Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-06 / 78. szám
www.ujszo.com | 2021. április 6. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Húsvét reszpirátorban Lám, a világvége dögunalmas is lehet HEGEDŰS NORBERT A húsvét a feltámadás mellett a remény ünnepe is, de tud-e még remélni valaki, aki az elmúlt egy évet bezárva töltötte, és templom helyett antigéntesztekre járt vasárnaponként? „Zöld erdőben jártam, járáshatárt láttam, ha át találom lépni, meg fognak büntetni” - mormoltam magamban, miközben az idei húsvét által felvetett, szokatlan kérdéseken rágódtam. Persze tudtam, hogy nem lesz itt locsolkodás: felelős állampolgárként az elmúlt évet többnyire a négy fal között töltöttem, csak akkor mozdultam ki, amikor elengedhetetlen volt, mégis, húsvét közeledtével felmerült bennen>néhány égető kérdés. Például, meglocsoljam-e az antigéntesztelő helyen dolgozó hölgyeket, akikkel az elmúlt pár hónap során szociális interakcióim zöme zajlott? Vagy: az FPP2-es vagy a KN95-ÖS reszpirátor nyomja el jobban a szomszéd bácsi gyomorforgató pacsulijának szagát? A tesztelőállomás húsvétkor nem üzemelt, így ez a kérdés önmagától megoldódott. Egy éve szintén húsvétra időzítve jelent meg életünkben az első komolyabb lezárás, akkor még elég komoly pánikot keltve, WC- papírért egymást maró embereket és kifosztott polcokat hagyva az üzletközpontokban. Azóta azonban megszoktuk a pandémiát, mindennapjaink részévé vált, és sajna, egyelőre nem nagyon látni, hogy a közeljövőben megszabadulnánk tőle. Problémák a vakcinákkal, új vírusmutációk, de mi tűrünk és kibírjuk, magunkban pedig átértékeljük az összes eddig látott katasztrófafilmet. Lám, a világvége dögunalmas is lehet. Az elmúlt egy évben sokat tanultunk magunkról. A járvány sokakból a legjobbat hozta ki: önkéntesek, orvosok, nővérek, egészségügyi dolgozók, tudósok, autós futárok, elárusítók hada állt helyt és áll csatarendben azóta is. Kizárólag nekik köszönhetően tudtuk egyáltalán kihúzni és elképzelni, hogy van fény ennek az alagútnak a végén. Persze bőven akadnak negatív példák is. A gazdasági különbségek még élesebbek lettek: aki gazdag, az külföldön üdült, síközpontokba járt, a kijárási tilalom alatt furikázta a barátnőjét állami limuzinban, előretolakodott az oltásért. Miközben aki szegény, az a járást sem hagyhatja el, örül, ha van munkája, és nyomorog a kis lakásában, ahonnan csak bevásárolni jár ki. A képmutatásban élenjárnak bizonyos politikusok, akik végig az életek védelméről beszéltek, de csak annyit értek el, hogy egy év alatt magukra omlasztották a saját kormányukat. Aztán bolondok napján - az időzítés egyszerűen tökéletes - bemutatták az új, átalakított, vagy inkább újrahasznosított kormányt, és volt képük új kezdetről, felelősségről és megbocsátásról papolni. En értem, hogy ez a rekonstrukció volt a legkisebb rossz, de ne akarják már valamiféle hőstettnek beállítani. Ez nem eredmény, ez a minimum. Szóval kívánom mindannyiunknak, hogy ez a húsvét a korlátozások és reszpirátorok ellenére hozza el a kívánt újrakezdést, szimbolikus és minden más értelemben is. Remény és feltámadás. Már épp itt az ideje. HÚSVÉTHÉTFŐN 11 MIGRÁNST TALÁLTAK ZSOLNÁN. ÖT A TRENCSÉNI, NÉGY A ZÓLYOMI, KETTŐ A POPRÁDI JÁRÁSBÓL SZÁRMAZOTT (Cartoon izer) Jourová a Spiegelnek: Igenis beteg a magyar demokrácia Az Európai Bizottság cseh alelnöke, Vára Jourová fenntartja, hogy valami nagyon nincs rendben a magyar demokráciával, bár emiatt igen heves támadások érták az Orbán-kormány részéről, számtalanszor megvádolta, hogy gyűlöli a magyarokat. A cseh politikus erről a Spiegelnek adott interjút, melynek témája alapvetően az volt, hogy Kína és Oroszország hogyan próbálja dezinformációval elárasztani az európai országokat, és hogy Jourová milyen lépéseket tervez ez ellen mint értékekért és átláthatóságért felelős biztos. A Bizottság alelnöke továbbra is úgy gondolja, hogy beteg a magyar demokrácia, amit az is bizonyít, hogy a jogállam bizonyos fontos részei egyszerűen hiányoznak. Elég arra gondolni, mennyire szabad a sajtó, illetve mekkora mozgásteret élvez a civil szféra. Ezt az űrt a közösségi média sem tudja betölteni, mert azon keresztül hatalmas mértékben teljed a dezinformáció, ahogy azt a járvány is megmutatta. Ami a jogállamisági mechanizmust illeti, Jourová örül, hogy lett ilyen eszköz. Lehetőség szerint már az év vége előtt bevetik, de egyelőre az Európai Bíróság véleményére várnak a magyar és lengyel panaszról. Az alelnök úgy gondolja, hogy az EU eddig nem tudott olyan hatásos fegyvert bevetni a demokrácia védelmében, mint a jogállamisági mechanizmust. Az ítélet birtokában várhatóan igencsak keményen tudnak fellépni az érintett kormányokkal szemben, de nem szabad, hogy a szankciók a polgárokat sújtsák. Jourová rémálma, hogy megvonják az anyagi támogatást, ha valamely tag megszegi a közös normákat. Hozzátette, hogy az összes kormány ténykedését figyelik, szó sincs arról, hogy valaki kipécéz egy országot, azonban közismertek az idevágó bajok a magyaroknál és a lengyeleknél. (hvg) Vakcinaháború SZILVÁSSY JÓZSEF Bajban ismered meg Brüsszel cselekvőképességét és az uniós tagországok egymás iránti szolidaritását - aktualizálhatjuk az elmúlt hónapok fejleményei miatt az ismert mondást. Nem is olyan régen még a járványügyi szakemberek sem tudtak sokat erről az alattomos vírusról, amely szűk másfél év alatt csaknem hárommillió áldozatot szedett a világon, Szlovákiában tízezernél többet, Magyarországon pedig ennek a kétszeresét. Hatalmasat tévedtek azok, akik egy ideig enyhe lefolyású „influenzácskának” hirdették ezt a kórt. Egyik körlevelében még a rózsahegyi katonai kórház igazgatójaként Vladimír Lengvarsky is, a múlt csütörtökön kinevezett új szlovák egészségügyi miniszter. Mindeközben a legnagyobb gyógyszergyártó cégek gyorsított ütemben igyekeztek mielőbb felkutatni a fertőzés legfőbb ellenszerét, a vakcinát. Az Európai Bizottság 2,7 milliárd euróval támogatta erőfeszítéseiket, ennek fejében pedig jogot szerzett arra, hogy annyi oltóanyagot kaphasson, amennyit az uniós tagországok együttesen megrendeltek. Méghozzá a közösen jóváhagyott időpontokban. Rugalmasságot tanúsított az Európai Gyógyszerügynökség is, amely már idén januárban feltételesen engedélyezte háromféle oltóanyag, röviddel ezután pedig további vakcina alkalmazását az unióban. Minden reményteljesnek tűnt, ám a gépezet csikorogni kezdett. Főleg az AstraZeneca, majd további gyártó is közölte Brüsszellel, hogy nem tudja tartani az ütemtervet. Ugyanők viszont Nagy-Britanniába és Izraelbe a tervezettnél jóval több vakcinát szállítottak - alighanem az ottani megrendelők többet fizettek az uniós diplomaták által kialkudott árnál. A nyugati szállítási gondokra hivatkozva a magyar kormány orosz és kínai vakcinát is beszerzett. Nem is keveset. Orbán Viktor szerint mindegy, milyen színű a macska, az a fontos, hogy mindegyikük fogjon egeret, vagyis gyógyszerek esetében nincs helye ideológiai és politikai szempontoknak. Vlagyimir Putyinnak más a véleménye: ő propagandacélokat is követ az orosz vakcinával. Igyekszik feszültséget gerjeszteni egyes uniós tagállamok között, nem eredménytelenül. Besétált az orosz csapdába Igor Matovic is, aki kormánya nevében, magyarországi besegítéssel kétmillió Szputnyik V oltóanyagot rendelt, és az első szállítmány megérkezését a Kreml kérésére személyesen fogadta a kassai repülőtéren. Ezzel tovább fokozta a hazai belpolitikai válságot, de bekerült az orosz közmédiumok vezető tudósitásai közé, amelyekben az orosz elnököt dicsőítették. Az Európai Gyógyszerügynökség egyelőre nem engedélyezte a Szputnyik V unióbeli forgalmazását, és egyes értesülések szerint a szlovák állami gyógyszerellenőrző intézet is ilyen lépést fontolgat. Ugyanakkor magyarországi kollégáik rövid időn belül zöld utat adtak a Szputnyiknak, miként a kínai oltóanyagnak is. Joggal merül fel a kérdés: Pozsonyban vagy Budapesten engedtek-e a politikai elvárásoknak, s vajon a befolyásos nyugati gyógyszergyártók nem késleltetik-e az orosz termékkel kapcsolatos döntést? Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a minap megegyezett a Pfizer/BioNTech vezetőivel, hogy a lekötött vakcinákból tízmilliót nem a harmadik, hanem már a második negyedévben leszállítanak. Ebből hárommilliót az oltások felgyorsítására leginkább rászoruló országok (Bulgária, Horvátország, Észtország, Lettország és Szlovákia) kapnak, a többiből pedig lélekszámarányosan minden tagország. Andrej Babis a még mindig súlyos helyzetben levő Csehországot is a kedvezményezettek közé akarta bejuttatni, ezt a többség - az osztrákokat és a szlovéneket kivéve - elutasította. Prága így 140 ezer vakcinától esett el, amiért a cseh ellenzék élesen bírálja a kormányfőt. Az októberben esedékes parlamenti választásra is gondolva. Babis azzal védekezik, hogy az uniós szolidaritás leginkább a sajtónyilatkozatokban nyilvánul meg, a hivatalos tárgyalásoknál és végső döntéseknél sokkal ritkábban. Ezt igazolta eddig a vakcinaháború is, amely remélhetően mielőbb véget ér. rust, mint egy tüneteket nem mutató fertőzött, akinél negatív eredményt jelzett az antigén gyorsteszt. Jens Spahn elmondta, hogy a kormány és a tartományok heteken belül bevezetik az új szabályt. A Bild hozzátette: azt még nem tudni, hogy könnyítések a fertőzésen átesett csaknem hárommillió emberre is vonatkoznak-e majd. Ezzel kapcsolatban Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter egy másik interjúban azt hangsúlyozta: nem tudni, meddig tart a fertőzés utáni immunitás. Németországban múlt péntekig a lakosság 5,2 százaléka, 4 334 150 ember kapta meg mindkét oltást, csak Pfizerrel, AstraZenecával és Modemával oltanak. (mtí) FIGYELŐ Bild: a beoltottak kivételt kapnak Felmentést kaphat a korlátozások alól az, akit beoltottak, a második oltás utáni 15. naptól-írta a Bild am Sonntag. A német lapnak Jens Spahn egészségügyi miniszter elmondta, ez azt jelenti, hogy a harmadik járványhullám utáni, „teszteléses alapú nyitás” idején teszt nélkül mehet például fodrászhoz vagy az újra megnyíló boltokba az, aki megkapta a teljes oltást, és külföldi út után nem kell karanténba vonulnia. A szabály bevezetését arra alapozzák, hogy aki be van oltva, az kisebb valószínűséggel terjeszti a ví-
