Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-15 / 136. szám

8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. június 15.1 www.ujszo.com Bizalmat kapott az új izraeli kormány Jeruzsálem. Megszerezte a szükséges többséget az izraeli parlamentben a jobboldali Naf­­tali Bennett vezette új koalíciós egységkormány, véget vetve Benjámin Netanjahu konzervatív miniszterelnök 12 éves kor­mányzásának. A 120 fos kne­­szetben 119 képviselő szavazott. 60 támogatta az új kormányt, míg 59 képviselő ellene szavazott. A Jobbra (Jamina) pártot vezető Naftali Bennett a bizalmi szava­zás utáni percekben le is tette a hivatali esküt, így ő a zsidó állam 13. miniszterelnöke. A koalíciós megállapodás értelmében a cik­lus felénél, két év múlva a cent­rista Van Jövő (Jes Atid) párt ve­zetője, a Bennett-kormány kül­ügyminisztere, Jaír Lapid veszi át a miniszterelnöki posztot. A nyolc pártból alakított, Izrael történetében első ízben az arab kisebbséget képviselő pártot is magába foglaló, 36. koalíciós kormányban 28 miniszter foglal helyet. A Tel-Aviv központjá­ban lévő Rabin téren az új kor­mány hivatalba lépése után több ezer ember ünnepelte a kor­mányváltást. A szavazás előtti parlamenti vitában a leghosszabb ideig szolgáló izraeli kormányfő, Netanjahu utódát árulónak ne­vezte, és azt ígérte, hogy rövide­sen visszatér a hatalomba. (MTI, ú) Biden a NATO kiemelt csúcsán Joe Biden (balra) amerikai elnök Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával. A tegnapi csúcstalálkozón a 2030-ig terjedő terveket fogalmazták meg. (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Európának tudnia kell, hogy számíthat az Egyesült Államokra, a NATO rendkívül fontos a szövetsé­gesek érdekeinek szempontjá­ból - jelentette ki tegnap Joe Biden amerikai elnök a 30 államot tömörítő, brüsszeli székhelyű észak-atlanti szervezet csúcstalálkozóján. Az Egyesült Államok vállalja, hogy NATO-szövetségeseinek vé­delmében lépéseket tegyen, ha őket megtámadnák, ahogyan az Egyesült Államokat 2001. szeptember 11-én ért terrortámadások idején aNATO is tiszteletben tartotta a szerződésben rögzített vállalását - mondta Joe Bi­den. Méltatta, hogy egyre több NATO-tagország eléri azt a célt, amely szerint a bruttó hazai termék (GDP) legalább 2%-át a védelmi ki­adásokra fordítják, és a többiek is jó úton vannak efelé. Az amerikai elnök beszélt arról is, a szövetségeseknek fel kell ismerniük az Oroszország és Kí­na jelentette, a nemzetközi bizton­ságra veszélyt jelentő kihívásokat. Sem Oroszország, sem pedig Kína nem cselekszik oly módon, ahogyan az elvárható - mondta Biden. Az észak-atlanti szövetség egyna­pos csúcstalálkozóján, melyen Szlo­vákiát Zuzana Úaputová államfő, Magyarországot pedig Orbán Viktor miniszterelnök képviselte, a fő témák között Oroszország, Kína, a kibertá­­madások és a klímaváltozás szere­peltek. ANATO-csúcs célja egyebek mellett azon, 2030-ig megvalósítani kívánt célok és feladatok meghatá­rozása, amelyek hozzájárulnak a szövetség felkészítéséhez a jövő ki­hívásaira. Orbán emellett hozzátette: az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz. Fel kell készíteni a tagállamokat és a NATO-t is arra, hogy ezekre a kihí­vásokra választ tudjon adni. A NATO csúcstalálkozója új fe­jezetet nyit a transzatlanti együtt­működés megerősítésében az Oroszország és Kína jelentette biz­tonsági kihívások közepette - jelen­tette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki úgy vélte, a NATO kap­csolatai Oroszországgal a hideghá­ború vége óta a legalacsonyabb szintre csökkentek „Moszkva ag­resszív fellépései miatt”. A NATO folytatja az elrettentés és a védeke­zés politikájának alkalmazását, ugyanakkor fontosnak tartja a pár­beszéd fenntartását és folytatását Moszkvával. A párbeszéd nem a gyengeség, hanem az erő jele - hangsúlyozta. Angela Merkel német kancellár azt hangsúlyozta, az európai szövetsé­gesek megerősítik együttmü-kö­­désüket az NATO-csúcson első al­kalommal részt vevő amerikai elnök­kel a jelentkező kihívások kezelésé­nek sikere érdekében. Reagálni kell Moszkva dezinformációs kampá­nyaira - húzta alá Merkel. Elmondta, a vezetők megvitatják az együtt­működés lehetőségeit a NATO-val szorosabb kapcsolatot kereső Grúzi­ával és Ukrajnával is. Boris Johnson brit miniszterelnök kijelentette: a Kí­na megerősödése jelentette kihívá­sokkal a.szövetségeseknek közösen kell megbirkózniuk. Emmanuel Macron francia elnök az összetarto­zás fontosságára figyelmeztetett és hangsúlyozta, meg kell erősíteni a szövetségeseket összekötő értékeket, a szövetség alapját képező szabályo­kat, elveket. (MTI, TASR) Magyar tüntetés az állami homofób kampány ellen RÖVIDEN Elkezdődött Aung Szán Szú Kji pere Najpjido. Megkezdődött Mian­­marban ajunta által posztjáról elmozdított Aung Szán Szú Kji pere: a 75 éves Nobel-békedíjas politikust tucatnyi bűncselek­mény elkövetésével vádolják. Aung Szán Szú Kji volt állam­tanácsos, az ország de facto ve­zetője a katonai hatalomátvétel napja, február elseje óta házi őrizetben van. A hadsereg hosszú időre akarja elhallgattat­ni, mert ha elítélik, súlyos bör­tönbüntetés vár rá. A Politikai Foglyokat Támogató Egyesület nevű mianmari jogvédő szerve­zet szerint a puccs óta a bizton­sági erők legalább 863 embert öltek meg, és hatezernél többet vettek önkényesen őrizetbe. (MTI) Tovább nyomulnak az afgán tálibok Kabul. A tálibok hat újabb afga­nisztáni körzet felett szerezték meg az ellenőrzést egy nap alatt. A Hérát tartományban található Obe, a Gór tartománybeli Szagar, a Szári-Pulban található Szajád, a Zábulban fekvő Argandáb, vala­mint a Faráh tartományban talál­ható Las-e-Dzsuvajn és Pust-e- Road körzet került a tálibok fel­ügyelete alá. A hosszú ideje ost­romolt területeket védő kor­mányerők elmenekültek, hogy csatlakozzanak más, a közelben található csapatokhoz, vagy légi úton evakuálták őket, miután nem érkezett erősítés. A radiká­lisok több katonai sikert arattak az elmúlt időszakban. Legalább 23 körzetet sikerült megszerez­niük azóta, hogy a nemzetközi haderő május 1-jén megkezdte a kivonulást Afganisztánból. (MTI) Tegnap este a magyar parla­ment elé szervezett tüntetést számos civil szervezet, hogy így tiltakozzanak a fideszes politikusok által benyújtott törvénymódosítási javaslatok ellen, mely révén orosz mintára indulhatna állami homofób kampány az LMBT- közösség tagjai ellen. Budapest. A tegnapi, több ezer embert megmozgató tüntetést a Bu­dapest Pride, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Háttér Társaság, a Szi­várványcsaládokért Alapítvány, a Prizma Közösség, az Amnesty Inter­national Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság közösen szervez­te. Azt írják, tiltakozni akarnak „az Egy nap alatt több mint 1200 migráns érkezett a dél-olasz­országi Lampedusa szigetére, ahol vasárnapra válságossá vált a biztonsági és egészség­ügyi helyzet. Tizenkét éránál rövidebb idő alatt 14 hajé kötött ki Lampedusa partjain. Róma/Lampedusa. A sziget - egyébként 250 főt befogadni képes - regisztrációs tábora (hotspot) már pénteken is túlzsúfolt volt, 370 be­vándorló lakta, számuk vasárnapra 1200 fölé emelkedett, de 1400 is le­hetett volna, ha vasárnap este egy 200 fős csoportot át nem helyeznek egy karanténhajóra, közöttük 19 koronavírus-fertőzöttel, akiket el­különítettek. Több mint 100 kisko­rút átszállítottak Szicíliába egy szá­mukra fenntartott migránstáborba. Lampedusára a tavasz kezdete óta folyamatosan érkeznek migránsok­­kal teli hajók és csónakok, melyek száma majdnem minden hétvégén elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb jogfosztása ellen”. Á Magyar Újság­írók Országos Szövetsége is tiltako­zik a homoszexualitást a pedofíliával összemosó törvényjavaslat ellen. A javaslat szerint a médiában megtilta­nák a 18 év alattiak számára a homo­szexualitás vagy a nemváltás ábrázo­lását műsorokban és reklámokban. Ez a MÚOSZ szerint elfogadhatatlan, mint ahogy az is, hogy a bűncselek­ménynek számító pedofíliát és az alapvető emberi jognak számító sze­xuális orientációt összekapcsolják a reklám és médiatörvények módosító szövegtervezetében. Már 65 ezren ír­ták alá a Budapest Pride petícióját az orosz mintájú homofób propaganda­törvény ellen. Az RTL Klub szerint ha a törvényt ebben a formában elfogad-Alig fél nap alatt 14 menekülthajó kötött ki az olasz szigeten (tasr/ap) megugrik. A helyi rendőrszakszer­vezet szerint „még el sem kezdődött a nyár, de a helyzet máris ellenőriz­hetetlenné vált”. Tavaly nyáron - a ná a parlament, akkor csak késő este, 18 éven felülieknek lehetne olyan al­kotásokat bemutatni, mint például a Philadelphia, a Bridget Jones napló­ja, vagy akár a Harry Potter­­filmadaptációk egyes részei, és til­tólistára kerülnének olyan sorozatok is, mint a Modem család, a Jóbará­tok, vagy a Szomszédok és a Barátok közt több epizódja. Az eredetileg a pedofília ellen ki­dolgozott fideszes törvénytervezet a módosítások révén az iskolákból ki­tilthatnák a kormány által nem meg­felelőnek bélyegzett szervezeteket, illetve az általuk végzett szexuális felvilágosító oktatást. A kormány­­párti képviselők kezdték összemosni a pedofíliát a homoszexualitással, és próbálják meg most egy törvény se­koronavírus-járvány első hullámát követően - augusztusra tetőzött a helyi migrációs válság, amikor Lampedusa lakosai sztrájkkal és a kikötő lezárásával fenyegettek az olasz kormány beavatkozását köve­telve. Az idei év kezdete óta több mint 15 ezren érkeztek az olaszor­szági partokra. A tavalyi esztendő ugyanezen időszakában csak har­madennyien, azaz 5 ezren. Olasz sajtóinformációk szerint Róma hiába szorgalmazza a mene­dékkérők szétosztását a befogadásra önként hajlandó európai uniós tag­államok között, a pandémia kezdete óta egyetlen ország sem jelentkezett. A La Repubblica című olasz napilap úgy értesült, hogy Németország újra akarja indítani az Olaszországon ke­resztül érkezett illegális bevándorlók visszatoloncolását. A járvány előtt Németország évente több ezer mig­­ránst toloncolt vissza Olaszországba, olyanokat, akik nem jogosan folya­modtak menedékkérelemért. (MTI) gítségével kiszorítani az LMBT- szervezeteket. A módosítok benyúj­tása után számos jogvédő szervezet közösen tiltakozott. A törvénynek beláthatatlan következményei lesz­nek, ha a mostani formájában elfo­gadják. A lengyel ún. „LMBTQ- mentes övezetek” bevezetését lehe­tővé tevő határozat után két évvel, aminek a lehetőségével több mint száz lengyel régió, megye és önkor­mányzat élt, 2021 márciusában az unió az LMBTQ-szabadság zónájá­nak nyilvánította magát, és befa­gyasztotta hat lengyel település prog­ramfinanszírozását. A magyar törek­vés, amely törvényesítené az állam­­polgári diszkriminációt, az EU-s for­rásokra nézve is beláthatatlan követ­kezményekkel járna. (hvg, 24 hu, 444) Daniel Ortegából diktátor lett Managua. Daniel Ortega kormánya újabb négy ellenzéki vezetőt vetetett őrizetbe a hétvé­gén Nicaraguában, június eleje óta immár 11 ellenzéki politi­kust tartóztattak le. „Már nem­csak lehetséges elnökjelölteket vesznek célba, hanem ellenzéki politikai vezetőket is. Ez már nem átmenet a diktatúrába, ha­nem minden szempontból nyílt diktatúra” - fogalmazott Hugo Torres ellenzéki politikus. Orte­ga a Somoza-diktatúra megbuk­tatása után 1979-től 1990-ig ve­zette először a latin-amerikai or­szágot, majd három választáson is alulmaradt, de 2007-ben sike­resen visszatért a hatalomba. Azóta az állami intézményeket és bíróságokat szövetségeseivel töltötte fel, az általa vezetett san­dinista párt uralja a törvényho­zást és a bíróságokat, elfojtotta a római katolikus egyház és az egyetemek ellenállását. (MTI) Menekülthullám ért Lampedusára

Next

/
Oldalképek
Tartalom