Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)

2021-01-21 / 16. szám

8 KÜLFÖLD 2021.január21. lwww.ujszo.com Joe Biden az Egyesült Államok új elnöke (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Tegnap beiktatták hivatalába a demokrata Joe Bident, az Amerikai Egyesült Államok 46., demokrata párti elnökét. A ceremónián csak a távozó alelnök, Mike Pence vett rószt. Washington köz­pontja egy katonák által meg­szállt város képót mutatta, a Nemzeti Gárda mintegy 25 ezer tagja vigyázott a rendre. Joe Biden a menetrendnek meg­felelően helyi idő szerint 11, közép­európai idő szerint 17 órakor érkezett meg a Capitoliumra, és negyedórá­val később, rövid imával kezdődött a ceremónia, amelyen a popsztár Lady Gaga énekelte el a himnuszt. Az al­kalomra írt versét a 2017-ben az USA első ifjú koszorús költőjének kivá­lasztott Amanda Gorman mondta el, aki gyerekkorában épp úgy dadogás­sal küzdött, mint Biden. A mind­össze 23 éves Gorman január 6-án ült neki a versnek, órákkal a Capitolium lerohanása előtt. Még írta, amikor Washingtonban kibontakoztak a drámai események, melyek így a versének is része lettek. Biden békülákeny hangja Biden beiktatási beszédében azt mondta, hogy véget kell vetni ennek a harcnak, ami a republikánusokat a demokraták ellen fordítja. „Nem az a megoldás, hogy befelé fordulunk, nem bízunk abban, aki nem ugyan­úgy néz ki vagy nem ugyanaz a val­lása, vagy éppen nem ugyanabból a hírforrásból tájékozódik, mint ti” - mondta. Csak egy pillanatra kell be­leképzelni magukat a másik helyze­tébe. Az elnök arra kért mindenkit, hogy több tisztelettel legyenek egy­más iránt. „Fejezzétek be a kiabálást, egység nélkül nincs béke” - üzente. A beiktatási ünnepséget követően Joe Biden és Kamala Harris szemlét tett az Egyesült Államok fegyveres erőinél, majd az elnök délután be­költözött a Fehér Házba. A koronavírus-járvány miatt amúgy is kevés ember előtt tartották volna meg az elnöki beiktatást Wa­shingtonban, ám a Capitolium két héttel ezelőtti ostromából okulva sokkal több volt a fegyveres katona, mint a meghívott, alig 1000 résztve­vő. A washingtoni törvényhozás épületének, a Capitoliumnak a nyu­gati terasza és lépcsősora, s az átel­­lenben lévő Lincoln-emlékműig hú­zódó hatalmas parkban (National Mail) emberek helyett mintegy 200 ezer, különböző méretű, földbe szúrt, amerikai, illetve szövetségi állami zászló volt. Az USA 50 szövetségi államát, a fővárost, valamint az USA ellenőrzése alatt álló öt lakott kül­­birtokot (Amerikai Virgin-szigetek, Amerikai Szamoa, Északi-Mariana­­szigetek, Guam és Puerto Rico) összesen 56 fény oszlop jelképezte. Az unió máris örül Négy hosszú év elteltével Euró­pának ismét barátja van a Fehér Házban, a Capitolium pedig ismét a demokrácia szimbóluma lehet, Joe Biden beiktatásával Amerika ugyanis visszatér a hasonlóan gon­dolkodók körébe - jelentette ki Ur­sula von der Leyen, az Európai Bi­zottság elnöke. Elmondta, az új partnerség kialakítására az Európai Bizottság előre tekintő transzatlanti napirendet fogadott el a globális változások közös megoldása céljá­ból. Az éghajlatváltozást, a koronavírus-járványt, a digitális át­állást és a biztonság területét érintő új szövetségre van szükség Európa és az Egyesült Államok között egy erősebb Európa, egy erősebb Ame­rika és egy jobb világ megteremté­sért - j elentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Michel a beszédében javaslatot tett arra, hogy az idén tervezett NATO-csúcs al­kalmával rendezzenek csúcstalál­kozót az európai uniós vezetők és az amerikai elnök között is. Rendeletek sora jön Tucatnyi elnöki rendeletet ír alá már beiktatása napján Joe Biden, hogy visszafordítsa Donald Trump legvitatottabb intézkedéseit, és lépé­seket tesz a koronavírus-járvány ke­zelésére is - jelentette be leendő ka­binetfőnöke, Ron Klain. A Fehér Ház stábjának vezető tisztségviselőihez intézett körlevelében Klain szerint azt írta, az első rendeletek között szere­pel a republikánus elnök által egyes iszlám országokkal szemben elren­delt beutazási tilalom feloldása, a pá­rizsi klímamegállapodáshoz való új­bóli csatlakozás és a diákhitel­­visszafizetések szüneteltetésének meghosszabbítása is. Biden azt ter­vezi, hogy kötelezővé teszi a maszk­viselést minden szövetségi intéz­ményben és az államok közötti uta­zásokra vonatkozóan, emellett a de­mokrata párti elnök az éghajlatválto­zással és az egészségügyi ellátás bő­vítésével kapcsolatos rendeleteket is aláír. Joe Biden - ahogy a közlés fo­galmaz - a hivatalban töltött első száz napja során egy nagyszabású beván­dorlási tervet fog küldeni a kong­resszusnak, amelyben például állam­­polgárságot ajánlana a jelenleg az Egyesült Államokban élő, nem re­gisztrált bevándorlók millióinak. Ron Klain szerint az amerikai elnök má­sodik hivatali napján a járvánnyal kapcsolatban az iskolák és vállalko­zások újraindítását, valamint a kiter­jedt tesztelés beindítását célzó rende­leteket ír majd alá, január 22-én pedig utasításba fogja adni, hogy haladék­talanul tegyenek lépéseket a gazda­sági válság által a dolgozó családok körében okozott károk enyhítésére is. Amerika újra főszereplő Megkezdődött Biden elnök által egyes kulcsfontosságú kormányzati tisztségekre jelölt személyek meg­hallgatása a szenátus illetékes bi­zottságaiban. A washingtoni tör­vényhozás felsőházában meghall­gatták a pénzügyminiszteri posztra jelölt Janet Yellent, a külügyi, a vé-Az első hitvesi csók beiktatott elnökként delmi és a belbiztonsági tárca veze­tését várhatóan átvevő Antony Bűn­ként, Lloyd Austint és Alejandro Mayorkast, valamint a nemzeti hír­szerzési igazgatói tisztségre esélyes Avril Hainest. A külügyi tárca váro­mányosa, Antony Blinken azt ígérte, hogy kijavítja azokat a károkat, ame­lyeket a külügyminisztérium és az Egyesült Államok imázsa elszenve­dett az elmúlt négy évben külföldön. Mint mondta, hivatásos diplomatá­kat tervez kinevezni a kiemelkedő posztokra. „Amerika vezető szerepe számít” - hangsúlyozta. Kijelentet­te, „a valóságban a világ nem szer­vezi meg önmagát. Ha mi nem köte­lezzük el magunkat, amikor nem ve­zetünk, az egyik dolog, ami bekö­vetkezik, az, hogy valamelyik más ország próbálja meg elfoglalni a he­lyünket, de nem olyan módon, amely előmozdítja az érdekeinket és érté­keinket. A másik lehetőség a káosz. Egy sem szolgálja az amerikai né­pet” - mondta. Blinken Iránnal és Kínával kapcsolatban kemény hoz­záállást helyezett kilátásba, és azt mondta, hogy ez a két ország lesz mi­nisztériuma tevékenységének fóku­szában. Az Iránnal kötött, de Wa­shingtonban felmondott atomalkut szerinte újjá kell éleszteni azzal a szándékkal, hogy egy hosszabb távú és erősebb megállapodás legyen. Kiemelt figyelem Kínának A védelmi tárca élére jelölt Lloyd Austin nyugállományú hadseregtá­­bomok a fegyveres erők bizottságá­nak ülésén azt mondta, kinevezése esetén azon fog dolgozni, hogy a hadsereg sorait megtisztítsák „a rasszistáktól és szélsőségesektől”, hogy helyreállítsák a szövetségesek­hez fűződő viszonyt és stratégiailag Kínára összpontosítsanak. Austin, aki az USA első fekete védelmi mi­nisztere lehet, bejelentette azt a szán­dékát is, hogy erősítsék a hadsereg­ben a sokszínűséget. A szenátus hír­szerzési bizottságában Avril Haines, aki korábban a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatóhelyette­se volt, közölte, fő fontosságúnak tartja a védekezést a kínai és más kül­földi titkosszolgálati és befolyásolási műveletek ellen. (MTI, hvg, ú) A kegyelmet osztogató Tmmp búcsúbeszédében magát dicsérte Donald Trump helikopterrel hagyta el a Fehér Házat. Irány Florida. (TASR/AP) Elnökségének vívmányait di­csérte az amerikai nemzethez intézett búcsúbeszédében Donald Trump tegnap távozott republikánus elnök, egyúttal arra kérte az amerikaiakat, imádkozzanak a hivatalba lépő új kormányzat sikeréért. Washington. ,3efejezve hivatali időmet az Egyesült államok 45. el­nökeként büszkén állok önök előtt amiatt, amit közösen elértünk” - mondta Trump még kedden közzé­tett, előre rögzített videóüzenetében. A büszkeségre okot adó vívmányok között említette az elnök a 2017-ben elfogadott adócsökkentéseket, a gazdaság neki köszönhető fellendü­lését, a külpolitikában Jeruzsálem Izrael fővárosaként való elismerését, Izrael és néhány arab ország kapcso­latainak normalizálását, amelyet az ő kormánya hozott tető alá. „Uj életre keltettük a szövetségeinket és felso­rakoztattuk a világ nemzeteit Kíná­val szemben, ahogy senki korábban” - mondta. „Különösen büszke va­gyok arra, hogy évtizedek óta én va­gyok az első elnök, aki nem indított új háborút”-tette hozzá. Kijelentette továbbá, hogy az Egyesült Államok gazdaságilag minden más országnál jobban teljesített a koronavírus­járvány idején. „Ezen a héten új kor­mányt iktatunk be, és imádkozunk, hogy sikerüljön neki Amerikát biz­tonságban és jómódban megtartani” - mondta Trump. Egyben jelezte, nem akar távozni a politikai porond­ról: „Azt akarom, tudjátok: a moz­galom, amelyet elindítottunk, csak a kezdet” - hangsúlyozta Trump. Az utolsó órákban igencsak bele­húzott az elnök és a jogkörével élve egyetlen lendülettel 143 embert ré­szesített elnöki kegyelemben, mi­közben eddig teljes elnöksége alatt 95 kegyelmet osztott ki. A listán szokás szerint több közvetlen szövetségese szerepel, hírességek mellett. A leg­­hírhedtebb embere, akinek Trump most kegyelmet adott, egyértelműen az a Steve Barmon, aki fő kampány­tanácsadója volt 2016-ban, majd fő stratégája csaknem egy évig. Neki azt bocsátotta meg, hogy a leglelkesebb trumpista szavazókat lehúzva több millió dollárt gyűjtött össze mexikói határfalra, majd magára költötte a pénzt. Az igazságügyi tárca szerint Bannon és három társa százezreket csapott be. A bűncselekmények alapján a volt elnöki tanácsadót akár 20 éves börtönbüntetéssel is sújthat­ták volna. Bannon két éve Budapes­ten közel 6 millió forintos jogdíjat kapott egy előadásáért... Trump ke­gyelmet adott annak a 64 éves Elliott Broidy üzletembernek is, aki több millió dollárral támogatta a kam­pányát, hogy tavaly októberben egy perben beismeije, a kínai és a maláj kormány titkos lobbistájaként befo­lyásolta az amerikai kormány dön­téseit. A hírességek amúgy jól állnak Trumpnál: kegyelmet kapott az a piti drogügy miatt életfogytiglanira ítélt Chris Young nevű férfi is, aki miatt Kim Kardashian személyesen lobbi­zott Trumpnál a Fehér Házban... Vá­rakozásával ellentétben nem kapott viszont elnöki kegyemet a Netflixen futó Tiger King című realityshow sztárja, Joe Exotic. A férfit 2019-ben 22 évre ítélték, mert bérgyilkost akart fogadni, hogy megölje riválisát. Saj­tóértesülések szerint Exotic annyira biztos volt Trump jóindulatában, hogy csapata még egy limuzint is rendelt a börtön elé, de hoppon ma­radtak. A CNN összefoglalója hoz­záteszi: az elnöki kegyelmek nagy részét olyanok kapták, akik mellett korábban az igazságügyi rendszer reformjáért kampányoló szervezetek is felszólaltak, sokakat közülük ap­róbb bűnügyekért ítéltek hosszú bör­tönbüntetésre. A legnagyobb találgatás azt övez­te, hogy Trump végül ad-e előzetes kegyelmet saját magának és a csa­ládtagjainak, ezzel a trükkel akadá­lyozva meg, hogy később eljárást in­dítsanak ellenük. Erről végül állító­lag Pat Cipollone, a Fehér Ház jogá­sza beszélte le, mondván, ez előzetes beismerésnek hatna. Tmmp vagy a családtagjai ellen jelenleg ugyanis nem folyik vizsgálat és nem vádolják őket szövetségi bűncselekménnyel. Végül úgy döntött, hogy nem része­síti elnöki kegyelemben saját magát és családtagjait sem. Trump 150 éves hagyományt fel­rúgva nem ment el Biden beiktatásá­ra, helyette a főváros közeli Andrews légitámaszpontról, az elnöki külön­­gépen, az Äir Force One-on tett utol­só hivatalos útjával a Floridában lévő Mar-a-Lago birtokára távozott. Vi­szont kihasználta az utolsó kínálkozó alkalmat, és a Fehér Házból jelentette be eljegyzését Trump legfiatalabb lá­nya, a második házasságából szár­mazó 27 éves Tiffany. (MTI, 444, hvg)

Next

/
Oldalképek
Tartalom