Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-16 / 137. szám
KÖZÉLET 2021. június 16. | www.ujszo.com Lezárult a népszámlálás CZlMER GÁBOR Pozsony. A Szlovák Statisztikai Hivatal tegnap délelőtti sajtótájékoztatóján közölte, vasárnap lezárult a népszámlálás asszisztált szakasza is, összesen 5,22 millió polgár töltötte ki a kérdőívet. Ez a lakosságnyilvántartás alapján becsült teljes populáció 92,7 százaléka. A népszámlálás online szakaszában, amikor a polgárok saját maguk tölthették ki az internetes kérdőívet, 4,84 millió személy vett részt a felmérésben. További 376 ezer személy a népszámlálás asszisztált, vagyis a kérdezőbiztosok segítségével végrehajtott szakaszában töltötte ki a kérdéssort. Ez együtt a lakosság-nyilvántartás alapján becsült teljes populáció 92,7 százaléka. Eudmila Ivancíková, a Statisztikai Hivatal demográfiai osztályának vezérigazgatója kérdésünkre elmondta, ha a népszámlálás résztvevőinek számát az ország demográfiai statisztikáival hasonlítják össze, akkor a kitöltöttségi arány 96 százalék körül van. A demográfiai statisztika ugyanis, a lakosságnyilvántartáshoz képest, az ország teljes populációjára vonatkozóan kisebb értéket mutat. A hiányzó néhány százaléknyi polgár esetében a népszámlálás eredményét az állami nyilvántartásokból származó adatokkal egészítik majd ki. így valamilyen mértékben a kérdőívet ki nem töltő polgárok is szerepelni fognak a végső statisztikában. Az önbevalláson alapuló adataikat, így a nemzetiségi, vallási hovatartozásukat azonban a végső statisztikák nem fogják tartalmazni. A kérdőív kitöltése egyébként kötelező volt, aki ezt elmulasztotta, arra a helyi önkormányzat 25-től 250 euró közötti büntetést szabhat ki. Ivancíková szerint két csoportra jellemző, hogy a körükben magasabb volt az ívet ki nem töltők száma. „Az elsőbe a nagyvárosok lakói, a másikba pedig a huzamosan külföldön élők tartoznak” - mondta a vezérigazgató azzal, hogy elsősorban az ország keleti és középső részéről származó emberekről van szó. Az országban élő kisebbségek számára a felmérés nemzetiségre és az anyanyelvre vonatkozó pontjai a legfontosabbak. Az elmúlt évtizedektől eltérően a mostani népszámlálás során két kérdésnél is megadhattuk a nemzetiségi hovatartozásunkat. A kérdőívben először a „Mi az ön nemzetisége?”, majd az „Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallj a magát?” kérdés következett. A jelenlegi jogszabályok szerint a kisebbségek hivatalos nyelvhasználathoz való joga függ közvetlenül a népszámlálás során felmért nemzetiségi arányoktól, de közvetetten a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásainak elosztásánál is figyelembe veszik azokat. Ivancíková a nemzetiségre, anyanyelvre, vallásra vonatkozó kérdések kapcsán elmondta, nagyon kevés azoknak az íveknek a száma, amelyekben a polgárok ezekre nem válaszoltak. Ez többek közt annak is köszönhető, hogy az elektronikus ív a kérdések átugrására csak nagyon körülményes lehetőséget biztosított. Az első adatokat, beleértve a nemzetiségek számarányára vonatkozó információkat a hivatal az év végéig szeretné közölni. Egyre gyorsabban nőnek az árak MOLNÁR IVÁN Pozsony. Szlovákiában egyre szédületesebb ütemben nőnek az árak. A Statisztikai Hivatal májusban 2,2 százalékos éves árugrást mórt, amire több mint egy éve nem volt példa. Az elemzők szerint ez még csak a kezdet. A korónavírus-járvány tavalyi márciusi megjelenése előtt, januárban és februárban még 3 százalékkal nőttek az árak az egy évvel korábbiakhoz képest, az elmúlt év folyamán azonban fokozatosan csökkent a drágulás üteme, az infláció már júniusban 2 százalék alá csökkent, idén januárra pedig 0,7 százalékra zsugorodott. A tavaszi járványhullám lecsengését követő lazításoknak köszönhetően azonban látványosan nő a lakossági fogyasztás, emiatt pedig az árak is megtáltosodtak. „Az elmúlt hónapban már újra 2,2 százalékos éves drágulást mértünk, amire tavaly március óta nem volt példa” - mondta el lapunknak Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Az előző hónaphoz képest leginkább az élelmiszerek drágultak. Ezen belül a legnagyobb árugrást, csaknem 8 százalékosat, a gyümölcsök esetében mérték, nagyjából 5 százalékkal ugrott meg azonban a zöldségek, 2 százalékkal a kenyér és péksütemények és fél százalékkal a hús ára is. Morhácová szerint a kenyérért, a cukorért, az olajért és a zsírért is többet fizetünk, mint tavaly ilyenkor. Az elmúlt hónapban tovább nőtt az üzemanyagok és - a jövedéki adó növelése miatt - a cigaretta ára is, az előbbi így már 23, az utóbbi 16,5 százalékkal drágult A legnagyobb árugrást, csaknem 8 százalékosat, a gyümölcsök esetében mérték, nagyjából 5 százalékkal ugrott meg a zöldségek ára (TASR-feivétei) az egy évvel korábbihoz képest. Az építési szezon beindulásával megugrott az építőanyagok ára is, a lakásfelújítás költségei emiatt 4 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. Mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk az éttermekben és a szállodákban, és a jó időjárásnak köszönhetően megugrott az érdeklődés a biciklik iránt is, ezek ára így újabb 5 százalékkal nőtt. Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? „Sajnos, nincsenek jó híreink. Becsléseink szerint az elkövetkező hónapokban az árak további növekedésére számíthatunk, és a drágulás üteme még fel is gyorsulhat. Folytatódó áremelésre számíthatunk az üzemanyagok és az élelmiszerek esetében is” - mondta el lapunknak Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Ferenc pápa: Fegyverek helyett ételt! CZÍMER GÁBOR Pozsony. Tegnap kezdődött a Globsec biztonságpolitikai konferencia, ahol több ország, köztük Szlovákia állam- és kormányfője is felszólalt, Ferenc pápa pedig videóüzenetet küldött a résztvevőknek. A konferencia megnyitóján először Zuzana Caputová szlovák köztársasági elnök szólalt fel, aki arról beszélt, a koronavírus-világjárvány okozta válság legyőzéséhez is mindenekelőtt közös álláspontokat, a valóság egységes értelmezését kell kialakítani. Ezek alapján pedig világos szabályokat kell hozni. „A szabályok tiszteletben tartása szó szerint életeket menthet” - mondta. Caputová szerint Szlovákia, az EU és a NATO számára a demokratikus szabályok jelentik ezt a világos rendszert. „Demokrácia, szabadság, jogállamiság, egyenlőség és a kisebbségek jogai” — sorolta az államfő azokat az értékeket, amelyeket az Európai Uniónak tulajdonít. Rámutat, ezen értékek aláásása politikai és gazdasági szankciókat von maga után. Arról is beszélt, ezen szabályokat nemzetközi szinten is be kell tartani, mert a megszegésük mindenkire veszélyt jelent. Ezzel kapcsolatban Grúziát, Szíriát, Ukrajnát és Mianmart említette. Ezekben az országokban az elmúlt években fegyveres konfliktus robbant ki. A szlovák államfő külön kitért Raman Prataszevics fehérorosz ellenzéki újságíró esetére, akinek a gépét a földre kényszerítélte a fehérorosz légierő, hogy a minszki hatóságok őrizetbe vegyék a férfit. Mindezt úgy, hogy a gép két uniós ország között közlekedett és fedélzetén uniós állampolgárok tartózkodtak. Caputová szerint az uniónak külpolitikai lépésekben nem kellene a tagállamok egyhangú döntéséhez ragaszkodnia, hanem minősített többség alapján kellene döntéseket hoznia. Egyben kiemelte, nem szabad, hogy az uniós gazdaságok elnyomó rendszereket támogassanak.^ A Globsec-konferencián Caputová után, videóüzenet formájában, Ferenc pápa szólalt fel. A katolikus egyházfő rámutatott, ahhoz, hogy a világjárvány után megújulás következzen, be kell látnunk a múlt hibáit. Szerinte a pandémia utáni újrakezdés lehetőséget ad arra, hogy azokat a dolgokat is kijavítsuk, amelyek már á válság előtt sem működtek. „Ha nem cselekszünk, elmulasztjuk a krízis jelentette lehetőséget“ - mondta az egyházfő. Ferenc pápa a súlyos problémák közül a nagy társadalmi egyenlőtlenségeket és a környezetkárosítást emelte ki. „Egy ökológiai adósságot halmoztunk fel, amelyet mindenekelőtt a szegények és az eljövendő generációk fognak törleszteni” -jelentette ki. A pápa hangsúlyozta, a válság után vagy jobbak, vagy rosszabbak leszünk, de biztos megváltozunk. Szerinte a világjárvány utáni újjáépítés lehetőségét, amelynek a központjában az egyes embereknek kell lennie, a béke megteremtésére kell használni. „Olyan döntéseket kell hozni, amelyek képesek a halált életté, a fegyvereket étellé változtatni” - mondta az egyházfő a konferencián, amelynek elsődleges témája a védelem- és biztonságpolitika. A pápa bízik benne, hogy a Pozsonyban összegyűlt vezetők befogadóbb és fenntarthatóbb megoldásokat hoznak, amelyek a békés együttélést segítik majd. Feledy Botond biztonságpolitikai szakértő, lapunk kommentátora szentit a szlovák államfő erős atlantista üzeneteket épített be beszédébe. „Az elnyomó rezsimekhez való hozzáállásban, különösen, hogy gazdaságilag sem szabad őket támogatni, már az új német zöld kancellárjelölttel is egyetért. Hiszen Annalena Baerbock sem akar kereskedni ujgur területen lévő kínai cégekkel” - mutatott rá. A szakember szerint fontos megjegyzés volt, hogy a szabálysértések szankcióval járhatnak, hiszen két V4-tagállam, Magyarország és Lengyelország is terítékre került már és kerülhet még a brüsszeli jogállamisági eljárásokban. „A pápa üzenete a globális szolidaritásra helyezte a hangsúlyt, mint utolsó enciklikájában, a Fratelli Tuttiban” - mondta az elemző. Feledy szerint a klímaválság és a gyilkos kapitalizmus Ferenc pápánál összeér, együtt kezelendő, nem elválasztható dolgok egymástól, amelyek mind-mind aláássák a társadalmi igazságosságot.
