Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-20 / 90. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com I 2021. április 20. I 7 A kivonulás mellékhatásai Talán jót tenne elutazni egy másik járásba VERES ISTVÁN F ppen ívtak a csukák, amikor EBandika és Ervin megtudta, hogy a NATO kivonja csapatait Afganisztánból. Száraz egy hír - szúrta tekintetét az áprilisi vetésbe Bandika. Nekünk az - felelt Ervin. De mit szóljanak az afganisztáni magyarok? Őket megkérdezte valaki? Bandika úgy tett, mintha nem értette volna, kettéhasított a baltával egy farönköt, majd visszakérdezett mégis. Milyen afganisztáni magyarokra tetszik gondolni? Talán lakik ott ismerőse? Ervin kiköpte a tökmag héját, majd bólintott egy óvatosát. Persze, az Aurél, a Stein Aurél. Ő mondjuk egy ideje már ott van Kabulban. Mennyi ideje? - kérdezte Bandika, mire Ervin elárulta, hogy nem olyan régtől, mindössze 1943 óta. Ott halt meg ugyanis, azóta nem is ment máshová. Ez csak arról jutott eszembe - folytatta Ervin, és előbányászott a zsebéből további fél marék tökmagot -, hogy Romániában is a pénzügyminiszterből csináltak kormányfőt, mint itt, Szlovákiában. Florin Ciju tavaly ilyenkor még a Ludovic Orbán vezette kormány pénzügyminisztere volt, a választás után viszont már övé a kormányfői poszt. Az egészségügyi minisztert viszont szó nélkül kirúgta egy elhibázott sajtótájékoztató után, meg azután, hogy a bukaresti Victor Babes Kórházban nem kaptak elég oxigént a lélegeztetőgépek, nyolc covidos beteg életveszélybe került, az orvosok csak ötöt tudtak megmenteni. Szóval a minisztert a kormányfő kirúgta, mire a második legcombosabb koalíciós partnerük, az USR Plus bojkottálni kezdte az együttműködést. Először úgy tűnt, hogy arrogancia és hatalmi harc van a háttérben, végül kiderült, hogy csak nem bír kitavaszodni, azért olyan frusztrált mindenki. Bandika rémült arccal támaszkodott a léckerítésnek. Maga úgy beszél, mint aminek csattanó maszlag került a spenótjába. Nem kellene mindent elhinnie, amit elolvas. Ervin szomorúan tekintett a kert végébe. Talán igaza van. Talán információfuggő lettem. Ennyi ingert nem vagyok képes feldolgozni. Ön mit javasol? Bandika felvetette, hogy Ervinnek talán jót tenne, ha elutazna egy másik járásba. Már azt is lehet, főleg és elsősorban természetjárási céllal. Ervin most elgondolkodott. A természetjárás az egy külön járás, mint mondjuk a Lévai, a Losonci meg a Terebesi, vagy hogy van ez? Melyik járás a legalkalmasabb a természetjárásra? Bandika elővett egy doboz Cavintont a zsebéből, és Ervin felé nyújtotta a tablettát. Vegye ezt be, de máma már ne pálinkázzon. Estére megkeresem és kinyomtatom önnek az ország járásokra osztott térképét, azt fogja tanulmányozni. Minden járást más színnel fog kiszínezni, és eltervezheti, hová megy kirándulni. Ervin lenyelte a tablettát, és azt mondta, jó. Majd ismét kérdezett: De mi lesz, ha Matovic megint sajtótájékoztatót tart a Szputnyikról, és kiderül, hogy a gyógyszerellenőrzési intézetben megvizsgált oltóanyag, amelyről állítólag nem küldtek elég információt... és ha az államháztartási hiány, meg az afganisztáni kivonulás, meg az új román egészségügyi miniszter... Bandika bekísérte Ervint a házába, beültette egy fotelba, pokrócot terített rá, és bekapcsolta Vivaldi Négy évszakját. Ezt hallgassa. Aztán hamarosan megnő a fü, mehet kaszálni, mert szerintem az van, hogy keveset tetszik mozogni. A szerző a Vasárnap munkatársa MINDENHOL JÓ, DE LE6J ISKOLÁBAN (Kotrha) Riasztást adott ki a szlovák nemzetbiztonsági hivatal, az online bűnözők ugyanis rendkívül intenzíven támadják a hazai célpontokat, cégeket, intézményeket, a zárolt adatok feloldásáért pedig több százezer eurót követelnek. Ezért minden eddiginél nagyobb figyelmet kér a hivatal. Mindenki mentse, ami menthető, minden adatról legyen másolat, hogy egy támadás után se álljanak le a rendszerek, és ne kelljen fizetni. Menteni, menteni, menteni! - áll a riasztásban. Bár a hír most a nagyobb cégek elleni támadásról szól, téved, aki azt hiszi, őt ez nem érinti. A zsarolók a kisemberektől kicsikart pár száz vagy ezer euróért is „lehajolnak”. A módszerek egyre kifinomultabbak, és szinte mindenki célpont. Legyen szó zsarolóvírusról, adathalászatról, megtévesztésről, a cél mindig ugyanaz: vagy maga az áldozat fizessen, vagy az ellopott adatokkal meg lehessen csapolni a számláját. Korábban egyszerűbb volt védekezni. Például angolul érkeztek a levelek (ezektől az idegen nyelvet nem beszélők úgymond eleve védve voltak). Aztán jöttek a pocsék, gépi fordítással írt e-mailek (magyarul is, szlovákul is), de emiatt ezeknél is szinte nyilvánvaló volt az átverési szándék. Ám ma már tökéletesen megfogalmazott, megfelelő vizualizációjú levelekkel bombázzák az áldozatokat, és több tízezer szlovákiai embert becsaptak már. Még a tapasztaltabbakat is könnyebb átverni az új, kifinomultabb módszerekkel, a járvány hatására pedig minden korábbinál többen használják az internetet, a közösségi oldalakat, az e-mailt, sokkal többen gondolják, hogy minden levél igazi, mindegyikre reagálni kell, mindent meg kell osztani és mindenre kattintani. A kétnyelvűségünk átka, hogy minket magyarul és szlovákul is próbálnak átverni, akár ugyanaz a banda dupla sikert is elérhet, ha éppen valaki szlovákul és magyarul is elhiszi, hogy pont ő „ütötte meg a főnyereményt”, és nem a bokáját... A napokban a posta nevében teijednek levelek. Csomagkézbesítésről tájékoztatnak, csupán pár eurót kell fizetni, és már kopogtat is a postás. Sokan nem is gondolkodnak, már küldik is bankkártyájuk adatait, ami az első lépés, hogy a csalók teljesen kitakarítsák a számlát - akár egy egész élet megtakarításait. Újabban mobiltelefont nyernek az áldozatok, milyen meglepő, ehhez is szükség van a bankkártya adataira. Es olyan levelek is ezrével érkeznek, melyekben nem is titkolják, hogy ki a feladó: bűnözők írnak, hogy az áldozatról a saját számítógépének kamerájával készített felvételük van, és arról is, hogy éppen mit nézett a gépén. Ha nem akaija, hogy nyilvánosságra kerüljön és lássa az egész internet, akkor fizessen. Sokan bedőlnek, a csalók pedig akkor is jól járnak, ha egymillió szétküldött levélből csak pár ezren fizetnek. És ne feledkezzünk meg a zsarolóvírusos támadásokról sem: a csalók ez esetben bejutnak a gépbe és valóban zárolják az adatokat. Csak akkor oldják fel, ha fizetünk. Ha feloldják. Ahogy a nemzetbiztonsági hivatal riasztása is jelzi, a legjobb IT-szakembereket felvonultató cégek, intézmények is támadhatók, így az egyszerű felhasználó szinte minden nap, minden kattintással veszélynek van kitéve. Olyan, mintha egy nagyváros legrosszabb hírű negyedében mászkálnánk a sötét utcán, felékszerezve, tömött pénztárcával. Csak idő kérdése, mikor csapnak le ránk. Éppen ezért meg kell szívlelni a szakemberek tanácsát: mindig legyen biztonsági mentésünk (külső tárolón), a számítógép kameráját takaijuk le (akár sebtapasszal vagy szigetelőszalaggal), és csak a megbízható emberek leveleire reagáljunk. Minden egyes kattintásnál gondoljunk arra: egy meggondolatlan klikkelés sok száz eurónkba kerülhet. Mentsük a menthetőt! FIGYELŐ Tízezres tesztparti Felháborodást váltott ki Hollandiában a szombatra tervezett tízezer fős tesztparti, melyen azt akaiják vizsgálni, mennyire biztonságos ilyen nagyszabású rendezvény járvány idején. Orvosok, ápolók, kutatók és vendéglátósok is tiltakoznak, felhívásukat több mint 350 ezren írták alá. Egy rádió kapott engedélyt a bulira, amely része a Fieldlab kutatóprogramnak. Eddig rendeztek már konferenciát, színházi előadást, focimeccset és popkoncertet. A résztvevőknek negatív teszt kell, a magatartásukat megfigyelik. „Tízezres parti 400 méterre egy Covid-kórháztól a betegek és a kórházi személyzet arculcsapása”írták. Tudósok is megkérdőjelezték egy ilyen kutatás előnyeit, mondván, nem lehet több ezer bulizót ellenőrzés alatt tartani. (MTI) Kína és a Huawei már tíz éve azt hallgatott le, akit akart A Huawei kínai telekommunikációs óriáscég segítségével a kínai kormány lehallgatta a KPN Telecom holland távközlési cég ügyfeleit, köztük a holland kormány tagjait. A KPN még tíz éve készítette az erről szóló titkosított jelentést, de most kiszivárgott. A távközlési vállalat belebukhat abba, hogy a jelentést nem hozta nyilvánosságra, ugyanis a Huawei munkatársai a KPN épületeiben, de Kínából is korlátlanul lehallgathatták a cég és a Telfort leányvállalata által kiosztott mobilszámokat. A KPN 2009-től használta a Huawei technológiáját, a hágai központban hat kínai dolgozott. A holland szolgáltató még 2009-ben ellenőrzést kért a Huaweijel kapcsolatban, miután a holland titkosszolgálat (ATVD) többször figyelmeztette a kínai kémkedés lehetőségére. Hogy a lehallgatások milyen gyakoriak voltak, az a jelentésből nem derül ki. Az viszont világos, hogy a Huawei rendszere lehallgathatta a holland kormány tagjait, köztük Jan Peter Balkenende korábbi miniszterelnök telefonját, valamint az országban élő kínai emigránsok beszélgetéseit, és azt is megtudta, kiknek a telefonját figyeli a holland rendőrség vagy a titkosszolgálat. A jelentés nyomán a KPN 2010- ben úgy döntött, nem szervezi ki a Huaweinek mobil törzshálózata teljes karbantartását és biztonsági fejlesztéseket hajt végre. A KPN friss közleménye azt állítja, nincs jele, hogy a kínai vállalat bárkit lehallgatott volna, vagy ellopta az ügyfelek adatait. Tehát nem tud róla, hogy ilyesmi megtörtént-e, viszont a lehetőség megvoltra. A Huawei válasza szerint „soha nem járt el rosszindulatúan, sosem élt vissza a helyzetével Hollandiában”. A De Volksrant című helyi lap még 2019-ben írta, hogy „titkos hátsó ajtóval” rendelkezhet a kínai Huawei a KPN hálózatában, így hozzáfér a felhasználók adataihoz. A cikk szerint a holland titkosszolgálat is vizsgálta, hogy a biztonsági rések lehetővé tették-e a kémkedést a pekingi kormány számára. A kínai óriáscég azt közölte, világszerte a helyi törvények betartásával működik, zárva tartja az ajtót a hálózatukat olyan tevékenységekre felhasználni próbáló kormányok és mások előtt, amelyek sértenék a kiberbiztonságot. (MTI, ú)
