Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-20 / 42. szám
nehehbij^^^^^ Aki bizonytalan, szlovák nemzetiség bejelölésével nem segít egyik kulturális közösségen sem Népszámlálás és valóság Az idei népszámlálás előtt egyöntetűnek tűnik a vélemény - a szlovákiai magyarok lélekszáma „félmillió alá csökkenhet”. RAVASZ ÁBEL Ez roppant szerencsétlen megfogalmazás: a magyar nemzetiségűek száma ugyanis nem a népszámlálási eredményektől függ és nem is azoktól csökken. A fenti szófordulat elsősorban pontaüan megfogalmazásnak tekinthető, azonban nem teljesen veszélytelen abból a szempontból, hogy a népszámlálást a valóság objektív méréseként jeleníti meg. A népszámlálások elsődlegesjelentősége abban áll, hogy tájékoztatják az államot annak polgárairól. Egy ideális világban a népszámlálás menete során a kérdezőbiztosok interjúkat készítenének minden egyes alannyal, majd ezek szövegét „az állam” képviselői sorra elolvasnák. Mivel azonban ez a modell kivitelezhetetlen, a statisztikusok kénytelenek könnyebben feldolgozható, összevont adatokat készíteni. Ez azonban nem veszteségmentes: kivitelezéséhez mindenkinek ugyanazokat a kérdéseket kell feltenni, az azokra adott válaszokat pedig egymáshoz képest értékelhetővé tenni. így születnek a kérdőívek és a válaszok kategóriái. Míg azonban egyes kérdéseknél a válaszok aránylag könnyen kategorizálhatóak, más esetekben a kérdezett tulajdonság komplexitása miatt a kategóriák szükségszerűen leegyszerűsítettek és pontatlanok. A nemzetiség pontosan ez utóbbi csoportba tartozik. Tegyük fel, hogy a realitással ellentétben ideális világunkban mindenki valós nemzetiségéről szeretne beszámolni a kérdezőbiztosoknak. Egyeseknek gond nélkül menne az őket pontosan leíró kategória kiválasztása. Mások azonban könnyen érezhetnék úgy, hogy nem csupán egyetlen nemzetiség az, melyhez tartoznak - ők a különféle kettős és kevert identitásúak, akiknek családi és társadalmi tapasztalatai lehetővé tették azt, hogy két nemzet kulturális kódját is megértsék és magukénak érezzék. A népszámlálások tapasztalatai alapján a kisebbségiek gyakran vallják magukat a többségi nemzethez tartozónak. Ennek oka részben a félelem, részben az asszimilálódás iránti vágy, de jelentős szerepet kap a kategorizálás kiszorító ereje is. Mivel a közbeszédben a népszámlálás mint a valóság mérése jelenik meg, a többes indentitásúakon nagy a nyomás arra, hogy bevallják, kisebbségi mivoltuk nem a „valóság”, és bár többségi kötődésük sem az, alapértelmezett válaszként nagyobb eséllyel kerül a papírra. A kisebbségi közösségek számára ezért létkérdés a népszámlálás átfogalmazása, a valóság mérése helyett a kulturális hagyományokról való állásfoglalásként. A magyar nemzetiség megjelölésének nem identitásválasztásról, hanem saját kulturális hátterünk tiszteletéről kell szólnia. Másképpen fogalmazva: aki bizonytalan, szlovák nemzetiség bejelölésével nem segít egyik kulturális közösségen sem, míg a magyar nemzetiséget jelölve segít az egyik kulturális hagyományának fenntartásában, miközben nem árt a másiknak. A népszámlálás tétje éppen ezért nem a „magyarok számának csökkenése”: az feltételezhetően mindenképpen zajlik. A tét az, mekkora vonzereje maradt a szlovákiai magyarság kultúrájának saját leszármazottai számára. * 2011. február 23. ▼ 2011. május 31. Az internetes népszámlálási ívek alig több, mint 1 %-át töltötték ki magyarul Jogunk van rá, de nem élünk vele Pozsony. Magyar nyelven is ki lehetett tölteni a népszámlálás elektronikus íveit, ám ezzel a lehetőséggel az interneten magukat megszámlálok alig több, mint egy százaléka élt. Jogokat akarunk, miközben a meglevőket sem tudjuk kihasználni. MÓZES SZABOLCS Vasárnap éjfélkor lezárult az elektronikus népszámlálási adatlapok kitöltésének lehetősége. A lakosság 563 694 adatlapot töltött ki online - közölte tegnap Eudmila Benkoviéová, a statisztikai hivatal elnöke. A hivatal lapunk kérdésére közölte: 7437 ívet töltöttek ki magyarul. Ez az adatlapok 1,32%-ának felel meg, miközben a magyarság aránya ennek a hét és félszerese. Interneten összesen 398 644 személyi, 49 657 házra és 115 393 lakásra vonatkozó kérdőívet töltöttek ki. Magyarul 5214 személyi, 860 ház- és 1363 lakás-adatlapot dolgoztak fel. Az ívek kitöltésénél a nyelvválasztás az első lépések között szerepelt, így azt sem lehet mondani, hogy a statisztikusok eldugták volna ezt az opciót. Azok, akik hagyományos módon szeretnék kitölteni a számlálóíveket, június 6-ig tehetik meg. Addig tart ugyanis az ívek gyűjtése. Közben több olvasónk továbbra is arra panaszkodott, hogy mind a mai napig nem kapta meg a népszámlálási íveket. A statisztikai hivatal elismerte, tud a problémáról, mely főként a nagyobb városokat érinti. Ezekben - elsősorban Pozsonyban - több száz számlálóbiztos „dezertált”. Benkovicová hozzátette: a cenzus helyi lebonyolításáért az önkormányzatok a felelősök, a hivatal nem gyakorolhat rájuk nyomást, csak kérheti őket. További részletek a 3. oldalon. ▼ 2011. május 23. Statisztikai hivatal Veszélyben a népszámlálás Pozsony. Veszélyeztetheti a népszámlálás lebonyolítását az adatvédelmi hivatal pénteki állásfoglalása - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Ludmila Benkoviéová, a statisztikai hivatal elnöke. „Az adatvédelmi hivatal nem tájékoztatott bennünket állásfoglalásáról, noha abban három ajánlást is megfogalmaz. Az állásfoglalást manipulatívnak tartjuk, mely veszélyeztetheti a népszámlálás lebonyolítását” - mondta Benkovicová, aki szerint az okozott károkat csak az adatfelvétel befejeződése után lehet majd felmérni. A statisztikai hivatal a főügyészséghez fordul az állásfoglalás miatt. Benkovicová megismételte, az azonosító vonalkód csak statisztikai célokat szolgál, és azt szeretnék elkerülni vele, hogy egy személyt többször is megszámoljanak. Véleménye szerint a népszámlálás összhangban van az európai joggyakorlattal. Azt, hogy a népszámlálás az azonosítók nélkül menjen végbe, kizártnak nevezte. „Képzeljék el, hogy a népszámlálás kezdete előtt tíz órával szeretné valaki kiiktatni az egyik kulcsfontosságú elemet, amelyre az egész számlálás épül. A begyűjtött információkvédettek. Tőlünkmégsoha semmilyen adat nem szivárgott ki. A népszámlálási ívek névtelenek” - hangsúlyozta az elnök. (SITA, TASR)' Adatvédelmi kérdések Szavatolják a népszámlálás titkosságát Pozsony. A statisztikai hivatal biztosítja a lakosságot, hogy a népszámlálás során nem élnek vissza azokkal az adatokkal, amelyeket az állampolgárok kötelesek beszolgáltami. Nem élhet vissza az adatokkal a statisztikai hivatal, állítja annak elnöke. Ludmila Benkoviéová azokra a napokban felröppent információkra reagált, melyek szerint a népszámlálási íveket ideiglenesen 3 nap múlva lesz a népszámlálás egy azonosító kóddal látják el, és ezeknek a kódoknak a segítségével összeköthető a névtelenül kitöltött kérdőív egy-egy konkrét személlyel. Benkovicová ezt tagadja. Mint mondta, az azonosító kódok csak arra szolgálnak, hogy senkit se számolhassanak meg kétszer, a kódot később megsemmisítik. A begyűjtött adatokhoz a statisztikai hivatal alkalmazottainak csupán egy szűk köre férhet hozzá. Benkovicová kiemelte, igaz, hogy a személyi adatvédelemről szóló törvény tiltja, hogy nemzetiségi, vallási, vagy politikai hovatartozással kapcsolatos adatok feldolgozásra kerüljenek, viszont statisztikai, tudományos célokra ez megengedett, amennyiben közérdekről van szó. A hivatal érintett alkalmazottait és a számlálóbiztosokat titoktartás köti, korlátlan időre. A tévinformációk az igazgató szerint gombamód szaporodnak, terjesztőik Benkoviéová szerint meg akarják hiúsítani a népszámlálást, ezért a hivatal büntetőjogi lépéseket helyezett kilátásba. (TASR, vps) ▲ 2011. május 18. Sitcomba zárt szuperhősök Belegondolni is durva, de 2020 egy olyan év volt, amikor egyetlen Marvei szuperhős új kalandját sem láthattuk. Ezt kívánja most orvosolni a WandaVízió, ami azt hivatott megmutatni, hogy a Marvei univerzum nemcsak a mozivásznakon életképes. Korábban is készültek már Marvel-sorozatok, melyek nagyrészt a Netflix kínálatában debütáltak, de ezek nem voltak szoros rokonságban a mozifilmekkel, inkább saját kis külön világként léteztek. A Disney+ streaming szolgáltató felfuttatásához azonban most a vezetés azt találta ki, hogy a mozifilmek hősei, vagy inkább első körben mellékszereplői mutatkozzanak be sorozathősökként, ezzel is előfizetők tömkelegét toborozva Mickey Egéréknek. Wanda és Vízió a mozifilmekben valóban mellékes, nem túl kidolgozott karakterek, akiket ráadásul kiváló színészek (Elizabeth Olsen és Paul Bettany most is elsőrangúak) játszanak, akik elbírnak ennél jóval nagyobb feladatokkal is, így teljesen logikus volt, hogy első körben ők kapjanak saját szériát az anyacégtől. Az azonban már mindenképp meglepetésnek mondható, hogy ehhez műfajul a sitcomot választották. Ez ugyan egy régi, ráadásul nagyon népszerű tévés zsáner, de a szuperhősöktől mégis nagyon távol áll, így elsőre elképzelni is nehéz volt, mit kezdenek vele. Ezt még azzal is tetézték, hogy a sorozatban részről részre egy másik korszak sitcomjaira reflektálnak, így például a nyitó epizódot még fekete-fehérben láthatjuk, az ötvenes, illetve korai hatvanas évek stílusában. Ezután a későbbi korszakok sitcomjai kerülnek sorra. Ez a sn'lusjáték eleinte izgalmas, ráadásul a Marveinél nemcsak kifigurázzák, hanem értik is a sitcom zsánert, így némileg váratlanul a poénok többsége is működik, és eleinte még az is örömet lelhet a WandaVízióban, aki amúgy nem rajong a szuperhősökért. Ahogy azonban arra számítani lehetett, ez nem tart túl sokáig: egyre több a gyanús jel, hogy ebben a sitcom művilágban valami nem stimmel, és valójában egy alternatív Wanda univerzumban vagyunk, amit a Skarlát Boszorkány a saját, majdhogynem korlátlan hatalma segítségével hozott létre. Innentől pedig már ismerős területre tévedünk. Ahogy ez a vonal részről részre erősödik, úgy veszít a sorozat is a kezdeti eredetiségéből és bájából. Lapzártáig hat epizódot láthattam a WandaVízióból, és bár a sorozat titkainak nagy része még hátra van, az már most látszik, hogy a kezdeti szerény, kis léptékű indulást ezúttal is valami grandiózus, a világunkat megváltoztató óriási sztori követi. Ahogy ebből egyre többet láthatunk, úgy lesz egyre inkább csak mellékvágány a kezdetben még középpontban lévő sitcom stílus/ forma, ami ugyan szolgál még apró stílusjátékokkal, de ennek fontossága már eltörpül a sok rejtélyhez képest. A kezded sitcomvariációk után ugyanis ezt a sorozatot inkább a misztikum élteti. Sokkal több kérdést vet fel annál, mint amenynyit az egyes epizódokban megválaszol. A csalódás így a végkifejlettől függően még benne van a pakliban, de a Marvei azért van olyan rutinos játékos, hogy egy minden igényt kielégítő lezárással szolgáljon. Tóth Csaba SOROZATDARÁLÓ
