Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)

2021-03-20 / 66. szám

2 I KÖZÉLET 2021. március 20. I www.ujszo.com A home office nem mehet a pihenés rovására Otthon könnyen elmosódhat a határ a magánélet és a munkaidő közt, ezért fontos a jó napirend kialakítása (TASR-fotó) NAGYROLAND Pozsony. Már több mint egy év telt el a koronavírus-járvány első hullámának kirobbanása óta, azóta pedig egyre többen kényszerültek otthoni munka­végzésre. A home office hatá­sairól olyan személyeket kér­deztünk, akik már több mint egy éve ilyen módon dolgoz­nak, illetve megszólítottunk egy szakpszichológust is. Stubendek Attila szoftvermérnök, aki már több mint egy éve dolgozik otthonról, elmondta, a home office­­nak sok előnye van, de azért akad­nak hátulütői is. A szakember szá­mára például nehézséget okozott, hogy folyamatosan oda tudjon fi­gyelni, mert sok dolog van, ami könnyen eltereli a figyelmét. „Min­dig akad valami teendő, legyen szó akár takarításról, mosásról, terege­­tésről vagy bármi ilyesmiről. Emel­lett pedig tavaly márciusban meg­született a kislányom, és egy néhány hetes csecsemő mellett természete­sen nagyon nehéz volt a munkára koncentrálni. Valódi kihívás volt egyszerre dolgozni és ott lenni a gyermek mellett” - magyarázta a szoftvermérnök, hozzátéve, hogy a szabadidő és a munkaidő elkülöní­tése rendkívül fontos, nemcsak idő­ben, hanem térben is. „Én a házunk­ban kialakítottam egy kis kuckót magamnak, ahol csak a munkával foglalkozom, semmi mással” - tette hozzá. Privát szfára nélkül? Ezzel a problémával egyébként a munkaügyi minisztérium is foglal­kozott. Milan Krajniak (Sme rodina) korábbi tárcavezető ki is dolgozott egy törvényjavaslatot, amelynek ér­telmében a munkavállalók nem lesznek kötelesek munkaidőn kívül felvenni a telefont, vagy válaszolni az e-mailekre, ha a felettesük keresi őket. Krajniak szerint ugyanis sokan arra panaszkodtak, hogy a főnökük a munkaidő lejárta után is különböző feladatokat bízott rájuk. A módosí­tás márciustól lépett életbe. Duffek Márton informatikái szaktanácsadó, aki a 'járvány első hulláma óta szintén, utthomöl dolgo­zik, ezzel kapcsolatban azt mondta, a cégükben korábban alig fordult elő, hogy munkaidőn kívül zavarták vol­na, de jelenleg egy olyan nemzet­közi projekten dolgoznak, ami há­rom időzónát ölel fel, így mostaná­ban gyakrabban fordulnak elő a kora reggeli vagy az esti telefonhívások. „Sajnos ez egy ilyen munka, ezzel nem tudok mit kezdeni” - mondta Márton. Megjegyezte: a munkavég­zés és a szabadidő elkülönítése szá­mára különösen nagy gondot okoz. Szakértői jótanácsok A privát szférával kapcsolatban '%4kerestük Katona Lindát, az Ér­sekújvári Egyetemi Kórház klinikai pszichológusát. Elmondása szériái rendkívül fontos a napirend kiala­kítása a home office idején. „Az a legjobb, ha a rutinunk hasch"'íí~ah hoz az életmódhoz, amit a munkába járás idején is tartottunk, például ugyanabban az időben kelni, vagy rövid szüneteket tartani a munka alatt. Fontos, hogy elkerüljük a mo­dem technológia buktatóit, vagyis ne töltsünk sok időt a közösségi ol­dalakon, ne szörfölgessünk csak úgy az interneten, mert könnyen előfor­dulhat, hogy elveszítjük az irányí­tást, és sokkal több időbe telik egy­­egy feladat elvégzése, mintha az irodában lennénk. Ugyanígy fontos, hogy a munkaidő alatt ne végez­zünk házimunkát, ha lehet, inkább csináljuk meg egy másik napon” - nyilatkozta.'' szakpszichológus. Stubendek Attila előtt sem isme­retlen az elnyújtott munkaidő fo­galma. „Vannak olyanok, akik haj­lamosak abba a hibába esni, hogy egyszerűen túl sokat dolgoznak. Ne feledjük, hogy amikor korábban bent voltunk az irodában, akkor sem nettó 8 órát dolgoztunk, hiszen abba az időbe beleszámoltuk az ebédszü­netet, a dohányzást, a kollégákkal való beszélgetést, vagy ha valaki például elszaladt a boltba. Most pe­dig előfordulhat, hogy valaki csak azt veszi munkának, ha a gép előtt ül. Ez vezet oda, hogy még az esti órák­ban, munkaidőn kívül is a feladata­inkkal foglalkozunk, holott a pihe­nés most rendkívül fontos” - ma­gyarázta a szoftvermérnök. Mi lesz a járvány után? Hogy mennyien térnek majd vissza az irodai munkához a jár­vány lecsengése után, egyelőre kérdéses. Katona Linda szerint a többség számára jobb lenne a home office felfüggesztése. „Az ember a természeténél fogva társas lény, és a hosszú távú bezártság a szociális kapcsolattartás hiányával párosul­va ahhoz vezethet, hogy fokozato­san elveszítjük a motiváltságunkat, hiszen hiányzik a visszajelzés, a biztatás. Természetes, hogy az em­bernek az izolációban gyakrabban vannak negatív gondolatai, például ingerültebb lesz, szorong, csökken az önértékelése, ami végül pszi­choszomatikus tünetek kialakulá­sához is vezethet, mint például ál­matlanság vagy fejfájás” - mondta az érsekújvári kórház klinikai pszi­chológusa. Ez persze emberfüggő, vannak olyanok, akik jobban bírják a be­zártságot, másoknak viszont fontos az emberi környezet. Duffek Már­ton például hiányolja a nyitott iroda nyújtotta nyüzsgő hangulatot, Stu­bendek Attila viszont azt mondta, ők már valószínűleg nem térnek vissza az irodába. Ugyanakkor hozzátette: a személyes találkozást ők sem fogják elhanyagolni, hiszen minden hónapban tartanak majd legalább egy céges találkozót. Még titkolóznak a magyar pártok Tovább tart a kormányválság Pozsony. Tegnap a kor­mányhivatalba érkeztek a koa­líciós pártok vezetői, de lapzár­tánkig nem kaptunk hírt arról, hogy közös egyeztetésbe kezd­tek volna. Este fél hatkor a Za l’udí vezetője, Veronika Remisová és Mária Kolíková (Za l’udí) igazságügyi miniszter a hivatal régi épületében, míg az SaS elnöke, Richard Sulik, illet­ve Branislav Gröhling (SaS) ok­tatási miniszter az új pavilonban tartózkodott. Igor Matovic (OEaNO) miniszterelnököt pe­dig az egyik épületből a másikba menet látták. Korábban olyan információk is napvilágra ke­rültek, melyek szerint a Za l’udí el tudná képzelni, hogy az OEaNO-val és a Sme rodinával hármasban kormányozzanak tovább, azzal együtt, hogy Matovicot leváltanák. A három­párti kormánnyal több képvise­lőjük nem ért egyet. Juraj Seliga, a Za l’udí és a törvényhozás al­­elnöke arról beszélt, számukra a négyes koalíció megtartása és Matovic leváltása a prioritás. Richard Sulik, az SaS elnöke pedig azt mondta, ha a kor­mányfő lemondana, nem lenne értelme a koalícióból való kilé­pésüknek. Boris Kollár, a tör­vényhozás házelnöke, a Sme ro­dina vezetője a négypárti koalí­ció megtartása mellett tenné le a voksát. (Dennlk N, Sme, czg) CZÍMER GÁBOR Az MKP, a Híd ós az össze­fogás vezetői sem megerősí­teni, sem megcáfolni nem akarták azt az információt, miszerint a három párt az asztalra tett egy megálla­podástervezetet arról, mikónt egyesüljenek. Pozsony. Lapunk tegnap közölte az azóta több forrásból is megerősí­tett információt, hogy az MKP, a Híd és az Összefogás egy olyan megál­lapodástervezetet dolgozott ki, amely feloldaná a három párt egye­sítése során fellépő legnagyobb aka­dályt, vagyis azt, mekkora befolyást kapjanak az egyes felek a közös párt vezetésében. A három szereplő egy olyan javaslatot rakott az asztalra, amelyben a párt elnökségébe az MKP 9, a Híd 5, az Összefogás 4 ta­got delegálna. A készülő megálla­podást olyannyira titokban tartották, hogy korábban a tárgyalások tényét sem erősítették meg. Megkerestük a három szereplőt, hogy a megállapo­dás részleteiről kérdezzük őket, de sem megerősíteni, sem megcáfolni nem akarták az információinkat. „A tárgyalások még zajlanak. Miután befejeződnek, tájékoztatni fogjuk a sajtó munkatársait” - közölte la­punkkal az MKP szóvivője, Králik Róbert. „Továbbra is intenzív tárgyaláso­kat folytatunk, és remélem, hogy az új párt megalakulását hamarosan hi­vatalosan is bejelenthetjük. Ami a megállapodás részleteit illeti, de­cember óta mindenki tett lépéseket a másik irányába, de a konkrétumok­ról egyelőre nem szeretnék beszél­ni” - nyilatkozta az Új Szónak Sóly­mos László, a Híd elnöke. „Az élet nem állt meg, a Covid­­helyzet lehetőségeihez mérten foly­nak különböző egyeztetések. Nem lenne szerencsés, és a választóval szemben sem lenne tisztességes spekulációkba bocsátkozni a jövőt illetően, ezért sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudok semmit” - vála­szolta kérdéseinkre Mózes Sza­bolcs, az Összefogás elnöke. A megállapodástervezetből ki­maradt a Simon Zsolt vezette Ma­gyar Fórum. A pártelnök lapunknak elmondta, őket már tavaly a Gom­baszögön tartott egyeztetésre sem hívták meg. „Onnantól kezdve úgy álltak neki egységet teremteni, hogy ebből a Magyar Fórumot kirekesz­tették” - nyilatkozta. Simon hozzá­tette, az MKP elnöke, Forró Krisz­tián többször olyan kijelentést tett, hogy az egységes magyar pártba to­vábbi szereplőket is várnak. A Ma­gyar Fórum elnöke azonban arról is beszélt, hogy az egységes magyar politikai szubjektumot eddig senki nem látta. „Nem tudjuk, milyen lesz az értékrendje, az alapszabálya, mi­lyen lesz a döntéshozatali folyamat, de azt sem látjuk még, hogyan lehet ennek a pártnak hitelessége” - ma­gyarázta. Zsoldos Ákos politikai elemző szerint az MKP, a Híd és az Össze­fogás megegyezése cseppet sem lesz olyan zökkenőmentes, mint azt elő­zőleg kommunikálták. „Továbbra sem tudjuk még, pontosan milyen formában valósul meg a hárompárti egyesülés” - tette hozzá. A szakem­ber elmondta, minél előrébb hala­dunk az időben, annál kevésbé lesz lényeges, hogy végül milyen meg­állapodás születik. Ennek egyik oka, hogy a bonyolult és fordulatokkal teli, egyben elhúzódó egyesülési fo­lyamat nehezen követhető a szava­zók számára. Zsoldos szerint így gyakorlatilag a három part a lassú és körülményes egyesüléssel eleve versenyhátrányt okoz magának, már a megalakulás előtt. „Égetően sür­gős lenne már valamilyen megálla­podás, főleg a mai, instabil környe­zetben, amikor egyre nő az előreho­zott választás esélye” - tette hozzá az elemző a folyamatban lévő kor­mányválságra utalva. A magyar pártok tárgyalása már hónapok óta zajlik (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom