Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-24 / 69. szám
141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2021. március 24. | www.ujszo.com Rövídebb Okos képernyőhasználattal az alpesi a ****** ■ * * hószezon a pihentetőbb éjszakai alvásért A pandémia alatt végzett egyes kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy megnövekedett a képernyő előtt töltött óráink száma, míg az alvásé csökkent (Shutterstock) Jóval rövidebb az alpesi hószezon, mint 50 évvel ezelőtt - állapította meg egy hosszú távú tanulmány. A hószezon 2000 méter alatt magasságtól és régiótól függően 22-34 nappal rövidült le - jelentették a bolzanói Európai Kutatási Akadémia (EURAC) vezette kutatás szakértői csütörtökön. A vizsgálathoz Franciaországban, Olaszországban, Svájcban, Németországban, Ausztriában és Szlovéniában lévő több száz mérőállomás adatait értékelték ki. A hótakarónak nemcsak az alpesi növények és állatok számára van fontos szerepe, hanem a téli turizmus, a mezőgazdaság, a vízellátás és a vízerőművek szempontjából is. A hat alpesi ország kutatói nem vizsgálták a klímaváltozás és a hótakaró közti összefüggést. „De világos, hogy a hó a magasabb hőmérséklet miatt korábban és gyorsabban olvad, csapadékként pedig hó helyett eső hullik” - mondta Michael Matiu, az EURAC kutatója. A november és május közötti hónapok hóvastagsága átlagosan 8,4 százalékkal csökkent a tudósok számításai szerint. Bár az Alpok különböző régióiban eltérések mutatkoznak, a tanulmány szerint az 1970-es és 1980-as években átlagosan több volt a hó. Ezt az 1980-as évek végének és az 1990-es évek elejének hóban szegény időszaka követte. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Az alvás kritikus fontosságú a fizikai egészségünk ás az immunrendszerünk hatékony működése szempontjából. Az alvás világnapját múlt héten, március 19-én ünnepeltük. Ha eleget és megfelelő minőségben pihenünk, az egyúttal nagyban hozzájárul érzelmi egészségünkhöz is, így nagyobb eséllyel kerülhetjük el a stresszt, a depressziót és a szorongást. A pandémia alatt végzett egyes kutatások közben arra hívják fel a figyelmet, hogy megnövekedett a képernyő előtt töltött óráink száma, míg az alvásé csökkent. Pedig a túl sok képemyőidő - különösen, ha késő este történik - káros hatással lehet az alvásunkra. Nemcsak az agyat készteti az ébrenlétre, de a kijelzőkből érkező kék fény elnyomja a melatonin hormon termelését a szervezetünkben, ami épp az elalvás segítését szolgálja. Ez az elektronikai eszközeink és a LED-fényforrások által kibocsátott fénytípus rövidtávon koncentrációvesztést, fáradékonyságot és fejfájást okozhat, de hosszabb távon más egészségügyi kockázatok is jelentkezhetnek. Ezért érdemes a képernyővel rendelkező eszközeink esetében csökkenteni a használati időt, illetve megelőző lépéseket tenni. Televízió A televíziók esetében nagyon fontos a kijelzőtípus. Az sem mindegy, hogy mennyire éles és milyen minőségű kép megjelenítésére képes, valamint mennyi kék fényt bocsájt ki. Az LG ÖLED paneljei például a világ egyik vezető műszaki minősítő intézetének számító német TÜV Rheinland szigorú tesztjén érdemelték ki a „szemkímélő kijelző” minősítést (több más gyártó is bezsebelte ezt az elismerést, így televízióvásárlásnál érdemes ezt figyelembe venni), mivel nagyjából feleannyi kék fényt bocsátanak ki, mint egyes hasonló, csúcskategóriás LCD-tévék, ráadásul ezeken az OLED-paneleken vibrálás is alig tapasztalható. Okostelefon A legtöbb ember még alvás előtt is az okostelefonjába bújik, híreket olvas, játszik, vagy üzeneteket ír. A pihentető alvás szempontjából ez a legrosszabb rutin, 1-2 órával lefekvés előtt ezért már érdemes elrakni az eszközt annak érdekében, hogy emelkedhessen az elalvásért felelős melatonin hormon szintje. Emellett számos mobilon elérhető a kékfényszűrés-funkció, ezt általában night shift, azaz éjszakai mód vagy komfort nézet néven találjuk meg a kijelzőbeállítások között. Ha nincs a telefonunkon ilyen funkció, egy kifejezetten erre a célra fejlesztett alkalmazás, például a Twilight lehet segítségünkre. Tablet Az okostelefonunkhoz hasonlóan a legtöbb tableten is megtaláljuk az éjszakai üzemmódot és erre az eszközre is letölthetünk ingyenes applikációkat, azonban ha biztosra akarunk menni, simítsunk kékfényszűrő fóliát a képernyőre. Ha az olvasólámpa fényénél nyomkodjuk a táblagépet és nem teljes sötétségben, azzal is sokat tehetünk azért, hogy kíméljük a szemünket. Az eszközökben általában van automatikus fényerőszint-szabályozó funkció, de ha úgy érezzük, hogy szemünk erőlködik, állítsuk be magunk manuálisan. Monitor Míg a mobilt, a tabletet és a tévét jellemzően hosszabb-rövidebb megszakításokkal használjuk, a monitort hosszú órákon keresztül, folyamatosan és közelről nézzük, különösen a karantén alatt. Éppen ezért itt is fontos, hogy a fényerőt és a kontrasztot megfelelően állítsuk be: a túl sötét képernyő ugyanis pont olyan fárasztó lehet a szemnek, mint a túl erős fény. Az ingyenes kékfény-szűrő alkalmazások, mint például a f.lux már asztali számítógépre és laptopra is elérhetők. A fólia ebben az esetben nem jó választás, mert a munka során néha fontos lehet, hogy az eredeti színeket lássuk. Monitor előtt ülve a legjobb választás egy dioptria nélküli kékfény-szűrő szemüveg lehet, amit már bármelyik optika kínálatában megtalálhatunk. (szí) A szakértők szerint a legtöbb víz 4,1-3,7 milliárd éve tűnt el (Shutterstock) Nagy mennyiségű vizet zárhatott magába a Mars külső rétege MTI-HlR Régóta foglalkoztatja a tudósokat a kórdós, hogy hova tűnhetstt a víz, amsly évmilliárdokkal ezelőtt a Mars felszínén hömpölygött. Új eredmények alapján a szakértők úgy vélik, a bolygó külső rétege, a kéreg zárhatta magába: az ősi víz a Mars kőzetében ásványok formájában létezik. A kutatók a vörös bolygó körül keringő űrszondáktól származó és meteorokról gyűjtött információra alapozták vizsgálataikat. Kifejlesztettek egy számítógépes szimulációt annak bemutatására, hogyan veszíthette el a bolygó az idők során a vizet - írja a BBC hírportálja. A kutatás eredményeit a Science című tudományos lapban mutatták be, és az 52. Hold- és Bolygókutató Tudományos Konferencián tárgyalják meg a szakértők. Több mint négymilliárd éve a Mars melegebb és nedvesebb volt, és valószínűleg sűrűbb légkörrel rendelkezett. Folyók szelték át felszínét, medreket vájtak a kőzetbe és becsapódási kráterekben halmozódtak fel. Nagyjából egymilliárd évvel később vált azzá a hideg, puszta bolygóvá, ahogyan ma ismerjük. „Régóta tudjuk, hogy a Mars sokkal nedvesebb volt történelme korai szakaszában. De a víz sorsának kérdése állandó probléma volt” - mondta Peter Grindrod bolygókutató, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa. A Mars légkörének tanulmányozásából ismert, hogy a víz egy része az űrbe távozott, a felszínen és közvetlenül a felszín alatt lévő jéglerakódások pedig arról árulkodnak, hogy a víz egy része megfagyott. A Föld mágneses mezővel rendelkezik, amely megakadályozza légköre eltűnését. A Mars mágneses mezeje azonban gyenge, ezért a víz alapvető összetevői kikerülhettek a bolygó légköréből. A hidrogén elszivárgásának sebessége alapján azonban valószínűsíthető, hogy nem csak ez okozta a víz eltűnését. Ha feltételezhető, hogy a hidrogén szivárgásának sebessége a múltban azonos volt, akkor csak nagyon kis mennyiségű víz tűnhetett el így - véli Eva Linghan Scheller, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) munkatársa, a tanulmány társszerzője. Az új számítógépes modell szerint a Mars eredeti vízkészletének legalább 30, de akár 99 százaléka is beépülhetett a bolygó kérgében található ásványokba. Amikor a kéreg megváltozik, vizet — folyékony halmazállapotú vizet - vesz fel, hidratált ásványokba zárja, melyek szerkezetében víz van - fejtette ki Bethany Ehlmann társszerző, szintén a Caltech munkatársa. A szakértők szerint a legtöbb víz 4,1-3,7 milliárd éve tűnt el. A NASA Marsot kutató programjának vezető tudósa, Michael Meyer elmondta, hogy a bolygó feltárásának fő célja a víz útjának követése, mivel központi szerepet játszik a Mars geológiájában, klímájában és az élet esetleges meglétében.
