Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-01 / 124. szám
www.ujszo.com I 2021. június 1. RÉGIÓ - DUNASZERDAHELY 5 Közel százéves a fürdőkultúra a városban KISS BARTALOS ÉVA Közel egy évszázados múltra tekint vissza a fürdőkultúra Dunaszerdahelyen. A harmincas években megnyílt népfürdő két medencéjéből fokozatosan alakult ki a mai, a turisták és a helyiek által egyaránt kedvelt f Urdőkomplexum. DUNASZERDAHELY Elsőként a városban élőknek szólt a szórakozási lehetőség. Később azonban már az új helyen a külföldi, elsősorban cseh turisták is felfedezték és megkedvelték a dunaszerdahelyi termálvíz nyújtotta kikapcsolódást. Ma tíz medencében merülhetnek el a fürdőzni vágyók, szármázhatnak, csúszdázhatnak, vízibiciklizhetnek, és számos más szórakozási lehetőséget is találnak. Hogyan alakult át az évtizedek alatt a fürdőkultúra? Mit keresnek ma a vendégek? És mit jelent a helyieknek a Thermalpark? Százéves strandfürdő 1930-ban nyílt meg az első közfürdő, két medencével, fából készült csúszdával, ugródeszkával, sportpályákkal. A gyorsan fejlődő, Dunaszerdahelyi Strandfürdő Vállalat által üzemeltetett fürdő 1960-ig működött. Közel egy évtizedet kellett várni arra, hogy újra helyi medencében merülhessenek el a lakosok. Ekkor már a most ismert helyén láttak hozzá a városi strand építésének, amelynek első medencéjében 1973. július 28-án csobbanhattak a vendégek. Azóta töretlenül fejlődik a fürdő, a mai Thermalpark. A koronavírus miatti kényszerszünet sem telt eseménytelenül, az új parkoló kialakítása mellett a'város fürdőtörténetét is felgöngyölítették, innen származnak a fent említett információk. Termálvíz az árokban Somogyi Gábor, a Thermalpark igazgatója elmondta, két termálfurat is van a közelben, elsőként a távolabbi kútból látták el a fürdőt, ahonnan 92 Celsius-fokos víz tört fel. A legendák szerint az út menti árokban is termálvíz állt, ott pancsoltak az emberek. Később a strand bejáratától nem messze lévő kútra tértek át, ahonnan alacsonyabb hőmérsékletű, de rendkívül jó tulajdonságokkal bíró termálvízzel töltik fel a fürdő medencéit. A földből feltörő vizekben különböző anyagok oldódnak ki, az ásványianyag-tartalom alapján dől el, hogy gyógyvíznek minősíthető-e a forrás. A technológia szempontjából sem mindegy, hogy mit hoz magával a feltörő víz, a dunaszerdahelyi forrás vize nem képez lerakódást, és csak minimális mennyiségű gáz kíséri a felszínre, ezért barátságosnak mondják a fürdőt ellátó forrást. „A víz nem attól lesz gyógyvíz, hogy tanúsítványa van róla, hanem attól, hogy a vendégnek segít, és jobban érzik magukat tőle, ezt mi is tapasztaljuk a visszajelzések alapján” - mondta az igazgató. A hetvenes évekbeli nyitás után egy évvel már több mint nyolcvannyolcezer vendéget fogadtak, két éven belül pedig megduplázták a látogatók számát. Pedig évtizedekig csak nyáron tartott nyitva a fürdő, amelynek környezetét lakossági társadalmi munka keretében alakították ki. „1977-re a termálfürdő húszhektámyi a tájba szépen beilleszkedő területén hatszáz fa nyújtott árnyékot, és ezer bokor, valamint ezerháromszáz rózsatő tette tetszetőssé a környezetet” - olvasható a kis fürdőtörténetben, amelyből az is kiderül, hogy ekkor már pluszszolgáltatásokat is kínáltak a gyógyvizekben végzett fürdőkezelésre is érkező vendégeknek. A nyolcvanas évek elején hat medencében élvezhették az üdítő termálvizet a látogatók, akiknek kényelmét panzió, sportpályák, majd szauna és masszázs is szolgálta. A vendégek száma már meghaladta a kétszáztízezret, amikor 1990-ben újra a városé lett a gyümölcsöző látványosság. Élő fürdőtörténelem Az évtizedes fürdőtörténelemnek ma is nyoma van, hiszen az összes medence az eredeti felújított vagy újragondolt változata. Aki tehát egy-két évtizeddel ezelőtt járt utoljára a Thermalparkban, az most sem téved el, viszont garantáltan számos újdonsággal találkozhat. Ilyen például a két éve átépített nagy úszómedence, az olasz medence kedvelt pezsgőfürdője, vagy a tavaly megnyílt új sétány és természetes fürdő a tó partján. „A vendégkör folyamatosan változik, de vannak benne olyan állandó tendenciák, amivel számolhatunk. Ilyen például a cseh vendégek túlsúlya a külföldiek között. Ezt a koronavírus-járvány a tavalyi évben átalakította, minek köszönhetően a külföldiek aránya az elszállásolt vendégek között a korábbi kétharmadról ötven százalék alá csökkent. A színvonal emelkedésével, a szállodai szolgáltatások fejlesztésével olyan vendégkör is megjelent, akik korábban nem látogattak el a fürdőbe” - jegyezte meg Somogyi Gábor. Közös potenciál A koronavírus megjelenése előtt folyamatosan nőtt a Thermalpark látogatottsága, 2019-ben rekordot döntött, közel négyszázötvenezer látogatót fogadtak, a nyereség is túlszárnyalta a korábbi évek eredményeit, ezzel Szlovákia négy legsikeresebb fürdője közé került. A Csallóközi Területi Idegenforgalmi Szervezettel közösen azon dolgoznak, hogy minél többet kínáljanak az ide érkező látogatónak, aki ezáltal tovább maradhat a régióban. „Az utóbbi 20-30 évben az a trend valósult meg az idegenforgalomban, hogy nem egy látványosság vonzza a látogatót, hanem egy csomag. Kell egy, vagy több mágnes, amire kíváncsi a vendég, de ezen túl a szolgáltatások sokszínűsége is kiemelkedően fontos. Azon dolgozunk az idegenforgalmi szervezettel, hogy kihasználjuk a közeli, népszerű turisztikai látványosságok jelentette előnyöket. Próbáljuk rávezetni a vendégeinket arra, hogy más lehetőségeket is kipróbáljanak, az a célunk, hogy 3-4 nap helyett 5-6 napra jöjjön a turista, és a környéket is felfedezze” - ismertette a koncepciót Somogyi Gábor. A régió adottságai a koncepció sikerének zálogai lehetnek, hiszen a térség népszerű akvaparkjai, a szurkolókat vonzó sportesemények, a különleges állatkert, valamint a Csallóköz természeti kincsei és azok bemutatása felkelti az érdeklődők figyelmét.