Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)

2021-01-25 / 19. szám

fíö GYÓGYHÍREK Egészség ■ 2021. januar 25. www.ujszo.com TUDTA? » A nők nehezebben viselik a korlátozásokat Egy felmérésben a megkérdezettek nagy része azt mondta, hogy a koronavírus-járvány alatti kellemetlenségeket legjobban a mozgás, a hobbi és a munka enyhíti. A járvány alatt a nők idegesebbek, fe­szültebbek, a férfiakra pedig az önzetlen segítségnyújtás a jellemző - derült ki abból a nemzetközi felmérésből, amelybe 150 ország 115 000 lakosa kapcsolódott be. A cél az, hogy információkat gyűjtsenek a világjárvánnyal kapcsolatos programokra, valamint hogy felkészüljenek a következő járványokra. Érdekes felismerés, hogy a korlátozó intézkedéseket nehezebben viselik a nők: 10 közül 3 válaszolta azt, hogy feszültebb, idegesebb lett. A férfiak ezt nem így élték meg. A nők ráadásul magányosabb­nak és ingerültebbnek érezték magukat, mint a férfiak. A megkérde­zett férfiak egyötöde viszont készségesen segített másoknak. A tanulmány azt is megmutatta, hogy a magány érzése a fiatal fel­nőtteknél erősödött fel leginkább. A megkérdezettek 60 százaléka mondta, hogy a járvány alatt több időt töltött a sajtó olvasásával. A szenioroknak legjobban a közvetlen személyes kapcsolat, az in­ternet, a torna és a gyaloglás segített elviselni a karantént. A fel­mérés tovább folytatódik, s bárki bekapcsolódhat. A kutatók most főleg a gyerekek és a serdülők jelentkezését várják. A kérdőívet névtelenül a coh-fit.com honlapor lehet kitölteni. » Az alkohol nem öli meg a vírust Az Európai Unió országai közül Szlovákia all. helyen áll az alko­holra fordított kiadásokat illetően, pában a családi költségvetés 2,3 százalékát fordítják alkoholra. 10 évvel ezelőtt ez az arány csaknem egy száza­lékkal kevesebb volt. ,A pandémia alatt megváltoztak a lakosság vá­sárlási, étkezési és alkoholfogyasztási szokásai. Mivel a vendéglők zárva vannak, az emberek otthon isznak. Az elszigetelődöttség stresszt okoz, ami nagyobb alkoholfogyasztást válthat ki" - mondta Lenka Buchláková gazdagsági elemző. Legtöbben sört (80 százalék) isznak, ezt követi a bor 12 százalékkal, majd a tömény alkohol 8 százalékkal. Fontos tudni, az alkohol nem pusztítja el a vírust, az Egészségügyi Világszervezet szerint csak növeli az egészségi kocká­zatokat. A legalább 60 százalékos alkohol fertőtlenít, de ha megisz­­szuk, semmilyen előny nem származik belőle" - mondta a szakem­ber. Az európai családok tavaly a költségvetés 1,6 százalékát fordí­tották alkoholra, ami 117 milliárd eurót tesz ki. Ez azt jelenti, hogy egy európai lakos évente 300 eurót költ alkoholra. Az első három helyzeti: Lettország, Észtország, Litvánia. (zdravie-k) A fejfájás sok ember életét megkeseríti, és rossz esetben akár munkaképtelenséget is okozhat. Ha semmilyen szervi baj nem áll a kínzó fejfájás mögött, akkor a gyógynövényeket is segítségül hívhatjuk, hogy mihamarabb leszámolhassunk a kellemetlen panasszal. Cickafark A multifunkcionális cickafarkot egyebek mellett a menstruációs za­varokra, feszültségoldásra, gyo­morgörcsre, felfázásos panaszokra használják, emellett még fejfájás, migrén ellen is hatásosnak bizo­nyul. Ez utóbbi tulajdonságát kamazu-léntartalmának köszön­heti, melyet remek görcsoldóként tartanak számon. A cickafarkot használhatja fájdalomcsillapításra vagy akár megelőzésként is, rend­szeresen fogyasztva. Ekkor napi 1-2 csészével érdemes meginni be­lőle, méghozzá lehetőleg édesítés nélkül! Tinktúrájának fájdalom­­csillapító és izomlazító hatása is van. 1 evőkanálnyi mennyiséget forrázzunk le 2 dl vízzel, lefedve hagyjuk állni 15 percig, majd szűr­jük le! Hormontartalma miatt nem ajánlott fogamzásgádót sze­dő nőknek, kismamáknak és daga­natos betegeknek. A menstruációs ciklus beállításához a menstruáció befejezését követő naptól számítva 2 hétig ajánlott a fogyasztása. Na­gyon érzékeny egyéneknél allergiás bőrreakciók jelentkezhetnek, vala­mint fényérzékenységet válthat ki. Levendula A kellemes illatú levendulát fejfá­jás ellen használhatja teaként, pá­rologtatóba, vagy a kettőt egyszer­re. Nyugtató hatásának köszönhe­tően ellazítja a megfeszült izmokat és elűzi a stresszt, mely a fájdalom kiváltó oka lehet. Mivel élénkíti a vérkeringést, így javítja az agy vér­ellátását is. Az is jó, ha masszázs­olajként használja: csepegtessen egy kevés jojoba- vagy mandula­olajba 5-10 csepp levendula illó­olajat, és fejfájás esetén ezzel kenje be a nyakát, halántékát! Nyugtató és fájdalomcsillapító hatása mel­lett gyulladáscsökkentő is egyben, ami tovább mérsékli a kellemetlen panaszokat. Rozmaring Fűszernövényként a legtöbb ház­tartásban megtalálható, ám nem csupán a húsok ízesítésénél lehet nagy hasznát venni, hanem az egészségmegőrzésnél, fájdalom­­csillapításnál is. Számos pozitív hatású hatóanyagának köszönhe­tően - pl. B-vitaminok, kámfor, aszkorbinsav, béta-karotin — fel­­használása igen széles körű, egye­bek mellett remek fejfájás-csillapí­tóként tartják számon. Serkenti a vérkeringést, így fokozza az agy vérellátását, valamint csökkenti a stresszt és az ebből adódó izom­görcsöket. Teaként fogyassza egy nap akár háromszor is, de illóola­ját masszázskrémekhez is hozzáad­hatja - akár a levendulával együtt, mivel fokozzák egymás hatását. Várandósság, magas vérnyomás és epilepszia esetén nem ajánlott! Őszi margitvirág Kámfor- és partenolidtartalmáná fogva makacs fejfájásra, sőt migrén­re is előszeretettel szokták ajánlani az őszi margitvirágot, ugyanis több kutatás szerint szerotonin anta­­gonista hatóanyagokkal büszkélke­dik, ráadásul a gyulladást is csök­kenti. Fogyasztható teaként, de ha úgy egyszerűbbnek érzi, kapszula formájában is. Terhesség és véralva­dási zavarok esetén nem ajánlott, mivel gátolhatja a véralvadást! Borsmenta A borsmenta minden formájában (tea, tinktúra, illóolaj párologta­tóba, masszázskrémekbe) görcsol­dó, fájdalomcsillapító, idegnyug­tató és izomlazító hatással bír a benne lévő mentolnak köszönhe­tően. Jól kombinálható citromfű­vel is, ami nyugtató hatását csak fokozza. Enyhébb tenziós fejfájás ellen remek megoldás lehet, hi­szen amellett, hogy hűsít, felpezs­díti a vérkeringést. 1 éves korig tilos mentoltartalmú készítményeket alkalmazni, mert szív- és légzésbénulást okozhat! Illó­olajának használata 5 év alatti^ kis­gyermekeknek sem ajánlott! Érzé­keny egyéneknél gyomornyálka­hártya-gyulladás vagy csalánkiütés jelentkezhet. (bkk) A FINOM ILLATOK ÉLVEZETE JAVÍTHATJA A HANGULATOT, AZ ÉTVÁGYAT, AKÁR A NEMI ÉLET ÖRÖMEIT IS Szaglóképességünk fontosabb érzék, mint hinnénk Miként hatnak ránk a szagok és az illatok, hogyan zajlik a szaglás folyamata, és milyen egyéni különbségek vannak a szagérzékenységben? evolúció során az ember szaglá­sa az állatoké­hoz képest erő­sen elcsökevé­­nyesedett, hiszen egyre kevesebb szüksége volt rá az életfenntartás­hoz. Az átlagemberek számára ez az érzékszerv szolgáltatja a külvi­lágról a legkevesebb információt, bár bizonyos veszélyhelyzetekben (gázok, mérgek észlelésekor példá­ul) életmerttő lehet. Emellett álta­lános, életminőséget javító hatása is van: adott esetben a finom illa­tok élvezete javíthatja a hangula­tot, az étvágyat, akár a nemi élet örömeit is. A beszívott levegővel együtt különböző anyagok pará­nyi részecskéi (a gramm millio­mod részének megfelelő mennyi­ségben) jutnak az orrüreg legfelső részébe, ahol az ún. szaglóhám nyálkahártyájának felületén lévő filmszerű folyadékban ezek a szag­anyagok feloldódnak. A szaglóhámon ún. szaglópálcák nyúlnak át, az ezeken lévő érzősej­tekből jövő nyúlványok, a szagló­­idegek vezetik az agy szaglóköz­­pontjába az ingerületet. A szaglás központja az agyban a limbikus rendszerben található, a nagyagy­velőnek abban a részében, amely körülveszi az agyféltekék és az agy­törzs kapcsolódási területét. A szaglóhámból érkező ingerületek nemcsak a szaglókéregbe juthat­nak el, hanem az agy más részeibe is, ezért okozhatnak például egyes szagingerek émelygést, rosszullétet is. A szaglókéreg az agyban az ízlelőkéreg mellett helyezkedik el, szorosan kapcsolódik hozzá. A szagokra való érzékenység egyé­nenként nagyon sokféle lehet, ál­talában kettő-négyezerféle szag megkülönböztetésére képesek az emberek. A hiperozmia a szagokra (és az ízekre) való fokozott érzé­kenység: ezzel a különleges ízlelő- és szagló képességgel rendelkeznek például a borkóstolók, a baristák és a parfumőrök. A szaglás élessége függ a szaglóidegpályák, illetve a szaglókéreg működésétől is, ame­lyet befolyásolnak élettani folya­matok, például hormonális válto­zások is. Így pl. a terhes nők szag­érzékenysége fokozódhat. A szag­­érzékelés átmeneti torzulása (diszozmia) is előfordulhat terhes­ség idején, és ennek pszichés hátte­re is lehet. A szaglóképesség romlik a korral: a gyerekeknek jóval élesebb a szaglá­suk, mint a felnőtteknek. Csökken­het a szaglás átmenetileg dohányzás és egy-egy betegség miatt (nátha), és előfordul végleges károsodás is, például az orrmelléküregek súlyos fertőzései vagy rákellenes besugár­zása miatt, valamint fejsérülés is okozhatja a szaglóidegek megszaka­dását, a szaglás elvesztését. Szaglásunknak nagyobb szerepe van az életünkben, mint hinnénk. Mély nyomot hagynak bennünk az illatemlékek: ezek évtizedek el­teltével is felidézik a hozzájuk kap­csolható dolgot, személyt vagy helyzetet. Minden embernek megvan a sa­játságos, csak rá jellemző illata, még ha ezt egy átlagos érzékenysé­gű szaglással nem is vagyunk képe­sek megkülönböztetni. Létezik a szagkibocsátás erősségének méré­sére használt mértékegység is, az „OLF”, amelyet a dán P. Oie Fän­ger határozott meg. Egy OLF erősségű szag egy átlagos testalka­tú, egészséges felnőtt személy szag­kibocsátásával egyenlő, aki szoba­­hőmérsékleten nem fizikai mun­kát végez, normál személyi higié­niával éli az életét. Összehason­lításképpen egy erős dohányosnak 25, egy sportolónak 30 OLF is le­het a kibocsátott szagerőssége. (Forrás: Budai Egészségközpont) Szüntesse meg a fejfájást gyógynövényekkel!

Next

/
Oldalképek
Tartalom