Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-20 / 90. szám

8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. április 20.1 www.ujszo.com Az európai konzervatívokhoz csatlakozott a Fidesz RÖVIDEN Az ukrán külügy új szankciókról tárgyal Kijav. Dmitro Kuleba ukrán kül­ügyminiszter az EU-tagországok külügyminisztereivel folytatott tegnapi online megbeszélésén felkérte az Európai Uniót, hogy készítsen elő új ágazati szankci­ókat Oroszországgal szemben, amiért utóbbi csapatokat vont össze a határainál. A feszültség egyre fokozódik az ukrán-orosz határon, jelenleg 150 ezer orosz katona van a térségben - han­goztatta Josep Borrell, az Euró­pai Unió kül- és biztonságpoliti­kai főképviselője az uniós tagál­lamok külügyminisztereinek tegnapi tanácskozása után. Ez példátlanul magas létszám - tette hozzá, miután a külügyminiszte­rek ukrán kollégájukkal egyez­tettek. Borrell elmondta, az EU felszólította Oroszországot had­erőinek azonnali kivonására a térségből, továbbá kijelentette, a 27 tagállam egyöntetűen támo­gatja Ukrajna függetlenségét és területi egységét, és továbbra sem ismeri el a Krím félsziget oroszok általi elcsatolását. (MTI) CDU/CSU: móg nincs kancellárjelölt Berlin. Nem sikerült az önként vállalt határidőre, vasárnapra ki­választani Németországban a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a testvérpárt Keresz­tényszociális Unió (CSU) közös kancelláijelöltjét. A feladatot Armin Laschet CDU-elnök, észak-rajna-vesztfáliai minisz­terelnök és Markus Söder CSU- elnök, bajor miniszterelnök is vállalná. Ezt április 11-én Ber­linben egy közös sajtótájékozta­tón jelentették be. Akkor és a következő napokban is többször jelezték, hogy igyekeznek minél hamarabb, lehetőleg a hét végéig dönteni. A hétvégén több órán keresztül beszéltek telefonon, de csak azt tudták megállapítani, hogy továbbra is mindketten ké­szen állnak kancellárjelöltként vezetni a pártszövetséget a szep­temberi szövetségi parlamenti (Bundestag) választás kampá­nyában, majd kancellárként dol­gozni Németország következő szövetségi kormányában. (MTI) Lázadók százaival vógeztek Csádban N'Djamena. Háromszáznál több lázadóval végzett a csádi hadse­reg, és öt katonáját vesztette el a hétvégi összecsapásokban az or­szág északi részén, ahol 9 napja robbantak ki harcok a Líbiából behatoló felkelőkkel - közölte a közép-afrikai ország hadserege. A csádi lázadók Front a Válto­zásért és Egyetértésért Csádban nevű szervezete április 11-én in­dított támadást a líbiai bázisairól. Aznap tartottak Csádban elnök­­választást, amelyet ismét, immár hatodszor nyert meg a 30 éve hatalmon lévő Idriss Déby Itno tábornok. 2019-ben Líbia felől érkező lázadók próbálták meg­­dönteni Idriss Déby Itno hatal­mát, de a N'Djamena kérésére érkezett francia harci gépek lé­gicsapásai meghátrálásra kény­szerítették őket. (MTI) A Fidesz Európa tanácsi dele­gációja csatlakozott az Európa Tanács Európai Konzervatív Frakció és Demokratikus Szövetség nevű frakciójához. BrUsszel/Strasbourg. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bi­zottságának elnöke kiemelte: az eu­rópai konzervatívok frakciójához va­ló csatlakozás fontos lépés az európai jobboldalon belüli együttműködés kialakításának irányába. A közgyűlés magyar delegációjának vezetője ar-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Prága. Oroszország kiutasított 20 cseh diplomatát válaszul arra, hogy szombaton 18 orosz diplomatát minősí­tettek nem kívánatos sze­mélynek Csehországban. Az uniós tagállamok teljes szoli­daritást vállalnak Prágával. A távozásra felszólított cseh ál­lampolgárok 24 órát kaptak a távo­zásra -jelentette be az orosz külügyi tárca. A cseh fél szerint 16 diplomatát és a képviselet négy, diplomata státus nélküli munkatársát utasították ki az országból. Ez azt jelenti, hogy a Cseh Köztársaság moszkvai nagykövetsé­gén ideiglenesen csak öt diplomata marad. Előzőleg bekérették az orosz külügyminisztériumba Vítézslav Pivonka cseh nagykövetet, hogy ki­fejezzék Moszkva ,határozott tilta­kozását” az orosz diplomáciai kép­viselettel szembeni „barátságtalan intézkedés miatt”. Prágában szombat este jelentették be, hogy 18 orosz diplomatát utasí­tottak ki Csehországból, akik a cseh hatóságok szerint az orosz titkos­­szolgálatoknak dolgoztak. A konkrét Afganisztán: nincs semmi garancia Washington. Senki sem tud garanciát vállalni Afganisztán jövőjével kapcsolatban az ame­rikai csapatok szeptemberi távo­zása után, de az USA továbbra is odafigyel az országból kiinduló terrorfenyegetésekre - erről be­szélt Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója. Arról is kérdezték, megismét­­lődhet-e az, amely az amerikai csapatok 2011 -es kivonulása után Irakban történt. Akkor ugyanis az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei területeket foglaltak el és Barack Obama akkori elnök visszaküldte az amerikai katoná­kat a térségbe. Sullivan .szerint Bidennek nem áll szándékában visszaküldeni az amerikai erőket Afganisztánba, de hozzátette: „nem tudok semmilyen garanciát vállalni arra vonatkozóan, hogy mi fog történni az országon belül. Senki sem tud.” A tanácsadó sze­rint az USA annyit tehetett, hogy ellátta az afgán biztonsági erőket, az afgán kormányt és az afgán né­pet erőforrásokkal és katonai ké­pességekkel, azaz kiképezte és felszerelte haderőit, valamint se­gítséget nyújtott a kormánynak, ami nem biztos, hogy elég a táli­­bok ellen. (MTI) ról is tájékoztatott, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése hét­főn a közgyűlés politikai bizottságá­nak elnökévé választotta meg őt. Az elnöki pozíció betöltése azért is fon­tos, mert ez által Magyarország még sikeresebben tudja majd megvalósí­tani a május 21-től kezdődő, féléves Európa tanácsi elnöksége munka­­programjának prioritásait. A Fidesz képviselői ezzel csatlakoztak ahhoz a frakcióhoz, amelyben eddigi szövet­ségesei - a lengyel Jog és Igazságos­ság párt, valamint a Matteo Salvini ok az, hogy erős a gyanú, miszerint az orosz titkosszolgálatok tagjainak közük volt a dél-morvaországi vrbéticei lőszerraktárban 2014-ben történt robbanásokhoz. Marija Za­harova orosz külügyi szóvivő pél­dátlannak minősítette, hogy Prága „nem bizonyított és kitalált ürüggyel” ilyen döntést hozott. A moszkvai cseh nagykövetség kiuta­sított embereinek egy napjuk van ar-Rabkórházba szállítják át börtönáből Alekszej Navalnij ellenzéki politikust - közölte az orosz Szövetségi Büntetés­végrehajtási Szolgálat. Moszkva/Washington. Alekszej Navalnijnak a 2. számú pokrovi bör­tönből a 3. számúba való átszállítá­sától - amelyben a megyei kórház ki­­rendeltsége működik - egy orvosi bi­zottság döntött. A Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) szerint Navalnijt naponta megvizsgálja egy általános orvos, ál­lapota kielégítő. Navalnij március 31. óta éhségsztrájkot folytat, mert állás­pontja szerint nem részesül megfele­lő orvosi ellátásban. Orvosa, Anasz­­taszija Vasziljeva azt mondta, a fel­függesztett börtönbüntetés feltétele­inek megsértése címén 2,5 évi letöl­tendő szabadságvesztésre ítélt 44 éves politikus akár a közeli napokban meghalhat, mivel rendkívül rossz a vérképe. Úgy vélekedett, a leletek ar­ra vallanak, hogy szív- és veseleállás fenyegeti. Ivan Zsdanov, a Navalnij által alapított Korrupcióellenes Küz­delem Alapítványának (FBK) igaz­gatója tüntetést hirdetett meg szer­vezette olasz Liga - mellett szélső­­jobboldali szervezetek, például az Alternatíva Németországért tagjai is helyet foglalnak. Ez a politikai cso­port egyelőre nem az Európai Parla­mentben működik, hanem a 47 tag­országot számláló, strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) par­lamenti közgyűlésében. Az ET 324 fős tanácskozó testületé az országok delegáltjaiból áll. Magyarországról 14 képviselő vesz részt a páneurópai jogvédő szervezet parlamentjének a munkájában, közülük hatan tartoz­ra, hogy elhagyják Oroszországot. A cseh felet egyben felszólították arra, hogy ezentúl a moszkvai képvisele­tében is ugyanannyian dolgozzanak, ahányan a prágai orosz nagykövet­ségen. Az orosz külügyminisztérium tájékoztatása szerint ezt is tartalmaz­za az a jegyzék, amelyet átadtak a moszkvai cseh nagykövetnek. Jan Hamácek cseh kormányfőhe­lyettes, belügyminiszter és megbí­dára az orosz városokban. Vlagyimir Putyin elnök szerdán készül elmon­dani üzenetét a parlament két házá­nak. Korábban az ellenzéki politikus szimpatizánsai január 23-án, 31 -én és február 2-án tartottak tiltakozást Oroszország több városában. Akkor ezeknek több mint 11 ezer részve­vőjét vették őrizetbe. A moszkvai ügyészség kezdeményezte a bírósá­gon, hogy minősítse szélsőséges szervezetnek a FBK-t, annak jog­utódját, az Állampolgári Jogok Vé­delmének Alapítványát (FZPG) és a Navalnij-törzsek hálózatát. Az amerikai kormány figyelmez­tette Oroszországot, hogy következ­ményei lesznek, ha Navalnij meghal a börtönben - mondta Jake Sullivan, Joe Biden amerikai elnök nemzetbiz­tonsági tanácsadója. „Közöltük az orosz kormánnyal, hogy felelősséget visel azért, ami Navalnij úrral törté­nik bebörtönzése alatt, és a nemzetek közössége őket vonja felelősségre” - fogalmazott Sullivan, aki a részletek ismertetése nélkül annyit mondott, hogy egy sor, különböző költségvon­zatú intézkedést fontolgat az ameri­kai kormányzat arra az esetre, ha a be­börtönzött Navalnij meghalna. (MTI) nak a Fideszhez. Miután a kormány­párt március 18-án kilépett az Euró­pai Néppártból (ÉPP), a strasbourgi közgyűlésbe delegált tagjainak is tá­vozniuk kellett. Mostantól az Euró­pai Konzervatívok-Demokratikus Szövetség nevű frakcióban politizál­nak. A 89 tagú csoportban a brit és a lengyel euroszkeptikusok mellett megtalálni az európai szélsőjobb ke­mény magjához tartozó pártokat: a német Alternatíva Németországért, a belga Flamand Érdek és az osztrák Szabadságpárttagjait. (MTI, Npszv) zott külügyminiszter beismerte, a múlt szerdán bejelentett moszkvai útja csak arra szolgált, hogy elterelje a figyelmet a Prágában dolgozó orosz diplomaták kiutasításának előkészí­téséről. „Előre tudtam, hogy nem megyek Moszkvába, hogy az útból nem lesz semmi. Egyeztetett akció­ról volt szó” - mondta a miniszter. „Tekintettel a művelet kitelj edt és egyedülálló jellegére, még a NATO és az Európai Unió keretein belül is, szükséges volt annak diszkrét meg­valósítása. Ebben az én bejelentett moszkvai utam is szerepet játszott” - írta Hamácek a Twitteren megjelent bejegyzésében. Hozzátette: érthető okok miatt a részletekről nem tájé­koztathat, de a biztonsági szolgála­tokat ellenőrző parlamenti szervek előtt kész erről felvilágosítást adni. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképvi­selője az uniós tagállamok külügy­minisztereinek hétfői tanácskozását követően elmondta, hogy az uniós tagállamok teljes szolidaritást vál­lalnak a cseh állammal a szombaton kiutasított orosz diplomaták ügyé­ben. A cseh kormány tegnap rend­kívüli ülést tartott, amelyen elfogad­tak a hibrid hadviselés elleni nem­zeti stratégiát. (MTI, ct24.cz) Bármi áron lesz kínai egyetem Budapest. Egy kézbe került a két nagy keleti, azaz kínai pénz­ből megvalósuló projekt, a Buda­­pest-Belgrád vasút és a Fudan Egyetem. A színművészeti egye­tem átalakítása után a Diákváros „elrendezését” is az innovációs miniszterre bízták. Palkovics László új megbízatása azt jelzi, az Orbán-kormány egyértelművé tette: nem számít az önkormány­zati tiltakozás, a szakmai érvek, bármi áron megvalósítják a kínai Fudan Egyetem 450 milliárd fo­rintos kínai hitelből megvalósuló budapesti campusát. Az izomból politizáló tárcavezető a Magyar Tudományos Akadémia és a Színház- és Filmművészeti Egye­tem szétverésekor már bizonyí­totta, az Orbán-kabinettől kapott utasításokat vaskézzel hajtja végre. A helyiek véleményét kémé ki a IX. kerület ferencvá­rosi polgármestere a Fudan Egyetemről. A terület ugyanis, ahol a kínai egyetem felépülne, 50%-ban önkormányzati tulaj­don. Viszont helyi népszavazás­sal nem állítható meg a beruhá­zás. Ha ugyanis kiemelt kor­mányzati beruházássá nyilvánít­ják a területet, akkor megkerül­hető az önkormányzat. (Npsz, ú) Oroszország durván visszavágott Arendőrfélrenéz. Putyint gyalázófelirata prágai orosz nagykövetségen. (TASR) Rabkórházba szállítják Alekszej Navalnijt

Next

/
Oldalképek
Tartalom