Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)

2021-03-20 / 66. szám

www.ujszo.com | 2021. március 20. KÖZÉLET I 3 Járványként terjed a nők elleni erőszak A rendőrség tavaly egy okostelefonos alkalmazást is létrehozott a családon belüli erőszakos cselekmények bejelentésére, a nőknek azonban továbbra is csupán a 15 százaléka fordul hozzájuk, ha erőszsí. éri őket (TASR-feivétei) jői&an odafigyelnek ezekre az ese­tekre, és jobban is tudják kezelni. Alacsony büntetések Az ideiglenes kitiltás azonban na­gyon gyakran nem elég - ilyenkor az áldozatnak a bírósághoz kell fordul­nia, hogy a kitiltás időtartamát meg­hosszabbítsák, ám a rendőrség és Ocenásová is hangsúlyozza: ará­nyaiban nagyon kevesen lépik ezt meg. Emögött elsősorban az állhat, hogy ez már olyan jogi procedúra, amely során az áldozatnak aktívan kell fellépnie. A helyzet azonban ja­vulhat: minden megyében létrejön a jövőben egy intervenciós válság­központ, amelyet ilyen esetekben értesíthet a rendőrség, és amelynek munkatársai segíthetnek az áldoza­toknak a dolog továbbgördítésében. „Valószínű, hogy a jövőben emel­kedni fog azok száma, akik bíróság­hoz fordulnak, lesz ugyanis, aki ak­tívan segíti az áldozatokat, például segít nekik a kérvény megírásában”- mondta Oöenásová. Arról ugyan­akkor nincs pontos adat, hogy hány olyan kapcsolati vagy családon be­lüli erőszakkal kapcsolatos eset végzi a bíróságon, amelyben az ál­dozat feljelentést tett. „Nagyon sok ilyen esetet csak szabálysértésként kezelnek a hatóságok, és pénzbün­tetéssel végződnek” - magyarázza a szakértő. A bíróság elé kerülő ese­tek nagy százalékban végződnek az elkövető elítélésével - a probléma csupán az, hogy az ítéletek nagyon enyhék. Ocenásová végzett ezzel kapcso­latban egy elemzést, melyből kide­rült, hogy az elkövetők döntő több­ségét csupán feltételes szabadság­­vesztésre ítélik, s így továbbra is kapcsolatban maradhatnak az áldo­zattal. A büntető törvénykönyv kapcsolati erőszakot definiáló, 208- as paragrafusának két törvényi tényállása van, az elsőnél a bünte­tés alsó határa 3 év - az adatok sze­rint csak az elkövetők 4 százaléka Lezárul a házelnök plágiumbotránya? FINTA MÁRK Pozsony. A világjárvány és az egy éve tartó bezártság nem csak az országot és a gazda­ságot tette próbára, hanem a kapcsolatainkat is - ráadá­sul egy létező, nagyon akut problémára erősített rá, a csa­ládon belüli erőszak elharapó­­zására. A hivatalos számok azonban némi ellentmondást mutatnak. Azt, hogy a családon belüli vagy kapcsolati erőszakkal összefüggő esetek száma ilyen helyzetekben megugrik, már a járvány elején sej­teni lehetett - mondta lapunknak Zuzana Ocenásová, a nők elleni erőszak megelőzésével foglalkozó koordinációs-módszertani központ (KMC) elemzője. Mindezt alátá­masztotta az is, hogy már az első hullám két és fél hónapja alatt 1251 nő fordult olyan szervezetekhez, amelyek ilyen esetekben nyújtanak segítséget. A tavalyi év összesítése pedig azt mutatta, hogy a segély­vonalakat 50 százalékkal több nő hívta, mint egy évvel korábban. „A járványhelyzet fokozza a stresszt. Az emberek félnek a beteg­ségtől, attól, hogy megfertőződnek, és félnek a járványkezelő intézke­dések hatásaitól is. Másrészt az összezártság is szerepet játszik: az olyan családok, ahol ilyesmi előfor­dul, egyszerűen több időt töltenek együtt, és az erőszakos cselekedetek elkövetőinek több alkalmuk nyílik minderre” - magyarázza a kiváltó okokat Ocenásová. A tavalyi év adataiból kiderül: elsősorban nem a fizikai, hanem a pszichés erőszak megnyilvánulásai nőttek meg drá­maian - és különösen a totális kont­roll, hiszen a szociális izoláció miatt erre az elkövetőknek rengeteg lehe­tőségük van. Nem bíznak a rendőrben Ocenásová szerint az áldozatok elsősorban inkább a segélyszerve­zetekhez fordulnak segítségért, nem a rendőrséghez - csupán a nők 15 százaléka keresi fel a hatóságokat, ha erőszak érte. A rendőrségi statiszti­kákon épp ezért nem is igen látszik, az ilyen típusú erőszak növekedése. Az országos rendőr-főkapitányság adatai szerint tavaly összesen 8813 ilyen esetet vizsgáltak ki, ami 2019- hez képest 485-tel kevesebb volt. A konkrét kapcsolati erőszakkal kap­A megbízott nyomozó leállí­totta a Boris Kollár (Sme rodina) házelnök diploma­­munkája ügyében,szerzői jogok mogsórtósónek a gyanú­jával indított büntetőeljárást. Pozsony. A szakolcai (Skalica) já­rási rendőrkapitányság határozata szerint az említett tett nem számít bűncselekménynek, így indokolatlan az eljárás folytatása. A határozatot az a Vladimír Laus bocsátotta a sajtó rendelkezésére, aki korábban felje­lentést tett Kollár ellen. „Az eljárás leállításáról szóló határozatot kézbe­sítették Boris Kollárnak. A házelnök tiszteletben tartja a bűnüldöző szer­vek döntését, és azt bővebben nem kommentálja. Nem tud arról, hogy szerzői jogokat sértett volna, hiszen csolatos bűncselekmények száma ezzel párhuzamosan azonban emel­kedett, nem is keveset. Ebbe a bün­tetőjogi kategóriába tartoznak azok az esetek, amikor az elkövető házas­társa, vagy épp a gondozása, gyám­sága alatt álló személy ellen követ el fizikai vagy pszichikai erőszakot: veri, megalázza, fenyegeti, vagy épp koldulásra kényszeríti, éhezted, vagy más módon kínozza. A rend­őrség 477 ilyen esetet vizsgált ki, ami 72-vel magasabb, mint 2019-ben. Csupán 241 esetet sikerült felderí­teni - a rendőrség ezt azzal magya­rázza, hogy a bizonyítási eljárás eb­ben az esetben rendkívül bonyolult, és óriási jelentősége van a szakértői bizonyításnak. Még több gyilkosság A számok és trendek furcsa alaku­lásával kapcsolatban nehéz egyértelmű választ adni - Ocenásová szerint rengeteg múlik azon, hogyan kvalifikálják az egyes bűncselek­ményeket a hatóságok. Az erőszak elharapózását ugyanakkor egyértel­műen bizonyítja egy fontos statiszti­kai adat, méghozzá az ilyen cselek­mények során elkövetett gyilkossá­gok száma. „Az elmúlt tíz év egyiké­ben sem ölt meg több nőt a partnere, mint az elmúlt évben” - mondta la­punknak Ocenásová. A rendőrségnek van egy vi­szonylag erős eszköze azzal kap­csolatban, hogyan válassza el az erőszakoskodót az áldozattól: az elkövetőt jelenleg 10, a jövőben 14 napra tilthatja ki s közös háztartás­ból. Ezzel gyakrabban is élnek a ha­tóságok: tavaly 1045 ilyen eset volt, 153-mal több, mint 2019-ben-igaz, Ocenásová szerint érdekes módon ez inkább a tavalyi év elejére, illet­ve a korlátozások kora nyári felol­dásának idejére volt jellemzőbb. Ráadásul hatalmas az eltérés az egyes megyék között is: vannak olyan régiók, ahol ezzel az eszköz­zel gyakrabban élnek - a nyilvános adatok szerint például Kassa me­gyében. A lista másik végén Nagy­szombat és Besztercebánya megye áll. Az eltérések Ocenásová szerint azzal magyarázhatók, hogy renge­teg múlik azon, hogyan áll a prob­lémához a kerületi rendőri vezetés, és például az is, milyen oktatást kapnak ezzel kapcsolatban maguk a rendőrök. Kassa megyében például a Fenestra segélyszervezet kifeje­zetten aktív, és kiváló együttműködési rendszert épített ki az ottani rendőrséggel - a rendőrök Kollár szerintő nem hibázott (TASR) rendelkezik a szerző írásos beleegye­zésével, amelyet közzé is tett” - kö­zölte Michaela Jurcová, a házelnök szóvivője. A március 9-én hozott rendőrségi döntés még nem végle­ges, az ellen panasz emelhető. Kollár tavaly júliusban saját maga ellen nyújtott be bizalmatlansági in­dítványt, miután plágiumgyanú me­rült fel a diplomamunkája kapcsán. Az indítványról szóló parlamenti szavazáson az SaS és a Za l’udí kép­viselői nem vettek részt, így utasítva vissza, hogy a bizalmi szavazással rá­juk hárítsa a felelősséget. Az OEaNO nem követelte Kollár távozását. Az ügyben Erik Kalinák, a Smer alelnöke is feljelentést tett. Kalinák tiszteletben tartja a szakolcai rendőr­­kapitányság nyomozójának döntését. .Annit nem tudok tiszteletben tartani, az Kollár hozzáállása. Az általuk el­fogadott jogszabály értelmében a parlament elnöke lemondhat a titu­lusáról. Nem csupán úgy, hogy nem használja azt, hanem egy olyan gesz­tussal, amellyel kifejezné, hogy kul­turáltabb, mint a miniszterelnök, Igor Matovié”- vallja Kalinák. (TASR) RÖVIDEN Elfogták a Zilinkára küldött bérgyilkost Pozsony. Az olasz hatóság nem­régiben őrizetbe vette azt a bos­­nyák férfit, akit a rendőrség gya­núja szerint a jelenlegi főügyész, Maros Zilinka meggyilkolására béreltek fel még 2017-ben. A szlovák hatóság a gyilkosság elő­készítésével Szabó Tamást, And­­ruskó Zoltánt, Miroslav Marceket és Alena Zsuzsovát gyanúsítja, közülük Zsuzsová kivételével már mindenkit szabadságvesztésre ítéltek a Kuciak-gyilkossággal kapcsolatban. Zilinka mellett Da­niel Lipsic speciális ügyészt és Peter Sufliarsky ügyészt is likvi­dálni akarták, ám a bűncselek­ményre végül nem került sor. kapott ennél magasabb büntetést. A másodiknál - mely a súlyosabb elkövetési formát definiálja - az al­só határ 7 év, és az arányok itt sem sokkal jobbak: csak az elkövetők 9 százaléka kapott ennél szigorúbb szankciót. „A bíróságok hajlamo­sak a törvény által engedélyezett legalacsonyabb büntetést kiszabni” - figyelmeztet Ocenásová, hozzá­téve, a szlovákiai törvényekjók, ám az alkalmazási gyakorlat komoly hiányosságokat mutat. Hiányzó erőforrások A családon belüli és kapcsolati erőszaknál a hallgatás megtörése a legnagyobb mentális akadály, amit az áldozatoknak le kell küzdeniük. Ezt tovább nehezítheti, hogy vannak áldozatok, akik például nyelvi aka­dályok miatt nem keresnek segítsé­get. „Azt tudni kell, hogy az áldo­zatok többsége - bár nem fordulnak a hatóságokhoz - talál a környeze­tében olyan embert, akinek elmond­ja, mi történik vele” - magyarázza a szakértő. Segélyszervezetekből több is működik Szlovákiában, ám összes­ségében korlátozott számban és erőforrásokkal - ráadásul regioná­lisan rendkívül aránytalan elosztás­ban. Dél-Szlovákiában például Ocenásová szerint kifejezetten ke­vés ilyen szervezet és központ van - a magyarlakta területeken pedig szinte egyáltalán nincs. Az erőforráshiány a roma közös­ségekkel kapcsolatos munkában is jelentkezik. Ocenásová elmondta, hogy bár a szociális terepmunkások révén a szervezetek igyekeznek emelni a tudatosság szintjét itt is, sokszor nem tudnak segíteni, ha például a bántalmazott, többgyere­kes anyát anyaotthonban kell elhe­lyezni - egyszerűen nem áll rendel­kezésre a megfelelő kapacitás. A segélyszervezetek finanszírozása nem stabil, évről évre élnek a me­gyéktől kapott támogatásból és esetenként minisztériumi pályáza­tokból. „Mivel nem előre kalkulál­ható a finanszírozásuk, így nagyon nehezen tudnak speciális progra­mokat indítani olyan nők számára, akik a lakosság sebezhetőbb cso­portjaihoz tartoznak. A szerveze­teknek sok különböző forrásból kell összeállítaniuk az erőforrásaikat, hogy komplex segítséget tudjanak nyújtani. Óriási tartalékok vannak még abban, hogyan lehetne ezeket a szervezeteket finanszírozni és fenntartani” - zárta a szakértő. Lipsic korábban azt nyilatkozta, hogy a gyilkosság megrendelője véleménye szerint Marián Koéner volt, aki a Kuciak-ügyben szintén megrendelőként került a vádlottak padjára, de a bíróság végül fel­mentette. (nar, tvnoviny) Pöolinsky előre tudhatta, mi vár rá Pozsony. Vladimír Pcolinsky, a Szlovák Titkosszolgálat (SIS) nemrégiben letartóztatott igazga­tója a Sme napilap információi szerint előre tudta, hogy a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) lecsaphat rá. Az SIS emberei állí­tólag megfigyelték a NAKA nyo­mozóját, aki Pcolinskyről gyűj­tötte az információkat. (nar, Sme)

Next

/
Oldalképek
Tartalom