Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-07 / 129. szám
www.ujszo.com | 2021. június 7. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Nyárra elő kell keresni a megtelt táblát? Felértékelődnek a belföldi és a szomszédba szervezett utazások SZABÓ LACI Másfél évvel a járvány kezdete után jutottunk el oda, hogy azt találgatjuk, mikor térhet vissza az idegenforgalom a 2019-es szintre. A mostani nyári szezon adhat pontosabb választ erre, ám már szinte biztos, hogy az idegenforgalom gyorsabban tér magához, mint azt akár az optimista szakemberek jósolták. Persze, ehhez az kell, hogy ne jelenjen meg újabb és újabb, immár a görög ábécé betűjével jelölt mutáns, ne töijön ránk halálosabb hullám. Most azt látni, hogy a legtöbb európai tengerparton már készíthetik is a megtelt táblát - szükség lesz rá a nyáron. Az emberek a nagy bezártság után újra a tengerhez vágynak, nem zavaija őket az sem, hogy a repülőjegyárak az egekbe szöktek: néhány helyre olyan áron kínálnak fapados repülőjegyet, amennyiért a járvány előtt egzotikus célállomáson landoltunk volna. Egyszerűen kell a szabadság, és sokan úgy vannak vele, hogy kerül, amibe kerül, újra megmártóznak a tengerben, vagy bebarangolnak egy-egy várost a zöld Európában. Mert a nyár még az unión belüli utazásokról fog szólni, ősz elején nyílhat meg a világ - a beoltott turisták előtt. Ha kicsit távolabbra nézünk (például az amerikai vagy a kínai adatokra), akkor már vannak régiók, ahol csaknem annyian szállnak repülőre, mint ajárvány előtt. Sőt, nem kizárt, hogy nyáron lecsúszunk egyegy járatról - itt is használatban lesz a megtelt tábla. Az első következtetés: az újraindulás után a leggyorsabban az egyéni utazások, esetleg az utazási irodák szervezett útjai térnek vissza ajárvány előtti szintre, emellett felértékelődnek a belföldi és a környező országokba szervezett utazások. A következő lehet a kevesebbeket érintő luxushaj ókázás: amint meghirdette az egyik társaság a jövőre induló hajójára a helyeket, gyakorlatilag percek alatt elkapkodták - több mint ötezer fővel indulhat az óriáshajó körutazásra 2022-ben. Úgy tűnik, már mindenki elfelejtette a világot bejáró képsorokat, amikor a járvány elején ezek karanténhajókká váltak, sokszor hónapokig nem engedték kikötni őket. Vagyis a hajózási szegmens is a vártnál gyorsabban térhet vissza a korábbi utasszámokhoz. Egy korábbi felmérés szerint a légi ipar csak 2029-re éri el ajárvány előtti szintet, ám a napokban megjelent egy jóslat arról, hogy már 2023-ban ismét rekordok fognak dőlni, minden korábbinál többen emelkednek a levegőbe. A legnagyobb kérdés a légi ipar és a szállodai ellátás számára, hogy mikor tér vissza ajó bevételt jelentő üzleti turizmus, mikor lesznek újra konferenciák, kiállítások, személyes üzleti tárgyalások. Ajárvány számos szolgáltatót vitt csődbe (köztük olyanokat, amelyek a turisták lehúzására szakosodtak, értük nem kár), sokat csak a radikális újrapozicionálás mentett meg. Ám akik a piacon maradtak, már optimistán tekintenek a jövőbe, hiszen a turisták gondolatban már csomagolnak. Ma még hihetetlennek tűnik, de nem kizárt, hogy jövő év végén több városban ismét téma lesz a túlturistásodással járó nyűgök. Putyin az USA összeomlását jósolja Az orosz elnök szerint az Egyesült Államok a birodalmak jellegzetes problémáival szembesül: megvan győződve saját hatalmasságáról, emiatt biztos láptákkel halad az egykori Szovjetunió útján - az összeomlás felá. Vlagyimir Putyin a világ nagy hírügynökségei vezetőinek beszélt erről egy videókonferencián. Szerinte az amerikai belpolitikai folyamatok közepette a kongresszusból és más helyekről folyton Moszkvának címzett fenyegetéseket lehet hallani, és e fenyegetőzők szemlátomást abból indulnak ki, hogy az Egyesült Államok gazdasági, katonai és politikai ereje akkora, hogy ezt megtehetik. „A volt Szovjetunió egykori állampolgáraként elmondom, hogy mi ezzel a gond. A birodalmaknak gondja az: számukra úgy tűnik, olyan hatalmasak, hogy megengedhetnek maguknak kisebb tévedéseket és hibákat. Ezeket megvesszük, azokat megfélemlítjük, ezekkel megállapodunk, azokat elhalmozzuk gyöngyökkel, ezeket pedig megfenyegetjük hadihajókkal. Es ez mindent megold. Viszont a problémák száma egyre nő, és elérkezik az a pillanat, amikor már nem lehet megbirkózni velük. Az Egyesült Államok magabiztos léptekkel halad, egyenesen a Szovjetunió útján” - fogalmazott az orosz elnök. Putyin június 16-án találkozik Genfben Joe Biden amerikai elnökkel. Ez lesz Biden első találkozója Putyinnal. Az orosz elnök azt mondta, a genfi találkozón meg kell próbálni megtalálni a módját az orosz-amerikai kapcsolatok javításának. Szerinte Oroszország és az Egyesült Államok között nincsenek nézeteltérések, de az amerikai fél nem titkolja, hogy akadályozni akaija Oroszország fejlődését. (MTI) Bezárulóban a bérkelepce SIDÓH. ZOLTÁN A hazai fizetések alakulásáról írni nem túl hálás dolog. Ha nem fanyalgunk eléggé az alacsony bérszínvonal láttán, akkor nincs szívünk, ha meg egyszeriben nyugati juttatásokat követelünk, mondván, európai munkáért európai béreket, akkor meg nincs (közgazdasági) eszünk. A legjobb, ha kiindulunk a valós helyzetből, ugyanis a hazai bérezés több érdekességet rejt. A Szlovák Statisztikai Hivatal pénteki közlése szerint az első negyedévben az országos bruttó átlagbér 1124 euróra kúszott fel, ami 3,5 százalékkal, azaz 38 euróval több a tavalyi első negyedévi adatnál. Csak egybevetésül: közvetlenül a koronavírus kopogtatása előtt országos szinten, éves szinten még 7-8 százalékos növekedést könyvelhetett el a pénztárcánk. Most viszont már annak is örvendeni lehet, hogy a világjárvány ellenére egyáltalán emelkedtek a bérek, hiszen mindez a munkanélküliségi mutatók romlása, számos ágazat bénultsága mellett történt. Az is tény, hogy emellett a vizsgált 19 ágazatból hatban estek a bérek - a kultúra, a szállodaipar és a vendéglátás érthető módon a nagy vesztesek közé tartozik, az egészségügyben és kissé váratlanul az ingatlanforgalmazók ágazatában viszont 10 százalék feletti bérvágtát könyvelhettek el. Ez érthető fejlemény, viszont kevésbé könnyen emészthető, amikor azt olvassuk, már 1124 eurónál járunk. Ilyenkor sokan felhördülhetnek, hogy ugyan miként jött ki az átlag, amikor négy megyében is még bruttó 1000 euró alatti az átlagfizetés, sőt voltaképpen Szlovákia 8 megyéjéből hét(!) is az országos mutató alatt mozog. Itt lép képbe Pozsony megye torzító hatása, ugyanis a főváros és vonzáskörzete már 1432 eurónáljár. Csakhogy tovább fokozzuk a feszültséget, a legszűkmarkúbb fizetéseket nyújtó Epeijes megye éppenséggel 570 euróval van elmaradva a fővárosi átlagadattól. Vagyis némi bátorsággal kimondható, a főváros és holdudvara bérszínvonal tekintetében most ott tart, ahol a többi megye lesz valamikor tíz év múlva... Ezek után ne csodálkozzunk, hogy tőlünk nyugatabbra kétszer, háromszor többet keresnek, mint mi, ha még a kicsi Szlovákián belül is ilyen méretes különbségek vannak. Azon se lepődjünk meg, hogy az előttünk mindig legalább egy lépéssel járó Csehországban az átlag már 35 300 koronánál jár, ami 1390 euró körüli összeget jelent. Inkább azt a kérdést tegyük fel, hogy képesek vagyunk-e felzárkózni a nyugati bérszinthez vagy beragadunk a közepes fejlettség szürke zónájába. A jelenlegi helyzetet látva nagy a veszély, hogy az utóbbi valósul meg, hiszen még mindig a Dzurinda-Miklos kettős által megvalósított reformok visznek előre, pontosabban e reformok mára kifulladtak, és újabb löket, újabb ráncfelvarrás és versenyképesség-növelés a jelenlegi koalíciós négyes fogat erejéből nem telik. Igor Matovic pénzügyminiszter beharangozott adó- és járulékreformja legfeljebb csak komoly szakmai vihart vet, valamint Richard Sulik gazdasági miniszter dührohamát váltja ki, de az ország versenyelőnyéhez kevéssé fog hozzájárulni - ha egyáltalán. így viszont, hogy az Európai Unión belül sereghajtók vagyunk a tudományra és alapkutatásra szánt összegek terén, hogy egyetemeinket nemzetközileg nem jegyzik (irány Brünn és Prága), hogy a termelékenységnél gyorsabban nő a bérkibocsátás, nagy valószínűséggel lelassul a bérek felzárkózásának üteme a nyugathoz. Pedig bőven van mit behozni. Némi provokációként jelezzük, hogy 1980-ban az akkori Nyugat-Németországban átszámítva 1265 euró volt az átlagbér. Mi erre a szintre jó esetben 2024-ben, azaz 44 év késéssel tornázzuk fel magunkat... De zátjuk inkább pozitívan: a Csehszlovákiában szpartakiáddal ékesített 1980-as évben átszámítva 100 eurót ért az akkori fizetés, vagyis bő 12- szeresen maradtunk el a kapitalista Németországtól. Napjainkban, amikor már mi is kapitalisták vagyunk (de fura ezt kimondani), a lemaradásunk már csupán egyharmadnyi, vagyis eddigi igyekezetünk nem volt meddő. Csak éppen talán többet vártunk a 31 évvel ezelőtti rendszerváltástól. FIGYELŐ Lassan jöhet az „orrba oltás" Antitestet tartalmazó orrspray-t fejlesztenek kutatók az Egyesült Államokban. Mesterségesen létrehozott, hibrid antitestekről van szó, ezeket tartalmazza az orrspray, és megakadályozzák a vírus elteijedését az orrban és a torokban, így nem kerül „beljebb” a szervezetbe, vagy nem okoz ott akkora károkat. Ez pedig szinte felér a karba adott oltással, amely a szervezeten belül alakítja ki az antitesteket. A Texasi Egyetem két ellenanyagot kapcsolt össze. Az egyik a koronavírus-fertőződés után az emberi szervezetben lassan megjelenő, de pontosan a SARS-CoV-2-t megcélzó IgG-antitestek. Ezek töredékeit „fércelték össze” egy másik molekulával, az IgM- ellenanyaggal, amely gyorsan megjelenik számos fertőzés után. Az így létrehozott IgM-ek sokkal jobban semlegesítik a SARS-CoV- 2 több mint 20 variánsát, mint önmagukban az IgG-antitestek. A Nature tudományos folyóiratban publikált eredmények szerint amikor a hibrid ellenanyagot egerek orrába fecskendezték a megfertőződés előtt vagy után hat órával, a vírus mennyisége jelentősen csökkent a rágcsálók tüdejében, két nappal a megfertőződés után. Az így létrehozott antitestet egyfajta vegyi maszkként használhatná bárki, aki kapcsolatba került a vírussal. Mivel az IgM-molekulák viszonylag stabilak, ezért akár olyan orrspray is készíthető a felhasználásukkal, amelyet a gyógyszertárakban lehet megvenni, és otthon használni. A klinikai teszteket a kaliforniai biotechnológiai vállalat, az IGM Biosciences végzi. (MTI, úsz)
