Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-03 / 100. szám
10 GYÓGYHÍREK EGESZSEG ■ 2021. MÁJUS 3. www.ujszo.com Nyelvünk lenyomata éppen olyan egyedi, mint az ujjlenyomatunk. Mindenkinél más, egyéni barázdák és mélyedések tarkíthatják. Hogy mégsem ezt használják azonosításhoz, annak az az oka, hogy nyelvlenyomatot számos felületen nem lehet hagyni. <A hajszálaink olyan erősek, hogy akár egy alma I súlyát is elbírják, anélkül, hogy elszakadnának. A férfiak a szagokat kevésbé érzik, mint a nők. Egy férfi átlagosan 50 ezer egyedi szagot képes megjegyezni és felismerni, a nők egy kicsivel többet. Ezzel mindkét nem messze elmarad a kutyák mögött. <-.........................-.................... Minden ember testében 100 ezer kilométernyi ér van. Ez a hosszúság elég lenne ahhoz, hogy a Földet két és félszer körbetekerjük ele.• Egy férfi heréi tízmillió új spermiumot termelnek minden egyes nap. Vagyis fél év alatt egyetlen férfi újra be tudná népesíteni az egész Földet, ha csak a spermái számát vesszük figyelembe. 4 Az emberi testben csak a fogaink nem képesek arra, hogy egy bizonyos határig meggyógyítsák önmagukat. : A szívünk átlagosan 70-75-öt dobban percenként, de 60 és 100 között minden szám normálisnak tekinthető. Egy nap alatt átlagosan százezerszer ver. A közhiedelemmel ellentétben nem a hónaljunkban, hanem a talpunkon helyezkedik el a legtöbb izzadságmirigy. ................................................. A szelénhiány leggyakoribb tünetei A fáradtság, a kimerültség, az izomfájdalom vagy a hajhullás tipikusan olyan tünet, melynek hátterében számos kiváltó ok vagy akár betegség is állhat. Mindegyik utalhat szelénhiányra is. Immunrendszerünk és szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez sok vitamin és nyomelem szükséges. Utóbbiak közé tartozik a szelén is, amit nem önmagában, hanem szelenoproteinek formájában hasznosít szervezetünk. Rendkívül kis mennyiség elegendő belőle, eleve csak 10-15 mg raktározódik a testünkben: nagyrészt a májban, a hasnyálmirigyben, a pajzsmirigyben, a körömben, illetve a fogzománcban. Féléves korig az ajánlott napi bevitel körülbelül 10 mikrogramm, 4-6 éves korban 50 mikrogramm, felnőtt nők esetében 60, férfiaknál pedig legfeljebb 75 mikrogramm körül alakul. Még akkor sincs szükségünk ennél jóval nagyobb mennyiségre, ha bizonyos életmódbeli tényezők vagy egészségi állapot - például intenzív fizikai munka, stressz, esedeg várandósság - miatt szervezetünk és immunrendszerünk fokozottabb igénybevételnek van kitéve. Mire és miért jó? Immunrendszerünk számára nagyon fontos, hogy elkerüljük a különféle légzőszervi megbetegedéseket, fertőzéseket. A szelén számos enzim alkotórésze, ezért fontos szerepe van a sejtmembránok és szövetek épségének megőrzésében, és létfontosságú a máj, a hasnyálmirigy, a pajzsmirigy, - férfiaknál a herék — és az izomzat normális működéséhez. Hiánya milyen tüneteket okoz? Ha szervezetünk nem jut elegendő szelénhez, és ez az állapot állandósul, számos tünet jelentkezhet. Például egész testre kiterjedő ízületi— és izomfajdalom, általános gyengeség. Ahogy az a National Center for Biotechnology Information oldalán közzétett összefoglalóból kiderül, súlyos esetben a szelénhiány Kashin-Beck-kórt okozhat, ami a csontok, a porcok és az ízületek deformitásával jár, és akár mozgáskorlátozottsághoz is vezethet. Gyakori és jellemző szelénhiányra utaló tünet az általános fáradtság, fáradékonyság, álmosság, kimerültség, melyek hátterében gyakran pajzsmirigy-alulműködés áll. A pajzsmirigyhormon termelődésének csökkenését a jódhiány mellett ugyanis a szelénhiány is okozhatja. A pajzsmirigy kiegyensúlyozott működéséhez - a hormonok alakításához - nélkülözhetetlenek a szeléntartalmú enzimek. Pajzsmirigyproblémára, ezzel együtt szelénhiányra utalhat az ingerültség, a bőrszárazság, az állandó feszültségérzés, a hízás, a hajhullás és a hidegre való érzékenység is. Szervezetünk a sejtanyagcsere-folyamatok melléktermékeként vagy külső hatásokra - például erős UV-sugárzás, környezetszennyezés, különféle vegyi anyagok vagy akár a stressz következtében - termelődő szabad gyököket antioxidánsokkal tudja kordában tartani. A szelén antioxidáns hatású: védi a sejthártyát, ezzel együtt a sejteket a roncsolódástól, pusztulástól. Ami azért fontos, mert ez a folyamat, vagyis a sejtöregedést gyorsító úgynevezett oxidativ stressz létfontosságú szerveket károsíthat. Egyebek mellett a szívet és a keringési rendszert, az agyat (stroke léphet fél), a májat, a tüdőt és a légzőszervrendszert (asztma kialakulásához vezethet), valamint a bőrt (gyulladást okozhat például leégés esetén). De növelheti az olyan súlyos betegségek kialakulásának kockázatát is, mint a cukorbetegség vagy a különféle daganatok. Az alacsony szelénszint reprodukciós nehézségeket is okozhat. Férfiaknál a spermiumok mozgásának lelassulásához vezethet, emellett ronthatja a sperma minőségét. Az esetlegesen fellépő nemzőképességi problémák megnehezíthetik vagy akár teljesen ellehetedeníthetik a fogantatást. A nőknél sem sokkal jobb a helyzet: náluk a tartós szelénhiány menstruációs zavarok kialakulásához vezethet, ami szintén hátrányosan befolyásolhatja a teherbeesést. Ha pedig mégis megfogan a gyermek, megnőhet a vetélés kockázata, ha a szelénszint alacsony. Hogyan pótolható? A fejlett országokban, ahol az emberek többségének lehetősége van a kiegyensúlyozott táplálkozásra, szükség esetén pedig a nyomelempódásra, ritkán fordul elő, hogy a szelénhiány olyan mértékű legyen, hogy súlyos betegséget okozzon. A szükséges napi szelénbevitelt alapvetően táplálkozással biztosíthatjuk. Az egyes húsfélék, például a marha, a pulyka, a csirke, valamint a belsőségek (a vese és a máj) remek szelénforrások. De a tengeri állatok, például a sárga úszójú tonhal, a szardínia, az osztriga, a rák, a lazac vagy a pisztráng húsa is bőven rejt belőle. A tojás, egyes diófélék, mint a brazil dió, a teljes kiőrlésű gabona, valamint a citrusfélék és bizonyos zöldségek - hagyma, paradicsom, brokkoli - is gazdagok e nyomelemben. Ha ezek valamelyikéből nem sikerül rendszeresen fogyasztanunk, szeléntartalmú étrend-kiegészítőkkel is pótolhatjuk az ajánlott napi bevitelt. Arra azonban mindenképpen ügyelni kell, hogy az ajánlott mennyiséget ne lépjük túl - a tolerálható felső határ egyes becslések szerint napi 200-300 mikrogramm -, túlzott fogyasztása ugyanis hosszú távon mérgezést okozhat. Erre utaló tünetek lehetnek a különféle idegrendszeri zavarok, az émelygés, a látványos bőrelváltozások, a hajhullás, körömtöredezés, esetleg a fogkárosodás vagy a fémes íz érzékelése. (hp) AZ, HOGY VALAKI MIKÉNT REAGÁL A VÉDŐOLTÁSRA, SZÁMOS TÉNYEZŐTŐL FÜGG, BELEÉRTVE AZ ÉLETKORT, AZ ALAPBETEGSÉGEKET ÉS A GENETIKÁT Ha oltás után semmilyen reakció nincs... Azáltal, hogy egyre többen kapják meg a szükséges vakcinát, több információ áll a rendelkezésünkre, mint valaha. A hányinger, az izomfájdalom, a hidegrázás, a kimerültség és a láz mind normális reakció. Ami azt illeti, olyannyira normális, hogy egyesek most már jobban aggódhatnak azzal kapcsolatban, mit jelent, ha nem éreznek semmit. Az Egyesült Államokban megkérdezett szakértők szerint azonban sem a mellékhatások, sem azok hiánya miatt nincs ok az aggodalomra. „Nem teljesen risztázott, hogy miért jelentkeznek különböző mértékben vagy ekérő súlyossággal a mellékhatások az egyes embereknél” - mondta dr. Abisola Olulade San Diegó-i orvos. Az, hogy valaki miként reagál a védőoltásra, számos tényezőtől függ. Egy, a JAMA szaklapban nemrégiben közzétett vizsgálat szerint az emberek mintegy 75%-a nyilatkozott úgy, hogy tapasztalt valamiféle reakciót, miután megkapta a Moderna által fejlesztett vakcina második dózisát, míg a Pfizer- BioNTech-vakcina második dózisának beadását követően az embereknek csak 64%-a észlelt mellékhatásokat. A Johnson&Johnson (J&J) vakcinájával kapcsolatban - amiből csak egy dózis beadására van szükség - számoltak be a legkevesebb mellékhatásról, ugyanakkor ennek a vakcinának volt a legalacsonyabb a hatásossági rátája. Míg a Moderna- és a Pfizervakcina hatásossági rátája 94,1%os, illetve 95%-os, addig a J&J által fejlesztett védőoltás összességében 72%-os hatásossággal bír, és 86%-osan hatásos a súlyos megbetegedés kialakulásával szemben. (Áz említett tanulmány csak e három vakcinát elemezte). Mindenki immunrendszere más, és rendben van, ha nem tapasztalunk semmilyen mellékhatást, és az is rendben van, ha az oltást követően fájdalmat érzünk, betegnek vagy kimerültnek érezzük magunkat. Ami azt illeti, ez csak azt igazolja, hogy a szervezet immunválasszal reagál. A mellékhatásoknak mindhárom vakcina esetében pár napon belül meg kell szűnniük. Az egyetlen valódi ok az aggodalomra az, ha néhány nap elteltével is tüneteket tapasztalunk, vagy ha az injekció beadásának helye 24 óra elteltével még érzékenyebbé, pirosabbá vagy duzzadtabbá válik. Ha ezek közül bármelyik előfordul, hívjuk fel az orvost. (webbeteg)
