Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-11 / 106. szám

8 I RÖVIDEN Rakétákat lőttek Jeruzsálem felé Jeruzsálem. A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász szerve­zet tegnap ultimátumot intézett Izraelhez. Az ultimátum szerint Izraelnek ki kell vonnia minden biztonsági egységét az Al-Aksza mecsetnek otthont adó Temp­lom-hegyről, és szabadon kellene engednie valamennyi, az utóbbi napok zavargásaiban elfogott palesztint. Az ultimátumán le­járta után délután rakétákat lőttek Jeruzsálem irányába, miközben a rádió felszólította a lakosságot, hogy a célba vett területeken vo­nuljon az óvóhelyekre. Az izraeli biztonsági kabinet összeült a helyzet értékelésére. Askelón­­ban, a Gázai övezettől északra fekvő városban rakétatámadások miatt megnyitották az óvóhe­lyeket, a Gázai övezet környékén felszólították a szülőket, hogy azonnal vigyék haza gyermeke­iket az oktatási intézményekből. Az Iszlám Dzsihád terrorszerve­zet, valamint a Népi Front nevű szervezet katonai szárnya rakéták képeit tette közzé. (MTI) 1200 menekült ért Lampedusára Róma. Több mint 1200 illegális bevándorló érkezett a dél­olaszországi Lampedusa sziget­re a hétvégén kilenc különböző hajóval és csónakkal - közölte Salvatore Martello lampedusai polgármester. A parti őrség in­formációi szerint hét hullámban érkeztek a csónakok. Egy héttel ezelőtt, a hétvégén közel ezren kötöttek ki a dél-olaszországi szigeten. Azóta máshova szállí­tották a bevándorlókat, de a migránstábor most ismét meg­telt. Salvatore Martello kijelen­tette, hogy „újranyílt a líbiai migrációs folyosó, amely fel­váltotta a korábbi tunéziai útvo­nalat. Minden jel arra utal, hogy nyáron tömeges migrációs hul­lám várható”. Az év eleje óta mintegy 12 ezer bevándorló ér­kezett Olaszországba, több mint duplája az egy évvel korábbi ke­vesebb mint ötezernek. Az ille­gális migrációt a jó időjárás visszatérése, valamint a jár­ványügyi korlátozások fokoza­tos oldása indította újra. (MTI) Az iráni konzulátust támadták Irakban Bagdad. Tüntetők megtámadták az iráni konzulátust a dél-iraki Kerbala városban, miután isme­retlen fegyveresek a hétvégén agyonlőttek egy ismert kor­mányellenes aktivistát, majd merényletet követtek el egy új­ságíró ellen is. A feldühödött de­monstrálok behatoltak a diplo­máciai képviselet területére, és felgyújtották az épület egyes ré­szeit, illetve az őrbódékat. A biz­tonsági erők éles lőszerrel tüzet nyitottak a tömegre, szemtanúk szerint legkevesebb tíz ember megsebesült. Több más városból is demonstrációkat jelentettek, a tüntetők utakat torlaszoltak el és autógumikat égettek. A konzu­látus elleni támadás miatt az iráni külügyminisztérium tiltakozó jegyzéket adott át Iraknak. (MTI) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. május 11. I www.ujszo.com Összecsapás a Templom-hegyen Durva összetűzések voltak a Jeruzsálem-napon azAI-Aksza mecsetnél { iasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Több százan meg­sebesültek Jeruzsálemben az Al-Aksza mecsetnél zajló összecsapásokban. Az ostrom alatt álló mecsetben a muzul­mán hívők elbarikádozták magukat. Az összecsapások a Templom-hegyről átterjedtek az óváros területére is. Mamun Abbaszi, a Vörös Félhold szóvivője szerint az izraeli rendőr­séggel folytatott összecsapásokban számos palesztin súlyosan megsebe­sült, és a rendőrség megakadályozza az egészségügyi személyzet bejutását a Templom-hegyre (arabul: Haram al-Sarif terasz). A Vörös Félhold azt jelentette, az összetűzések 225, túl­nyomó többségben könnyebb sérült­jét kezelték. Az izraeli katonai rádió szerint az összecsapások a Templom­hegyről fokozatosan átterjedtek az óváros területére, s a rendőrök lezár­ták az óváros kapuit, mert a hírek nyomán számos újabb palesztin pró­bált bejutni. Kelet-Jeruzsálemben, az óváros Oroszlános kapujánál palesz­tin fiatalok kövekkel dobáltak egy zsidó vezette autót, s ezért a sofőr el­vesztette uralmát a jármű fölött, és a járdán haladó emberek közé hajtott. Az autót és két utasát ezután is to­vább kövezték és ütötték, majd egy rendőr sietett a segítségükre. A hely­zetet tovább élezi, hogy tegnap ün­nepelték a Jeruzsálem-napot, melyen Kelet-Jeruzsálem 1967-es izraeli el­foglalását ünnepük az izraeliek. A rendőrség óvintézkedésként megtil­totta zsidók számára a látogatást a Templom-hegyen, ahol az óváros el­foglalásának évfordulóján, a Jeruzsálem-napon reggeli körsétát szoktak tenni az utóbbi években jobboldali csoportok. Több tucat iz­raelijobboldali nacionalista a kapuk­nál követelte beengedését. Kadr Adnan, az Iszlám Dzsihád terrorszervezet magas rangú ciszjor­­dániai parancsnoka arra figyelmezte­tett, hogy Izrael magas árat fog fizet­ni a történtekért. „Az Al-Aksza meg­­szentségtelenítése és az azt védők százainak megsebesítése olyan bűncselekmény, amelynek ára van, és mindannyian bízunk népünk ellenál­lásában” - mondta Adnan. Vasárnap éjjel több tízezer muzulmán hívő ba­­rikádozta el magát Jeruzsálem óvá­rosában, az Al-Aksza mecsetnél, és köveket gyűjtve készültek szembe­szállni az izraeli biztonságiakkal. Az izraeli rohamrendőrök tegnap beha­toltak a Templom-hegyre, és tömeg­oszlató fegyverek, füstbombák és könnygáz, valamint gumilövedékek bevetésével vették fel a harcot a me­csetekbe szorult, hitük szerint az isz­lám Mekka és Medina után harmadik legszentebb helyét, az „Al-Akszát védő”, a biztonságiak felé köveket dobáló muzulmán hívőkkel. Jeruzsá­lem vitatott hovatartozása a palesz­tin-izraeli konfliktus egyik legfőbb nyitott kérdése. Az izraeliek Jeruzsá­lem egészét saját fővárosuknak nyil­vánították, beleértve a város 1967- ben elfoglalt keleti szektorát is, míg a palesztinok Kelet-Jeruzsálemet sze­retnék megtenni a Ciszjordániából és a Gázai övezetből létrehozni vágyott önálló államuk fővárosává. Többffontos háborút szimuláló, egy hónapig tartó, nagyszabású had­gyakorlatba kezdett az izraeli hadse­reg. A Tűzszekerek nevű gyakorlat az ország történetének legnagyobb és leghosszabb katonai gyakorlata, amelyben részt vesznek besorozott katonai szolgálatot teljesítők, vala­mint tartalékos egységek, szárazföl­di, tengerészeti csapatok és a légierő egységei is. A hadgyakorlatra bizton­sági szempontból különösen érzé­keny időszakban került sor, amikor Jeruzsálemben a ramadán muzulmán böjti hónap idején számos alkalom­mal zavargások törtek ki, a gázai ha­tárnál a Hamász többször rakétákat indított az izraeli települések felé. NATO: erős keleti szárny Scholz kancellár lenne Bukarest. A NATO-nak erősíte­nie kell ellenálló képességét és el­rettentő szerepét a keleti szárnyon — hangoztatta tegnap Bukarestben Klaus Iohannis román és Andrzej Duda lengyel államfő. A román el­nök elmondta: a két ország tartós ba­rátságát megalapozó lengyel-román védelmi egyezmény 100. évfordu­lója évében látja vendégül hivatali partnerét, akivel egyebek mellett a Három Tenger Kezdeményezés (3 Sí) keretében tervezett infrastruk­turális beruházásoknak akarnak lendületet adni. Iohannis példaként a Rail2Sea elnevezésű, a gdanski és konstancai kikötőt összekötő vasút­vonal és a Via Carpatia észak-déli közúti folyosó kiépítését említette. Tegnap délután a két államfő rész­vételével a keleti szárny NATO- tagállamait tömörítő úgynevezett Bukaresti Kilencek (B9) - távérte­kezlet formájában tartott - csúcsér­tekezletén vett részt. A balti államokat, a visegrádi or­szágokat, valamint Bulgáriát és Ro­mániát tömörítő B9-es formátumú regionális NATO-tanácskozásokat Duda és Iohannis kezdeményezte a Krím félsziget orosz annektálása után, hogy összefogásukkal nyoma­­tékot adjanak az Oroszországgal kapcsolatos aggodalmuknak és el­érjék a NATO keleti szárnyának megerősítését. (MTI) Berlin. Hivatalosan megtették kancelláijelöltnek Olaf Scholzot a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) online kongresszusán. A politikust az 545 kongresszusi kül­dött 96,2%-ának támogatásával bízták meg a feladattal. Olaf Scholz a szavazás előtti beszédében alá­húzta, hogy a kancellárként azért dolgozna, hogy felépüljön a „tisz­telet társadalma” és a világ legjobb szociális, jóléti állama Németor­szágban, és megerősödjön és meg­szilárduljon az Európai Unió. Konkrét ígéretei közül kiemelte a - jelenleg óránkénti bruttó 9,5 eurós - minimálbér felemelését 12 eu­­róra, a digitális gazdaság óriásvál­lalatainak méltányos megadózta­tását Janet Yellen amerikai pénz­ügyminiszter világszerte kötelező társaságiadó-minimumról szóló javaslata alapján és az ún. klíma­semlegesség elérését 2045-re. A szövetségi kormányban a pénz­ügyminiszteri és az alkancellári tisztséget betöltő 62 éves politikus kifejtette, hogy a minimálbér emelése a kórházi ápolókat és a csomagkihordó futárokat is meg­illető tisztelet jele, amely mintegy tízmillió munkavállaló helyzetét javítaná. Olaf Scholz Németor­szág egyik legnépszerűbb politi­kusa, szeptember 26-án tartják a választást a Bundestagba. (MTI) Oroszok pénzelte magyarellenesség Véres afgán merényletek sorozata Főleg diáklányok haltak meg egy kabuli iskolát ért robbantás során (tasr/ap) Legalább 11-en meghaltak egy pokolgépes merónyletben a délkelet-afganisztáni Zabul tartományban - közölte Térik Arján, az afgán belügyi tárca szóvivője, miután a tálibok bejelentették, felfüggesztik a harcokat a ramadán végét jelző 3 napos ünnep idejére. Kabul. A vasárnap késő este elkö­vetett merényletben - amelynek el­­követőjeként egyetlen csoport sem jelentkezett - 28-an megsebesültek. A kormányellenes radikálisok a böjti hónap végét jelző ünnep (íd al-Fitr) alkalmából hirdettek fegyvemyug­­vást, ám a közleményükben felhívják a figyelmet arra is, hogy ha ez idő alatt támadás éri őket, arra válaszolni fog­nak. A tűzszünet a hét közepén lépne életbe. A vasárnap esti merénylet, il­letve a radikálisok bejelentése előtt néhány nappal egy kabuli iskolát ért támadás, amelynek 85 halálos és 165 sebesült áldozata volt, többségében diáklányok. A tálibok tagadták, hogy közük volt a merénylethez, amellyel kapcsolatban Asraf Gáni elnök mára gyásznapot rendelt el. A radi­kálisok, jóllehet továbbra is gyakran kövemek el támadásokat Afganisz­tán több pontján a kormányerők el­len, hangsúlyozták, hogy a tavaly februárban az Egyesült Államokkal kötött békemegállapodást követően nem követtek el merényleteket. Leg­később szeptember 11-ig az összes amerikai katonát kivonják Afganisz­tánból. (MTI) Ungvár. Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) felderítette az ortodox húsvét vasárnapján Be­regszászon történt magyarelle­nes provokáció feltételezett el­követőit. A biztonsági szolgálat szerint 3 ember orosz megrende­lésre 500 dollár fejében helyezett el Beregszászon több helyen is a magyarokat életveszélyesen megfenyegető plakátokat a má­jusi ünnepek előestéjén. A bűnügyi eljárás során mindhár­muk ellen vádat emeltek. Az SZBU munkatársai kiderítették, hogy az ügy egyik érintettjének bankkártyájára mintegy 500 dollárnak megfelelő orosz rubelt utaltak át. Az elkövetők a plaká­tokon egy hetet adtak arra, hogy a magyarok elhagyják az ukrán földet, különben - fenyegetőztek - megmérgezik őket, akár a pat­kányokat. Az üzenet „Dicsőség a nemzetnek! Halál az ellenség­re!” szavakkal zárult. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom