Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-30 / 99. szám

www.ujszo.com I 2021. április 30. KÖZÉLET 3 Logisztika a mintavevő pálca másik végén - a járási hivatalok próbatétele BanaiTóth Pál, a Komáromi Járási Hivatal elöljárója SÁNTA SZILÁRD Arról, hogy milyen volt az országos tesztelós logisztikai háttere, és milyen feladatok hárultak a járási hivatalra, Banai Tóth Pált, a Komáromi Járási Hivatal elöljáróját kérdeztük. A dunamocsi Banai Tóth Pál közgazdász neve háromszor is megjelent a sajtóban tavaly. Ta­vasszal a Komáromi Jókai Színház gazdasági igazgatója lett, ősszel egy újabb igazgatói posztra találták al­kalmasnak, a komáromi Comorra Servis - a város járulékalapú szer­vezete, feladata a város vagyoná­nak kezelése és szolgáltatások nyújtása (a hozzátartozó létesítmé­nyek a teljesség igénye nélkül: a termálfürdő, az uszoda, a sport­csarnok, a kemping, a műjégpálya stb.) - élére került. A frissen kine­vezett igazgató alighogy felvette a munkát, egy újabb pályázaton bi­zonyult sikeresnek, a Komáromi Járási Hivatal elöljárójának vá­lasztották meg. Banai korábban Dunamocs polgármestere volt, az Összefogás egyik alapító tagja. Két alapítvány „A Komáromi Jókai Színház élé­re tavasszal a Deszkák és Jászai Mari-díjas Gál Tamás került, akit nagyon nagyra becsülök, mint em­bert és mint művészt is, de egy ek­kora intézmény gazdasági ügyei­nek intézése terén kevesebb tapasz­talattal rendelkezik. Frissen kine­vezett igazgatóként engem kért fel, hogy a kezdeti nehézségek áthida­lásánál segítsem a munkáját” - in­dokolta Banai a döntést, hogy miért lett a színház gazdasági igazgatója. „Egy ekkora intézményben a veze­tőváltás sosem könnyű feladat. Az új igazgató saját elképzelésekkel érkezik, ehhez pedig világosan át kell látnia a gazdasági hátteret, és rövid idő alatt el kell döntenie, mit lehet és mit kell megváltoztatni. Ez a folyamat elkerülhetetlenül sze­mélyi változásokkal is jár, néhány munkatárstól megvált a színház, helyettük új kollégák érkeztek. Ezek nemcsak gazdaságilag, de jogilag is kényes ügyek, a munkaadónak ter­mészetesen minden vonatkozó tör­vényt be kell tartania. Az egyik leg­keményebb dió az átállás mene­dzselésében a Jókai Alapítvány kö­rüli helyzet volt, ahová a nem álla­mi forrásból származó színházi tá­mogatások, adományok érkeztek. Az alapítvány és a színház új veze­tésének együttműködése csak a kölcsönös bizalom alapján lehetsé­ges, ez pedig sajnos hiányzott. Ah­hoz, hogy a színház továbbra is tud­jon támogatásokat fogadni, egy új alapítvány létrehozására is szükség volt” - magyarázta az igazgatóvál­tást követően a komáromi színház gazdasági ügyeit irányító közgaz­dász. „Ügy vélem, az elvégzett munka sikeres volt, büszke vagyok rá, hogy segíthettem Gál Tamás igazgató úr munkáját, akivel nagy barátságban váltunk el.” Lehetőségek a régióban „A megújult Komáromi Jókai Színház nyugodt és stabil működése már adott volt. Ehhez képest a Ko­máromi Comorra Servis irányítása és tevékenysége sokkal szerteága­zóbb. A szervezethez tartozó ter­málfürdő, kemping, uszoda stb. ré­vén erősen kötődik a turizmushoz. Korábban, dunamocsi polgármes­terként, sok tevékenységem kap­csolódott ehhez a területhez: én voltam a Komárom-Karva kerék­párút pályázatának projektvezető­je, Duka Gábor karvai polgármes­terrel közösen kezdeményeztük a Dunamente TDM (regionális turiz­must támogató szervezet) megala­kulását, és egyéb idegenforgalmi pályázatokat is kidolgoztunk. Ta­lán még a Dunamocsi Burcsákfesz­­tivál neve is sokaknak ismerősen cseng a régióban” - magyarázta Banai. „A Comorra Servishez tar­tozó létesítményekben és a város idegenforgalmának fellendítésében hatalmas potenciál van. A koronavírus-járvány miatt ez egy kicsit megtorpant, de a jövőben er­re a területre nagyon sok támogatás érkezhet, és a Covid-19 alatt/után a belföldi turizmus jelentősége is fel­értékelődik. Nagy lehetőséget és kihívást láttam abban, hogy a régi­óban erősebb legyen az együttműködés, például a komáro­mi, párkányi, páti és a naszvadi für­dő közösen képviselje a régiót, amely túl kicsi ahhoz, hogy ezek a szereplők egymás vetélytársai le­gyenek. Közös fellépéssel, közös marketinggel, összehangolt ren­dezvénytervekkel mindenki sike­resebb lehet. Ezt a szervezetet - gazdaságilag - sokkal jobban meg­viselte a világjárvány, mint a szín­házat, mivel nem volt bevételünk.” Logisztika járvány idején A Komáromi Járási Hivatal elöl­járói posztjáért egy hosszú politikai casting folyt. A járási elöljárók ki­nevezését megtartotta magának a legerősebb kormánypárt, az OEaNO. Még a színháznál vállalt munka előtt fölmerült Banai Tóth Pál neve jelöltként, de az elhúzódó pályázási folyamatban három na­gyobb csavar is volt, végül olyan (A szerző felvétele) döntés született, hogy egy pártká­der kinevezése helyett szakmai ala­pon választanak elöljárót. A bel­ügyminisztériumban egy öttagú bi­zottság több pályázó meghallgatása után Banait választotta a járási hi­vatal élére. „Elöljáróként tavaly ősszel rög­tön belecsöppentem a járványhely­zet sűrű időszakába. Ez sok szem­pontból megterhelő volt, és nagyon intenzív logisztikai fegyelmet kö­vetelt meg. Szerencsémre korábban két nagyobb vállalatnál is dolgoz­tam logisztikai menedzserként, így ebből az időszakból sokat merít­hettem, ugyanis a logisztika tulaj­donképpen folyamatos válságme­nedzsment” - elevenítette föl a ta­pasztalatokat Banai. - „Az orszá­gos tesztelés indulásakor még nem volt egy kidolgozott, kiforrott módszer, akkor születtek meg azok a döntések, amelyek alapján szer­vezni kellett a tesztelést. Egyrészt a minisztériumoktól érkező infor­mációk átadása volt a feladat az ön­­kormányzatok felé, ami kezdetben elég döcögősen haladt. Másrészt a tesztelések menetét és az eredmé­nyeket kellett összesíteni és elkül­deni egy központi adatbázisba. A kéztörlők, tesztek, védőruhák, fertőtlenítők, igazolások logiszti­kája is ránk hárult: több mint nyolc­van tesztállomást kellett ellátni a járásban úgy, hogy ne legyen fenn­akadás.” Magyarországi teszteiők Az egyik legizgalmasabb ka­landnak az országosan is reflektor­­fénybe került magyarországi or­vostanhallgatókról és rezidensek­ről való gondoskodás bizonyult. A több mint 150 segítőről két nappal az érkezésük előtt értesültek. „Ko­rán reggel, sötétben és szakadó esőben érkeztek Budapestről az au­tóbuszok” - mondta a járási elöljá­ró. Úgy kellett a szállást és ellátást megszervezni, hogy közben a szál­lodák és a panziók a járvány miatt már zárva voltak. Az is komoly fel­adat volt, hogy korán reggel a járás 41 településére eljuttassák a ma­gyarországi segítőket. Meg kellett szervezni, hogy reggelit kapjanak, és mindenkit leteszteljenek, este pedig mindenkit visszafiivaroztak a szálláshelyekre. „Ki kellett jelölni az alkalmas mintavételi helyiségeket, tájékoz­tatót kellett írni a mintavételi lépé­sekről. A tesztelés napján pedig - kezdetben - megpróbáltuk felmérni, hogy hány személyre számíthatunk az egyes tesztállomásokon. Később, a sokadik tesztelés alkalmával, már körülbelül lehetett tudni a létszámo­kat, de az elején a központból pó­toltuk, ha valahol fogytán volt a teszt, a fertőtlenítő vagy az igazolás. Az első két hétvégén naponta 20 órát töltöttünk a válságstábon, időnként felkerestem egy-egy mintavételi pontot, mert kíváncsi voltam, ho­gyan haladunk. Az állampolgárok nagyon fegyelmezettek voltak, és mindenki szolidárisán, javarészt tü­relmesen viszonyult a helyzethez. A tesztnapok végén el kellett külde­nünk az összesített adatokat a mi­nisztériumnak. Kilenckor zártak a tesztállomások, és nekünk fél tízkor minden este egy összesített táblázat­ban el kellett küldeni a teszteltek és a fertőzöttek számát. Ma már ez is egyszerűsödött, a hétvégi adatokat hétfő reggel, összesítve küldjük. Nagy segítségünkre voltak a tűzoltók és a rendőrök, akiktől járműveket és sofőröket kaptunk, valamint az érin­tett települések önkormányzataira is számíthattunk. Hatalmas köszönet illeti a járás polgármestereit és ön­­kormányzati dolgozóit, valóban ki­tettek magukért. De ugyancsak nagy köszönet illeti a járási hivatal Katasztrófa-elhárítási Osztályán dolgozó kollégáimat, akik valóban éjt nappallá téve, heteken át folya­matosan szolgálatban voltak. így teltek az első napjaim a hivatal élén, emlékezetes volt.” Egyszerű ügyintézés Arra a kérdésre válaszolva, hogy mennyire tartja hatékonynak a já­rási hivatalok működését, elégedett­­e a hivatal kompetenciáival, illetve hogyan kaphatna az állampolgár még jobb szolgáltatást, a járási hi­vatal elöljárója' elmondta, mind a kormány, mind az állampolgár ér­deke az, hogy a szolgáltatás magas színvonalú, és az állami irányítás hatékony legyen. „Ajárványhelyzet is azt mutatta meg, hogy az állam hatékony működése nagyon fontos. A jövőben is, például a klímaválság kapcsán, felmerülhetnek olyan he­lyi problémák, amelyek során a ha­tékonyság fölértékelődik, az állami beavatkozás sebessége és eredmé­nyessége nagyon fontos lesz. Ha a megyét és a járást összehasonlítjuk, akkor azt látjuk, hogy a megye irá­nyítása választás alapján dőí el, en­nek pedig az eredménye az, hogy Kotlebából is lehetett megyeelnök. Logisztikai szempontból a megye túl nagy terület, a járás - méreténél fogva - hatékonyabban, operatí­vabban tud működni” - magyarázta Banai. „Ismerem a járás összes pol­gármesterét, mind a 41-gyei kap­csolatban vagyok, ennyi önkor­mányzat még áttekinthető, átfogha­tó. A járási hivatalokat a belügymi­nisztérium rövid pórázon tartja, ez egy fegyelmezett struktúra.” Bukovszky László, a nemzeti ki­sebbségekért felelős kormánybiz­tos külön projektet, nyelvtanfolya­mot indított korábban azért, hogy azon járásokban, ahol jelentős szá­mú kisebbség él, a járási hivatalban minden osztályon legyen olyan al­kalmazott, aki az adott kisebbség nyelvén - magyarul, ruszinul - ké­pes az ügyfelekkel kommunikálni. A Komáromi Járási Hivatal elöljá­rója szerint jól teljesítenek ezen a területen. A kormányhivatal rend­szeresen ellenőrzi a kisebbségek nyelvhasználatát, félévente jelen­tésben kell beszámolni a helyzet­ről. „Mind a nyolc osztályon van magyarul beszélő kolléga. Ráadá­sul, mivel Komárom határ menti város, rengeteg magyarországi ügyfelünk is van” - mondta a ko­máromi elöljáró, aki a terveiről szólva elárulta, egy jókedvű, ola­jozottan működő csapatot szeretne irányítani, továbbá gyors és haté­kony ügyintézést szeretnének nyújtani. A távoli cél pedig az, hogy mindenki otthonról, a kanapén ülve - elektronikusan -, a bürokrácia terhe nélkül tudja intézni az ügyeit. A tesztelések során segítő 150 magyarországi orvostanhallgatóról és rezi­densről való gondoskodás bizonyult az egyik legnagyobb kihívásnak (Vataáőin Péter felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom