák Bence, Tóth Kinga, Vig Balázs, Zágoni Balázs és Zalka Csenge egyegy zöld meséje olvasható. Amikor a kukák világgá mentek - Mai mesék a zöld jövőért Móra Könyvkiadó, 2020 128 oldal * * * Boaz szereti a nagymamáját, szereti a csendet, és nagyon szeret olvasni, főleg az indiánokról. Az osztályban viszont egy barátja sincs, míg meg nem érkezik Aisha. A gyönyörű, hosszú fekete hajú Aisha, aki nem tud hollandul, de igazi indián, és rögtön Boaz mellé ül. Aisha nem olyan, mint a többiek. Különleges. Idegen. Szeretetreméltó. Boaz nem úgy bánik vele, mint a többi gyerek. Nem közömbös, hanem érdeklődő. Nyitott. Támogató. Aisha félénk és sokszor fáradt, mert nem tud jól aludni. Nem laknak olyan jó helyen, mint a többi gyetek, és egyszer még az ablakukat is bedobják a helyiek. A régi otthonából elüldözte a háború. Aisha fél. Boaz nem érti, hogyan támadhat meg valaki egy olyan kedves és jó embert, mint Aisha - hiába magyarázza meg neki a nagyi, hogy azok az emberek nem is ismerik Aishát. Ráadásul apa szerint Boaznak osztályt kell ugrania, anynyira okos, és nem érti, hogy Boaz képtelen otthagyni Aishát. Nem marad más hátra, meg kell szöknie, mint egy igazi bátor indiánnak... Erna Sassen regénye szívmelengető és elgondolkodtató olvasmány, igazi barátságkönyv a kortárs holland gyerekirodalom legjavából. A szerző a barátság erejéről mesél, és arról, hogy nincs azzal semmi baj, ha kicsit mások vagyunk. 7 és 12 éves kor között ajánlott. Erna Sassen: Egy indián, mint te meg én Pagony Kiadó, 2021 120 oldal * * * A kortárs magyar gyerekkönyvszerzők írásait tartalmazó, szisztematikusan felépített, pedagógusi szakértelemmel megtámogatott Most én olvasok! sorozat kötetei egy kétnyelvű résszel egészültek ki, így jött létre a Most angolul olvasok! -1 can read! sorozati Szabó Borbála kötetében Cili néni nagyon furcsa feladatot adott Miklósnak: valamilyen fát kell rajzolni. Karácsonyfát? Facsaládot? Nem! Családfát! Az ágak megmutatják, ki kicsoda a családban... A közös családfarajzolás közben játszva tanulja meg az olvasó a családi viszonyok angol kifejezéseit, valamint bepillantást nyer a háromgyerekes család felmenőinek történetébe. A könyv végén található játékos feladatok a meséhez kapcsolódva segítik a nyelvtanulást, a szókincs bővíté-BarAtnii. WÁWr« r»jz*v*( cAUá oLuoRl ICAI READ! sét. A kétnyelvű mesekönyvben ugyanaz a mese szerepel magyarul és angolul, ideális választás nyelvtanulóknak és kétnyelvűeknek, a könnyen olvasható szöveget szókincsfejlesztő feladatok egészítik ki. A YouTube Pagony Mesecsatornán a mese meg is hallgatható angolul. 8 éves kortól ajánlott. Szabó Borbála: Famama és Fapapa - Mummy tree, Daddy tree Pagony Kiadó, 2021 48 oldal * * * A Ladann folyó völgyében egy ideje béke uralkodik, ám a felszín alatt évtizedes ellentétek, hatalomvágy és bosszúszomj szövi át a mindennapokat. Ráadásul a déli falvakban rejtélyes halálesetek történnek, a híres és gazdag hajóépítő város folyómedréből pedig eltűnik a víz. Az egy évszázada száműzött őslakosok - a hurrogónok - titokzatos építkezései is egyre nagyobb aggodalommal töltik el az uralkodót. Vajon hány családot dönthet nyomőrba egy királyné személyes tragédiája? És mi igaz a balladákból, amelyek makacsul őrzik a reményt, hogy a Véres Sziklák Éjszakáján nem halt meg a királyhoz hű Lasnarog család minden sarja? A kérdések egyre csak gyűlnek, és a bizonytalanság komor fellegként borul a birodalomra... Schmal Róza fantasy-trilógiájának első kötetében a ladanni birodalom története, nemesi családok hatalomért és szerelemért folytatott harca tárul elénk. A varázslatos, képzeletbeli középkori világot aprólékosan kidolgozott birodalmi térkép, lenyűgöző városrajzok és családfák hozzák még közelebb az olvasóhoz. „Gyerekkoromban szerettem történeteket kitalálni és rajzokat készíteni hozzájuk. Mire felnőttem, ebből az utóbbi maradt: miután elvégeztem a Képzősürűsödik, / elrejt vért és vonaljegyet. ” Juhász Tibor tud valamit, amit kevés művész: költői képei konkrét valóságelemeket és valóságokat hoznak mozgásba, a szerencsédenség valóságát, de azt nagy ívben kerüli, hogy ezek a reáliák poétikai magasságokba lényegüljenek. Verseiben a nyomor nyomor marad, a kilátástalanság távlatok nélküli, a magány társtalan. Máshogy mondva: nem hatásvadász. Történeteket beszél el, apró epizódokat, s azzal éri el hatását, hogy ezeket nem személyesíti, inkább távol tartja magától: egyszerűen közöl, mint aki tényeket sorakoztat. Olyan tényeket, melyekhez nem szükséges sem magyarázat, sem kommentár: a maguk elképesztő tartalmával dísztelenül is tüntetnek. Megrázó kötet, mely egyben a versről és a költészetről való elképzeléseinket is átértelmezi, kitágítja. Persze, nyomasztó, de nem azért, mintha sötét tónusokban látná a világot, hanem mert szűrő nélkül láttatja. Olyannak, amilyen. És azt is szépen végigviszi, mi minden tartozik a szegénységi bizonyítványunkba, mert hiszen a miénk is, nem csak az elszenvedőké: a bolti lopástól a családi erőszakig nagyon széles és színes a paletta. Csanda Gábor Juhász Tibor: Amire telik Scolar, 2021 72 oldal művészeti Egyetem festő szakát, könyvillusztrálással kezdtem foglalkozni. Ladann-völgy első terveit kamaszkoromban, a szentendrei HÉV-en és balatoni nyarakon firkáltam a füzeteimbe, de csak akkor tértem vissza hozzájuk, amikor már a fiam volt kamasz, és nem nagyon lehetett vele másról beszélgetni, mint a Trónok harcáról. Ezek a beszélgetések felidézték, hogy milyen jó volt a saját kitalált királyságom történetét szőni” -.meséli a könyv születéséről Schmal Róza. A párhuzam adott: ahogy a fantasy egyik kritikusa írta, a Nagy folyók haragját akkor érdemes a (kamasz) gyerek kezébe adni, amikor túl van már a Fiarry Potteren, de a Trónok harcát még korainak érezzük. Schmal Róza: Nagy folyók haragja 1.- A Ladann könyve Kolibri Gyerekkönyvkiadó, 2021 544 oldal A mellékletet szerkesztette: Lakatos Krisztina. E-mail: ujszo@ujszo.com . Levélcím: DUEL-PRESS, s.r.o., Uj Szó - Könyvespolc, P.O.BOX 222, 830 00 Bratislava 3.
