Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-10 / 82. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. április 10.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Súlyos válság vár Észak-Koreára Phenjan. Kim Dzsong Un északkoreai diktátor felszólította az állampolgárokat, hogy készüljenek fel egy „fárasztó menetre”, miszerint az ország súlyos élelmiszerhiánnyal és gazdasági instabilitással küzd. Kim a mostani helyzetet az 1990-es években fennálló időszakhoz hasonlította, amikor akkora volt az éhínség, hogy mintegy 3 millió ember halt meg. Észak-Korea lezárta határait a koronavírus-járvány miatt, a Kínával folytatott kereskedelmet - amely gazdasági mentőövként szolgál - leállította. (bl) Irán elengedte a dél-koreai hajót Szöul. Irán 3 hónap után útjára engedte a korábban lefoglalt dél-koreai tartályhajót, szabadon bocsátva a kapitányt is - jelentette be a szöuli külügyminisztérium. Az iráni Forradalmi Gárda januárban foglalta le a hajót a Hormuzi-szorosban azzal az indokkal, hogy szennyező anyagok szivárogtak belőle. A 7200 tonna etanolt szállító tankért Bandar-Abbász kikötőjébe irányították, a dél-koreai, indonéz, vietnámi, illetve mianmari állampolgárságú legénységét pedig őrizetbe vették. A történtek előtt nem sokkal Dél- Koreában mintegy 7 milliárd dollár értékben zároltak iráni bankszámlákat, az iszlám köztársasággal szemben elrendelt amerikai gazdasági szankciók eredményeként. Teherán leszögezte, hogy a tartályhajót műszaki, és nem politikai okok miatt foglalták le, azonban a szakértők nem zárják ki, hogy a tanker lefoglalása a nyomásgyakorlás egy módja. (MTI) Draghi diktátornak nevezte Erdogant Ankara. A török külügyminisztérium bekérette Olaszország ankarai nagykövetét, Massimo Gaianit, miután Mario Draghi olasz miniszterelnök nem sokkal korábban diktátornak nevezte Recep Tayyip Erdogan török államfőt. Draghi úgy vélte,-hogy Erdogan megalázta Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, amikor Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével kedden Ankarába látogatott, és von der Leyennek csak a terem egy távolabbi pontján, egy díványon jutott hely. (MTI) Bevándorlók tízezrei az USA határán Washington. Húsz éve nem vettek őrizetbe annyi illegális bevándorlót az US A és Mexikó közötti határ mentén egy hónap alatt, mint márciusban, csaknem 71%-kal többet, mint februárban. Soha nem érkezett annyi, kísérő nélküli gyerek a határhoz mint az elmúlt hónapban, szám szerint 18 890, ami kétszer annyi, mint februárban. Az amerikai határőrök a múlt hónapban 172331 illegális bevándorlót tartóztattak fel a határon. (MTI) Egyre durvább az északír erőszak Az egy hete tartó konfliktusban már legalább 50 rendőr sebesült meg (tasr/ apj MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Belfast. Folytatódtak az évek óta nem tapasztalt súlyosságú zavargások az észak-írországi felekezeti konfliktus több gócpontjában. Az utóbbi napokban teljes erővel fellángolt konfliktusban eddig legalább 50 rendőr sebesült meg. Az ír sziget egyesítését pártoló katolikus és a britpárti protestáns közösségek csoportjai ismét elsősorban Belfast, Carrickfergus, Londonderry, Newtownabbey és Ballymena városokban csaptak össze. Belfastban - Észak-írország fővárosában - a rendőrök hat éve először vízágyút vetettek be a Molotov-koktélokkal, kövekkel dobálózó tömeg feloszlatására. Az összecsapásokat a háttérből a britpárti protestáns unionista mozgalom szélsőséges félkatonai szervezetei - az Ulster Defence Association (UDA) és az Ulster Volunteer Force (UVF) - irányíthatják. Az észak-írországi rendőrség szerint ezektől a csoportosulásoktól - főleg a UDA-től - nem idegen a szervezett bűnözés, és mostani fellépésük bosszú lehet azért, mert a hatóságok az utóbbi időben kampányt kezdtek a bűnözői csoportok felszámolására, elsősorban Carrickfergus környékén. Az okok között szerepelhet az is, hogy az észak-írországi vádhatóság nem indított büntetőeljárást a legnagyobb britellenes katolikus párt, a Sinn Féin vezetői ellen, akik részt vettek Bobby Storey-nak, a radikális katolikus britellenes mozgalom egykori legnagyobb fegyveres szervezete, az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) néhai hírszerzési főnökének tavaly nyári temetésén. A szertartáson kétezren gyűltek össze a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások megsértésével. A protestáns közösségekben ez erőteljes visszatetszést keltett, és több más, régóta parázsló feszültségforrás mellett ez is a felszínre tört a mostani zavargások helyszínein. A brit EU-tagság megszűnéséből (brexit) eredő feszültségek is hozzájárultak a mostani zavargások kirobbanásához. A brexitről szóló egyezmény alapján gyakorlatilag Nagy- Britannia és Észak-írország között, az ír-tengeren jött létre részleges belső vámhatár, mivel a 499 km-es ír-északír határon az 1998-as nagypénteki megállapodás óta tilos a határellenőrzés. Ezt a megoldást az unionista oldal súlyosan bírálja, azzal az érvvel, hogy ez kikezdi Északírország integráns helyzetét az Egyesült Királyságon belül. Az Európai Bizottság a lehető leghatározottabban elítéli az elmúlt napokban Észak-írországban kitört zavargások során elkövetett erőszakos cselekményeket-jelentette ki Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője. Szigorodó fegyvertartás A fiatalok és a Fidesz Washington. Népegészségügyi válságnak és járványnak nevezte az Egyesült Államokban egyre gyakoribbá váló fegyveres erőszakot Joe Biden amerikai elnök, aki Kamala Harris alelnök és Merrick Garland igazságügyi miniszter társaságában a fegyvertartás szigorításával kapcsolatos intézkedéseket jelentett be. Joe Biden bejelentette például, hogy utasította az igazságügyi minisztériumot: dolgozzanak ki új szabályokat az úgynevezett szellemfegyverekre. Ezeket a kézzel összeállítható, sorozatszámmal nem rendelkező fegyvereket ugyanis nehéz nyomon követni. Ezen kívül az elnök jogi lehetőséget biztosítana az államok számára, hogy elvegyék a fegyvert azoktól a személyektől, akiket veszélyesnek ítélnek meg. Biden változtatna a stabilizátorral ellátott módosított pisztolyok besorolásán is, hogy azok a lőfegyvertörvény hatálya alá kerüljenek, valamint anyagi támogatást biztosítana az erőszakra hajlamos közösségek körében indított megelőző programok számára. „A javaslataim közül egyik sem sérti a második alkotmánykiegészítést” - mondta Biden, arra utalva, hogy a változtatások kritikusai gyakran azt hozzák fel érvként, hogy a tervezett döntések a szabad fegyvertartás alkotmányban rögzített jogának csorbulását okozhatják. „Minden nap 360 embert lőnek le az országban és közülük 106-an meghalnak” - szögezte le Biden. Közvetlenül bejelentése előtt Dél- Karolinában öt ember, köztük két gyerek halt meg egy lövöldözésben. Március közepén 10 embert mészároltak le egy élelmiszerüzletben Boulderben (Colorado), majd 8 emberrel végeztek Atlantában. (MTI, ú) Budapest. A 30 év alattiak körében is tagadhatatlanul a Fidesz a legnagyobb támogatottságú párt, az ellenzék együttesen azonban több fiatalt tudhat maga mögött. A fiatalok relatív többsége leváltaná az Orbán-kormányt (48%), míg csupán harmaduk (33%) szeretné a jövőben is Orbán Viktort miniszterelnökként látni - derült ki a Republiken Intézet kifejezetten nagy, ötezer fős mintán végzett közvélemény-kutatásából. Az eredmény annak fényében érdekes, hogy a 30 év alattiak körében is tagadhatatlanul a Fidesz a legnagyobb támogatottságú párt (29%). Áz ellenzéki pártok azonban együttesen több fiatalt tudhatnak maguk mögött, a Jobbik 14 százalékos, a Momentum 10, a DK 5, az LMP 3, az MSZP és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt 2-2 százalékos, illetve a Párbeszéd 1 százalékos támogatottsággal bír ebben a körben. A Republikon szerint csupán a fiatalok 28%-a menne el biztosan szavazni, illetve további 41% valószínűleg részt venne a következő választáson. Ellenben a teljes népességben 10 százalékponttal többen mondják magukról, inkább elmennének szavazni. Ideológiai önbesorolásuk alapján a legtöbb fiatal liberális, szabadgondolkodású (24%), környezetvédőnek 19% tartja magát, e két ideológiajellemzőbb rájuk, mint az idősebbekre. Nemzeti érzelműnek 18% tartja magát, 16% híve a „rendnek és stabilitásnak”. Kevésbé népszerű a konzervatív (8%) felfogású, vallásosnak 6% tartja magát. A szocialista (7%) és szociáldemokrata (2%) szintén kevésbé népszerű ideológiának számít. (Npsz) Orosz csapatok, amerikai hadihajók Ukrajnánál A 2014 óta tartó konfliktus eddig 14 ezer ukrán áldozatot követelt (TASR/AP) Az USA növekvő aggodalommal figyeli az orosz agresszió fokozódását Kelet-Ukrajnában, ós megvitatja az orosz csapatok mozgását NATO- szövetsógeseivel - közölte Jen Psanki fehór házi szóvivő. Washington/Varsó. „Oroszország több katonát állomásoztat ukrajnai határán, mint 2014 óta bármikor” - hívta fel a figyelmet Jen Psaki a Krím félsziget orosz elfoglalásának évére utalva. Hozzátette: az Egyesült Államok megvitatja a régiós feszültségekre és a tűzszüneti egyezmény megsértésére vonatkozó aggodalmait NATO-szövetségeseivel. Washington mellett Németország is kifejezte aggodalmát az ukrán-orosz határ térségében összevont orosz csapatok miatt. Az USA a kelet-ukrajnai helyzet miatt a jövő héten a Feketetengerre küldi két hadihajóját. Kijev szerint az orosz hadsereg 30 zászlóaljat csoportosított a határ orosz oldalára, az ukrán Donyec-medence megszállt területeire és az Ukrajnától elcsatolt Krím félszigetre. Eközben Vlagyimir Putyin orosz elnök a Donyec-medencei demarkációs vonalnál elkövetett provokációkkal vádolta meg Kijevet. A térségben március 26-án éleződött ki ismét a helyzet, amikor négy ukrán katona életét vesztette. A térségben gyakorivá vált a tűzharc. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében csapaterősítést hajtott végre. Lengyelország „igazán nagy aggodalommal” figyeli Oroszországnak az ukrán határoknál zajló műveleteit, és nagyon negatívan értékeli őket - jelentette ki tegnap Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes. Jablonski azt mondta: Vlagyimir Putyin kormányzása alatt Oroszország „a múltban már nem egyszer bebizonyította, hogy a nemzetközi jogot sértő lépesekhez használja ki a meglehetősen nehéz nemzetközi helyzetet”. Utalva a 2008-as grúziai, valamint a 2014-es ukrajnai eseményekre, a diplomata úgy vélte: Oroszország „a nemzetközijog fényében egyértelműen bűntett jellegű lépésekre képes”. Jablonski szerint nem kizárt Ukrajna újbóli orosz megtámadása. Ukrajna elméleti NATO-csatalakozása a feszültség nagyfokú növekedéséhez vezetne az ország délkeleti részén, és visszafordíthatatlan következménnyel járna az ukrán államiságra nézve - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. A független orosz bloggerekből álló Conflict Intelligence Team (CIT) nevű csoport hatalmas méretű, nehézfegyvereket, harckocsikat, Uragan rakéta-sorozatvetőket felsorakoztató orosz katonai tábort fedezett fel 170 km-re az ukrán határtól, az oroszországi voronyezsi területen. Az Ukrajinszka Pravda hírportál, idézve a CIT következtetését azt írta, hogy az orosz erők elrendezése „inkább támadó, mint védekezőjelleget mutat”. (MTI)
