Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-11 / 106. szám
www.ujszo.com | 2021. május 11. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 A butaság diadala Már májusban szőlőt kínálnak, mert a lakosság ilyenkor is igényli ezt Valami nagyon félresiklott a világban az alapvető értékek frontján. Egyszerű krónikásként nem tudom megítélni, mennyi köze van ehhez a pandémiának, de konstatálni szeretném, hogy ma már nem csak a művészethez való viszonyulásunkban érzem az értékválságot. Régebben főleg az izgatott, miért utasítják el az emberek a minőséget és miért fogadják oly lelkesen a giccset. Számos aspektusát „vizsgáltam” ajelenségnek, a közegtől a termékmarketingen át a nyitottság kérdéséig, mert rá akartam jönni, hogyan lehet feltűnés nélkül az értékek felé navigálni az olvasót. Eközben nem vettem észre, hogy a tágabban értelmezett kultúra sokkal nagyobb bajban van. Az úgynevezett nyugati kultúráról beszélek, ahová mi is tartozunk. Rendszeresen bújom az angolszász kulturális sajtót, hogy képben legyek az új jelenségeket illetően, amelyek hozzánk is gyorsan begyűrűznek. A pandémia időszakában elteijedt az a trend, hogy mutassunk lélegzetelállító fotókat a karanténban ülő embereknek hegyekről, tengerpartokról, szép városokról. A komoly lapok világutazókkal csináltak inteijúkat, a bulvársajtó „10+1 látnivaló a bakancslistánkra” típusú tippeket adott ajárvány utánra, gyakran utazási irodák támogatásával. Az utóbbi hónapokban azonban egyre hajmeresztőbb képekbe botlottam. Például a CNN portálján nemrég az volt a vezető hír, hogy Duhajban milyen medencét építettek, hány emelet magasságban, mennyiért. Tapintatosan elhallgatták, mekkora energiapazarlással, környezetszennyezéssel járt ez az építkezés * annak érdekében, hogy a magukat társadalmi elitnek képzelő gengszterek ilyen helyeken tölthessék el a pénzüket. Azaz a nyugati világ vezető hírportálja ezt tartja ma trendinek, követésre érdemesnek, ahelyett, hogy mások fákat ültetnek, újrahasznosított építőanyagot használnak, zöldséget-gyümölcsöt termelnek lakóhelyükön. Az egyik szupermarketlánc (a K-val kezdődő) nemrég olcsó szőlőt kínált, mert hazánk lakossága immár májusban is igényli ezt. Nos, az áru, amely állítólag teljesen íztelen volt, Indiából érkezett, szintén komoly környezetszennyezés és energiapocséklás árán (az ottani vírusmutánst nem is említve). Nyilván ellettünk volna nélküle, de anyagi érdekek fűződtek a szállítmányhoz, úgyhogy megkaptuk, és magunkra vessünk, ha savanyú a szőlő - a gondos csomagolásnak köszönhetően úgyis csak otthon lehetett megkóstolni. Változott a helyzet otthon is: jelenleg többre értékeljük a kertünkben az agyonklórozott vizű medencét, mint a magaságyást, amelyben vegyszermentes zöldség termeszthető. Az eresz alatt talált méhcsaládot gondolkodás nélkül kipusztítjuk, ahelyett, hogy megmentenénk. Imádjuk a műanyag zacskókat, mert olyan praktikusak: kipakolunk és a kukába velük. Az egyszer használatos szájmaszkok és reszpirátorok ugyanott végzik, több százmillió darab, és már sejthető, hogy ennek sem lesz jó vége. Elcsépeltnek tűnhet, de szerintem nem lehet elégszer leírni: azzal, hogy vigyázunk a bolygónkra, nemcsak az ökoszisztémákat, hanem emberéleteket is mentünk. A természet egészsége kulcsfontosságú a lakosság egészségének biztosításához. Jelenlegi életmódunk, fogyasztási szokásaink viszont romboló hatásúak a környezetre és az egészségünkre nézve. Ezért háborodtam fel a CNN medencés hírén, amely az emberi butaság győzelmét hirdeti 2021 -ben. És arra gondoltam, hogy lám, az idő a művészeknek dolgozik, akik mindezt kifejezik a maguk eszközeivel. Kár, hogy közülük kevesen élik majd meg a szomorú diadalt, hogy igazuk volt. MIÓTA UTOLJÁRA LÁTTUK OKTÓBERBEN, ÁLLÍTÓLAG TÍZ KILÓT HÍZOTT A TORNATANÁR (Kotrha) Kérni se kell, mégse kérik Romániában már regisztrálni sem kell a vakcináért, bárkit bárhol azonnal beoltanak, mégsem nő az oltási kedv, •zárt az utcára küldi a minisztereket a kormányfő, hogy népszerűsítsék az oltást. Florin Citu miniszterelnök célja, hogy június 1-ig a 20 milliós Romániában 5 millió ember megkapja az első adagot. Ezért „afféle utcai kormányüléseket tartanak”, és válaszolnak a kérdésekre. Románia az EU egyetlen tagországa, ahol regisztráció nélkül bárki beoltathatja magát, és elég vakcina is van. A Magyar Szó közlése szerint az oltásra jelentkezők száma közel hónapja negyedével-harmadával elmarad a kapacitástól. A hatóságok kérésre sem közölnek hivatalos adatokat arról, hogy a veszélyeztetett kategóriákba tartozók hány százalékát sikerült beoltani, az életkor szerinti adatokat sem hozzák nyilvánosságra. Utóbbit a portál annak tulajdonította, hogy miközben Európa más országaiban az idősebb korosztályt részesítették elsőbbségben, Romániában aránytalanul sok fiatalt oltottak be. Romániában bő egy hete lehet előjegyzés nélkül oltásra menni, oltási maratonokat, autós oltásokat és más akciókat is tartottak. (MTI) közeljövőben már nem az oltóanyag hiánya, hanem az oltás iránt érdeklődők csekély száma lesz a legnagyobb problémánk. Hol a politikusok felelőssége ebben a kérdésben? A vészharangot Róbert Suja, az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) vezérigazgatója kongatta meg, aki szerint ha minden így marad, az oltóközpontok néhány hét múlva bezárhatnak az érdeklődés hiánya miatt. Arra is figyelmeztetett, hogy az átoltottság mértéke nem fogja elérni a 38 százalékot sem, ez esetben pedig nem alakul ki a kollektív immunitás - vagyis nem állunk túl jól. De mi vezetett odáig, hogy ekkora legyen a védőoltások elutasítottsága Szlovákiában, ha az orvosok és a tudósok egyöntetűen azt állítják, hogy egyedül így lábalhatunk ki a koronavírus-pandémiából? Ha van egy betegség és megvan már az ellenszere is, miért ódzkodik ennyi ember az ingyenes oltóanyagtól? Azt tudjuk, hogy mindig is létezett egy szűk csoport, amely élből elutasított bármiféle vakcinát. Es az is igaz, hogy legyenek ők bármilyen kevesen, a közösségi hálók buborékjai sokszorosára erősítik a hangjukat. Ez viszont még nem magyarázat arra, hogy ma szinte tömegek csinálnak szabadságharcot abból, hogy nem oltatják be magukat. A vakcinaellenesek többsége feltehetően maszkellenes aktivistaként kezdte ajárvány elején, és a törzsfejlődést végigjárva jutott el a vakcinák elutasításáig (legalább következetesek). Szögezzük le, hogy a véleményéhez mindenkinek joga van, és senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy akarata ellen beoltássá magát - még akkor sem, ha ezzel a saját és mások életét is veszélyezteti. Ez adott, és van egy szűk mag, amelyet soha nem fognak meggyőzni az észérvek. Sokkal nagyobb problémát jelent, hogy a vakcinák körüli álhírek, a kormány bénázása a szervezés és a regisztráció körül, valamint egyes politikusok felelőtlen kijelentései még a racionálisabban gondolkodókat is elbizonytalaníthatják. Mert hiába oltja be magát nyilvánosan a fél kormány, amíg például Igor Matovic kormányfőként a Szputnyik-vakcina mellett kampányolva olyanokat mond, hogy „az AstraZenecáról tudjuk a magunkét”. A konspirációs webek pont az ilyen elejtett félmondatokra utaznak, hogy aztán levezessék belőlük a nagy igazságot: hoppá, a kormányfő elszólta magát. Pedig nem, csak egy populista politikus próbálja uralni a pillanatot, és ennek érdekében bármit hajlandó kimondani. Lehet, hogy szándékosan teszi, de az is lehet, hogy tényleg nem bízik az orvosi diplomákban: hiszen azokat is vehették úgy, ahogyan ő szerezte a sajátját. Ebből a szempontból a Pellegrini-féle Hlas sumákolása sem menthető, amely a szavazatmaximálást szem előtt tartva nem képes egyértelműen kiállni az oltás mellett. Ficótól és Kotlebától ez nem meglepő, de ha már „felelős” politikusok is így nyilatkoznak, akkor nem csoda, hogy nő a bizonytalanok száma. Ha egy hétköznapi ember a munkából hullafáradtan hazaérve nem tud teljesen eligazodni a hírekben és a bizonytalanság miatt várakozó álláspontra helyezkedik, az érthető. Ha az orvosok ajánlásai ellenére sem akaija magát beoltatni, azt például én már nem értem, de ez teljesen mindegy - ehhez is joga van mindenkinek. Csakhogy a politikusokat pont azért fizetjük, hogy a lehető legtájékozottabban tegyék a dolgukat az ország és a lakosai érdekében. Ezért azok számára, akik szándékosan, politikai pontokat hajszolva keltenek zavart, ebben a helyzetben nincs mentség. A populista ostobaságok egy nyugodt helyzetben is sok kárt okozhatnak, de a világjárvány idején a hazug szavak emberéletekbe kerülhetnek. FIGYELŐ Annyira rossz, hogy muszáj elárulni 100 lélegeztetettből 84 meghal - tette közzé egy kórházigazgató Magyarországon, ahol nem nyilvánosak a részletes járványadatok, csak az, amit az operatív törzs közzétesz. A kórházaiknak tilos ilyesmiről beszélni. A székesfehérvári kórház főigazgatója, Bucsi László mégis megtette. Az ok: olyan kevesen regisztrálnak oltásra, hogy úgy döntött, részletes adatokat árul el a járványhelyzetről - írta a székesfehérvári Fehérvár Médiacentrum oldal. Fejér megyénél már csak Borsodban rosszabb a járványhelyzet. Viszont már alig van kit oltani, kevés a jelentkező. Hétvégén 7100 vakcinát kapott a székesfehérvári kórház, de az oltásra regisztráltak száma nem éri el a 3000-et. Bucsi szeretné az embereket képbe hozni a járványhelyzettel, hogy végre regisztráljanak. Elmondta, a fehérvári kórházban 125 intenzív ágyat jelöltek ki a koronavírusos betegek ellátására, a járvány csúcsán, két hete, ez is majdnem kevésnek bizonyult, csak kettő maradt szabadon. Két hűtőkonténert is bérelt a kórház, mert már nem fértek el a holttestek, de olyan sokan haltak meg, hogy a konténerek is megteltek. „Olyan Magyarország történetében nem volt még, hogy a krematóriumokat arra kérték, három műszakban dolgozzanak” - emelte ki Bucsi László. Beszélt arról is, hogy náluk a lélegeztetőgépre kapcsolt betegek 84 százaléka meghal, de vannak kórházak Magyarországon, ahol a 90-95 százalékuk. „Ha lesz negyedik hullám, az elviszi a fél országot, egyre súlyosabbak a hullámok” -jelentette ki Bucsi. (portfolio) Tóvedósből hat oltást kapott egy olasz nő Tévedésből hat adag Pfizer-vakcinával oltottak be egy 23 éves orvostanhallgatót egy kórházban. A hibát egy ápolónő követte el, aki a vakcina teljes fioláját, mind a hat adagot beadta. Amikor észrevették a hibát, a nőt megfigyelés alá helyezték, de jól van. A Pfizer klinikai próbái során maximum négy adagot adtak be egy embernek, (mti)
