Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-01 / 49. szám
www.ujszo.com EGESZSEG ■ 2021. MÁRCIUS 1. GYÓGYHÍREK 11 MI LEHET AZ OKA? Cukorbeteg és folyamatosan fáradt A 2-es típusú cukorbetegség egyik jellemző tünete lehet a fokozott fáradtság, mely igencsak rá tudja nyomni a bélyegét a mindennapokra, ráadásul az ember ilyenkor szívesebben nyúl rágcsálnivalókhoz, édességekhez. W ' vajon mit tehet % a cukorbeteg I Q akkor, ha állan-M í dó kimerültség >m S kínozza? Ennek a betegségnek az egyik fő tünete a fáradtság, mert a szervezet üzemanyagát, az energiát a glükóz szolgáltatja. Hogy a glükóz a sejtekbe kerülhessen, inzuhnra van szükség. Ám ha a sejtek érzékedenné válnak rá (ÍR - inzulinrezisztencia), vagy ha nem termelődik belőle elegendő mennyiség, úgy a szervezet nem tud kellő mennyiségű energiához jutni. IR esetén, ha valaki gyorsan felszívódó szénhidrátot fogyaszt, hirtelen megnő az inzulin szintje, amelynek következtében a glükóz mennyisége lecsökken, ami szintén fáradtságot okoz. A cukorbetegséggel járó magasabb » így lehet energikus! Megfelelő gyógyszeres/ inzulin terápia szükséges: A cukorbetegek nagy része inzulinterápiára szorul, hogy normalizálni lehessen a vércukorszintet. Azonban meglehet, hogy a terápián időközönként módosítani kell, akár úgy, hogy más készítményt kap a beteg, akár úgy, hogy a dozírozáson kell állítani. Ezért ha folyton fáradtsággal küzd, keresse fel orvosát! A megfelelő kezelés jobb közérzetet eredményez. Mozogjon!: A mozgás igen fontos szerepet játszik a cukorbetegség életmód-terápiájában, hiszen gyógyszerek nélkül is képes pozitív hatást gyakorolni az inzulin/vércukor szintjére. Mindemellett a sportolás gyakran segít a fáradtság vércukorszint miatt a vér „sűrűbbé’ válik, s a vérkeringés lelassul. Emiatt pe, % a sej' ; tek, sző-leküzdésében is, mivel a szervezet ekkor több oxigénhez és energiához jut, valamint nagy mennyiségű szerotonin szabadul fel, mely a jó hangulatért felelős. Konzultáljon dietetikusával!: Fáradtságot a nem megfelelő diéta is okozhat, így ha ezt tapasztalja, érdemes dietetikus véleményét is kikérni. vetek nem képesek elegendő oxigénhez és tápanyaghoz jutni, így fáradttá, kimerülté válik a beteg. Ennek az ellenkezője, vagyis a túl alacsony vércukorszint is okozhatja a problémát, ugyanis ha kevés a glükóz, „üzemanyag” híján a sejtek nem képesek megfelelően ellátni a feladatukat. A magas vércukorszint gyulladást is okozhat a véredényekben, és a monocitáknak nevezett immunsejtek az agyba is kerülnek, ez pedig fáradtságot okoz. Látható tehát, hogy mind a cukorbetegség, mind az IR okozhat fáradtságot, és ezt bizony az érintetteknek orvosolniuk kell. (napidoktor) AZ UJ TANULMÁNYT MEGELŐZŐ VIZSGALATBAN 770 KRÓNIKUS VESEBETEGNEL VEGEZTEK TELJES KIVIZSGÁLÁST, BELEERTVE A VÉRVIZSGÁLATOT IS Mi köze az ínynek a veséhez? Ha az egyik szerv beteg, ez a másikra is rossz hatással van - erre jöttek rá a Birminghami Egyetem kutatói. a szervezetben felborul a bio-I " I lógiai egyénei súly, nevezete- JL JL V'V’ sen a szabad gyökök (nagy reakcióképességű, a szervezetben bárhol kárt okozni képes, rövid életű molekulák) és az antioxidánsok közötti egyensúly, megtörténhet, hogy az íny betegsége hat a krónikus vesebetegségre. A foggyökérhártya-gyulladás (periodontitis) gyakori betegség, aminek hatására ínyvérzés alakul ki, meglazulnak és végül kihullanak a fogak. Korábbi tanulmányok összefüggést mutattak ki az ínybetegség okozta súlyos szájüregi gyulladás és a krónikus vesebetegség között: akik gyengébb ínygyulladásban szenvednek, azoknak rosszabb a veseműködésük. Azt is kimutatták, akiknek krónikus vesebetegségük és foggyökérhártya-gyulladásuk van, azok túlélési aránya hasonló arányban csökken, mintha cukorbetegségük lenne. Ez pedig arra utal, hogy az ínygyulladás befolyásolhatja a veseműködést. Az új tanulmányt megelőző vizsgálatban 770 krónikus vesebetegnél végeztek teljes kivizsgálást, beleértve a vérvizsgálatot is. Ezt követte az úgynevezett strukturális egyenlet segítségével az okozati kapcsolat kiderítésére irányuló keresztmetszeti vizsgálat. Az eredmények megerősítették azt a feltételezést, hogy a foggyökérhártya-gyulladás és a vesefünkció ok-okozati összefüggésben van, és ebben a szöveteket sejtszinten károsító biológiai folyamat (szisztémás oxidativ stressz) játszik szerepet. Hatása olyan mértékű, hogy egyrészt a foggyökérhártya-gyulladás 10%-os romlása a vesefünkció 3%-os csökkenését okozta, másrészt pedig a vesefünkció 10%-os csökkenése a foggyökérhártya-gyulladás 25%-os felerősödéséhez vezetett. Dr. Praveen Sharma, a Birminghami Egyetem periodontális kutatócsoportjának vezetője azt mondta: „Ez az első tanulmány, amely számszerűsíti a periodontitis véledenszerű hatását a veseműködésre és fordítva.” Arra is fény derült, hogy az ínygyulladásnak már mérsékelt csökkentése is javíthatja a veseműködést. „Tekintettel arra, hogy viszonylag könnyű elérni az ínygyulladás 10%-os enyhülését egyszerű lépésekkel, például helyes fogmosási technikával és a fogak közötti rések tisztításával, ezek az eredmények nagyon érdekesek” - fejtette ki a kutató. Az még kiderítésre vár, vajon a fogínyproblémák kezelése, ilyen módon az oxidativ stresszterhelés csökkentése javíthatja-e a krónikus vesebeteg kilátásait. Ahogy a kutató fogalmaz: „Reméljük, hogy kutatásunk utat nyit a további vizsgálatok számára annak megállapításához, hogy a vesefünkció javulása a parodontális ellátást követően hoszszabb, egészségesebb életet jelent-e a krónikus vesebetegségben szenvedők számára.” Összeállította: Csibrányi Zoltán SZEMRÁNGÁST OKOZHAT Ha felborul a dopamin-szerotonin egyensúly A szemrángás, azaz tie, viszonylag gyakori tünet, főleg gyermekkorban. A tie alatt szemhunyorítást, arcrángást, szemöldökemelést értünk. A háttérben állhatnak szervi (organikus) neurológiai betegségek, illetve lelki eredetű tünet, ezért a kivizsgálás feltédenül neurológiai szakképzettséget igényel. Az utóbbi években végzett funkcionális agyi képalkotó vizsgálatok (PÉT, SPECT) lelki eredetűnek diagnosztizált szemrángás esetében is kimutatták bizonyos agyi területek funkcionális elváltozásait (mint ahogy számos más pszichiátriai betegség esetében). A tünetegyüttesért jelenleg elsősorban az agysejtek által termelt anyagok, a neurotranszmitterek közötti egyensúly zavarát teszik felelőssé. Különösképpen a dopamin (túlsúly) és a szerotonin (alulműködés) egyensúlyáról van szó. A gyermekkorban induló esetekben gyakran tisztázható a családi hajlam. A szemrángás 5-6 évesen kezdődik, a serdülőkorban tetőzik, és felnőttkorra általában meggyógyul. Megfigyelések szerint fiúknál gyakrabban jelentkezik, mint lányoknál. A lelki eredetű tie mintája időben változhat. A tüneteket a stressz rontja, és az is káros, ha figyelmeztetjük rá az illetőt. Ilyenkor az adott tünet helyett más kényszercselekvés jelentkezik (rugdosás, körömrágás, hajharapdálás).- A figyelemelterelés viszont hasznos, ez és a szorongásoldó beszélgetések segítik, hogy a beteg megszabaduljon a tünetegyüttestől. A lelki eredetű szemrángások alávethetők bizonyos mértékű akaradagos irányításnak: néhány percre, esetleg néhány órára elnyomhatok. A viszszatartásuk viszont kényelmeden, megerőltető érzésekkel jár; a betegtől koncentrációt, erőfeszítést igényel. Sok érintett nem szívesen tartja vissza a szemrángást hosszú időre, mivel később nagyon erősen jelentkeznek. A legtöbb esetben a szemrángás gyógyszeres kezelést nem igényel, járóbeteg-rendelés keretében megoldható, de ez függ a tie erősségétől és a kiváltó októl is. Magatartásterápiák, lazítótechnikák elsajátítása, koncentrációs tréning segíthet a betegség kezelésében. Néha gyógyszeres kezelés - neuroleptikumok - segíthet. A tünetek orvoslására nincs egységes gyógyszer, ezért az orvosnak és a betegnek a tünetek csökkentése és a gyógyszerekkel járó mellékhatások elkerülése között kell kompromisszumot kömie. Rendszerint olyan mértékig igyekeznek csökkenteni a tüneteket, hogy azok már elviselhető, könynyen kezelhető életvitelt tegyenek lehetővé. A szemrángás tökéletes eltüntetésére gyógyszerrel általában nem lehet számítani. A rutin neurológiai vizsgálatokkal kimutatható tüneti ticnek több oka lehet. A szemrángás lehet úgynevezett fokális epilepsziás roham is, főleg gyermekkorban. Csecsemőkorban ritkán indul epilepszia, ekkor viszont a rohamok nagyon tünetszegények, gyakran csak azt lehet észrevenni, hogy a csecsemő szemei fennakadnak, vagy a szemhéj ráng, vagy apró grimaszok jelentkeznek, akár mosolyt utánozva. De kisgyermekkori epilepsziák néhány fajtája is csak arcgrimaszolással, szemrángással, pillanatnyi eltévedéssel jár. Bizonyos más, kényszermozgásokkal járó betegségek is járnak szemrángással, de ezekben az esetekben egyéb más tünet is fennáll. A szemrángás mögött állhat agydaganat is. Gyakran fordul elő a szem- és arcrángás bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként: elsősorban hányáscsillapítók okoznak ilyet a fiataloknál és speciális pszichiátriai gyógyszerek a felnőtteknél. Ritka, de érdekessége miatt filmalkotásokban feldolgozott szemrángással járó betegség a Tourette-szindróma, ami az arcgrimaszokkal együtt kényszeres káromkodással jár együtt. (webbeteg)
