Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-16 / 137. szám
www.ujszo.com | 2021. június 16. KULTÚRA 115 Utazás időben és térben - Leonardótól Miróig A Szépművészeti Múzeum Százötven éve rajzok és'grafikák bűvöletében című tárlatán VÖLGYI VERA Budapest. Nem újdonság, hogy egy képzőművészeti kiállítás egyfajta időutazás. Az azonban izgalmasan új élmény, szellemi csemege, érzelmi hullámvasút, ha az idő annyi síkon mozog, mint a budapesti Szépművészeti Múzeum nemrég megnyílt grafikai kiállításén. A Leonardótól Miróig - Százötven éve rajzok és grafikák bűvöletében című tárlat messzebbre visz, mint ahogy a címe sugallja. Itt az időt évszázadokban mérik. A teret pedig kontinensnyi méretekben. A dimenziók a kiállítás rendezőinek szándéka szerint valók. Készségesen sétálunk át történelmi korokat a nekünk rendelt remekműveket követve. Közben boldogan élvezzük a jelent, azt, hogy a szétfolyó idő, a hosszú izoláció után kiszabadultunk végre az itt és most valóságába. A kiállítás erről is szól, az egyéves kényszerszünet után újranyitását ünnepli a Szépművészeti Múzeum. A címben szereplő 150 szintén fontos eseményt jelez, az európai rangú Grafikai Gyűjtemény születésnapját. 1871-ben vásárolta meg ugyanis a magyar állam az Esterházy-gyűjteményt, megalapozva a papíralapú mesterművek később tovább gazdagodó kincsestárat. Leonardótól ugyanúgy találunk grafikát, mint Matisse-tól, Munkácsytól, Picassótól, Rippl- Rónaitól, vagy a kortárs művészektől. A gyűjteményből több mint ötven főmű, rajz és sokszorosított grafika került most a Michelangeloterem falaira, látványos, elegáns elrendezésben. Már az első rajzzal az 1400-as években találjuk magunkat. Ismeretlen művész Angyali üdvözlete fogad, hogy aztán jöhessenek a nagy nevek, egy-egy alkotás Dürer mestertől, Raffaellótól, Rembrandttól. És a híres fejtanulmány Leonardótól. Létező lenyomata a festő körül keringő mítoszok egyikének. A vázlatot a firenzei városháza tanácsterA Szépművészeti gyűjteményéből több mint ötven főmű, rajz és sokszorosított grafika került a Michelangelo-teremfa laira látványos, elegáns elrendezésben (Szkárossy Zsuzsa felvételei) mébe, Az anghiari csata című festményéhez készítette. Ami eltűnt. Vagy nem is létezett? A legújabb kutatások szerint meg sem festette. Vagy mégis? A Szépművészetiben mindenesetre két tanulmányt is őriznek, amit a géniusz a képhez készített. Ahogy haladunk előre kronológiai sorban, megszólal a saját belső órám. A kiállítás, erősebben, mint valaha, emlékeket ébreszt. Lehet, hogy ez is posztkarantén tünet, hisz új élmények híján hónapokig az emlékek felidézésével próbáltuk egybetartani a pszichénket. Amikor meglátom huszonéves korom egyik kedvenc festője, Francisco Goya rézkarcát, nemcsak a szárnyas alakokat találom kedves ismerősnek, hanem újraélem a bűvöletet, ami Madridban sodort el, leghíresebb festményei társaságában. Zichy Mihály Arany-ballada-illusztrációja, a Hídavatás talán még az irodalomkönyvünkben is benne volt, de most, hogy a falról néz vissza rám, látom kamasz önmagamat tágra nyílt „szemezni” a Margit hídról aláhulló alakokkal. Távolabb meg Kondor Béla grafikája repít vissza a gimnazista koromba. A szenzációnak számító, 1970-es önálló kiállításán, a Műcsarnokban szinte letaglózott erőteljes szenvedélyessége. Osztályfőnökünk egy műkritikust is rendelt nekünk, hogy értsük, amit látunk, de nekem elég volt, hogy éreztem, a magam módján. Már rég nem az okosan kitalált rend vezet a Szépművészeti, precízen fogalmazva: papíralapú remekműveket bemutató kiállításán. Saját idősíkon vagyok, az én időmben. És már térben is utazom. Ki gondolta volna, hogy Aba-Novák Vilmos visz majd egyszer vissza New Yorkba, egy 1935-ben festett látképpel. Cezanne Provence hangulatát adja, Gauguin Tahitit idézi meg. És jön Toulouse-Lautrec a párizsi mulatók erotikájával, vagy Egon Schiele, aki akkor is visszavisz engem Cesky Krumlovba, az ottani állandó kiállítására, ha nem tájat, hanem embert rajzol. Munkácsy Karlsbadi fasor című, 1880-as akvarellje ma Karlovy Varyba vezet, Barabás Miklós akvarellje Velencébe, Ferenczy Károly alkotása Nápolyba. Közben helyrezökken a múzeumi időrend, megérkezünk a 20., 21. századba, többek között Vajda Lajos, Miró, Maurer Dóra munkáival. Legutóbb 20 éve volt ilyen nagy grafikai kiállítás a gyűjtemény anyagából, ugyanis a papír a legsérülékenyebb, legfényérzékenyebb „hordozó”. Nemcsak a kiállított nagymesterek és müveik miatt különleges a Szépművészeti Múzeum kiállítása, hanem azért is, mert van. Féltett, óvott és többnyire elzárt kincseket láthatunk, limitált ideig, augusztus 15-ig. A jubileumi kiállítással egy időben jelent meg a 2012-ben újraegyesített két intézmény, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint 200 ezres grafikai gyűjteményéből válogatott reprezentatív kötet, a Papír/forma. 540 főművet, nyolc évszázad legszebb rajzait és sokszorosított grafikáit mutatja be. Időutazás ez is, amiben mindenki megtalálhatja a saját idősíkját. A múzeum közönsége féltett, óvott és többnyire elzárt kincseket láthat augusztus 15-ig a legsérülékenyebb, legfényérzékenyebb „hordozón" - papíron RÖVIDEN Átadták az Arany Medve díjat Berlin. Bár a 71. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, a Berlinale győzteseit már márciusban bejelentette a zsűri, a díjakat a most zajló Berlinale Summer Special, a Berlinale nyári különkiadás nevű rendezvénysorozaton adták át. Radu Jude román rendező is a napokban vette át a Múzeumszigeten az Arany Medve díjat, melyet Bad Luck Banging or Loony Pom című filmszatírájának ítélt oda a nemzetközi zsűri. A Berlinale hagyományos, év eleji időpontjában csak a szakmai programokat tartották meg, a járvány miatt online formátumban, és a zsűrik elbírálták a szemlére meghívott alkotásokat. Két magyar alkotót is díjaztak: Nagy Dénes a legjobb rendezésért járó Ezüst Medvét kapta meg Természetes fény című bemutatkozó alkotásáért, Kizlinger Lilla pedig a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medve díjat nyerte el Fliegauf Bence Rengeteg - Mindenhol látlak című filmjében nyújtott alakításával. A június 20-ig tartó nyári különkiadáson az összes szekció csaknem valamennyi filmjét bemutatják, 126 munkát láthat a közönség kertmozikban és egy sor különleges helyszínen, például a Múzeumszigeten. (MTI, k) Új helyszínen a VéNégy Fesztivál Budapest. Új helyszínen, a nagymarosi Duna-parton rendezik meg június 24. és 27. között a VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozót, amelyen színházi előadásokkal, koncertekkel, közösségi programokkal várják a látogatókat. Az idén nyolcadik alkalommal megvalósuló fesztivál fókuszában a zenei programok mellett a visegrádi négyek országaiból érkező fiatal tehetségek bemutatása és izgalmas színházi programok állnak - hangzott el az esemény tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján. Kis Domonkos Márk, a fesztivál igazgatója felidézte, hogy tavaly elmaradt a rendezvény, mint fnondta, az idén 95 százalékban megegyezik a program az előző évre tervezettel. Az új helyszínen is három színpaddal, nívós színházi előadásokkal, magyarországi és külföldi zenekarok koncertjeivel, gasztronómiai kínálattal, napközbeni programokkal várják a látogatókat. A fesztiválon fellép a Halott Pénz, Kowalsky meg a Vega, a Belga, a Firkin, az Aúrevoir, a Blahalouisiana, Rúzsa Magdi, a Punnany Massif, a Random Trip, az Ivan & The Parazol, az Erik Sumo Band, Péterfy Bori & Love Band, a Lóci játszik, Dánielfy Gergő és az utazók és az Európa Kiadó is, Ausztriából pedig a Russkaja érkezik. Minden este egy-egy feltörekvő zenekar lép színpadra: Lengyelországból a Cheap Tobacco, Szlovákiából a Luwer, Csehországból a HRTL érkezik, Magyarországot pedig a Carson Coma képviseli. További információ a programokról a http://venegyfesztival.hu/program/ címen érhető el. (MTI, k)
