Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)

2021-01-21 / 16. szám

www.ujszo.com | 2021. január 21. KULTÚRA 9 Tussal rajzolt aranyálmok Helbing Ferenc, a magyar szecessziós plakát nagymestere Érsekújvárból indult RÖVIDEN Tavasszal jönnek a Szellemirtók Helbing Ferenc: Heckenast Gusztáv zongoratermei, plakát, 1908 körül ©y @oggcL^°irtlßgc flLflPITTflTOTT 1865. ÉLTBEN RÚD. IB/iCti SONN, SCHIEDttAYER, EHRBARZONGORÁK És /íz „APOLLO" ZONGORÁZÓ KÉSZÜLÉK EGYEDÜLI KÉPVISELŐJE. (Fotó: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum) SZABÓ G. LÁSZLÓ Születésének 150. évforduló­­js alkalmából Helbing Ferenc­­re, a magyar szecessziós pla­kátművészet és reklámgrafika kimagasló alakjára emlékezik a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum. Az Óbudán, a Korona tér 1. szám alatt működő intézmény falai között Helbing Ferenc alkotásaiból nyílt kamarajellegű kiállítás, amely az el­múlt hetekben ugyan nem várhatott látogatókat, de amint enyhülnek a koronavírus miatt bevezetett szigorú intézkedések, újra megnyitja kapu­ját az érdeklődők előtt. S akkor már nemcsak ott, helyben bővíthetik a művésszel kapcsolatos ismereteiket a mester tisztelői, hanem abból a kismonográfiából is, amely A ma­gyar plakát mesterei című könyvso­rozat első kötete. Szerzője Földi Eszter művészettörténész, aki igé­nyes formában és élvezetes stílus­ban adja tovább mindazt, amit Hel­­bingről tudnunk kell. Szép, takaros kúria benyomását kelti a múzeum épülete. Nappali fényben szívmelengető színekben pompázik, esti megvilágításban egy 19. századi fogadó képét nyújtja, mi­közben tudjuk: ahíres Krúdy-ház előtt állunk, amelyben az író hajdani la­kásának két szobájában alakították ki a magyar széppróza egyik legna­gyobb mestere életének meghatározó színtereire emlékeztető tárlatot. Itt, a szomszédos szobák egyikében kerül­hetünk közelebb Helbing Ferenchez is, aki Érsekújvárban született 1870. december 25-én. Onnan került a ro­mániai Craiovába, ahol német nyelvű evangélikus iskolában végezte tanul­mányait. Művészi adottságai már ott megnyilvánultak, hiszen amellett, hogy jól rajzolt, a keze ügyébe került újságok fekete-fehér képeit és illuszt­rációit finom érzékkel színezte ki. Tizennyolc évesen, 1888-ban uta­zott fel Pestre, ahol rögtön be is irat­kozott a Székesfővárosi Iparrajzis­­kola esti tanfolyamára, ahol heti tíz órában tanult rajzolni, mellette pedig az akvarellfestészetet is gyakorol­hatta. Tervezőgrafikusi pályája már egy évvel később nagy lendületet kapott. Akkori alkotásaira azonban nem a közelebbi bécsi, hanem a müncheni szecesszió hatott, főleg Franz Ritter von Stuck, a nála hat év­vel idősebb szobrász, festő és építész művészete. (A Szfinx csókja című alkotása a Szépművészeti Múzeum gyűjteményét gazdagítja.) Helbing nőalakjai egyébként ugyanazt a ki­tárulkozó érzékiséget, férfialakjai pedig ugyanazt a perzselő erőt köz­vetítik, mint Stuck modelljei. A ma­gyar művész 1902-ben készült Álom című alkotása a magyar szecessziós litográfia egyik legszebb darabja. A mákvirágok öleléséből előbukkanó, mélységes lelki nyugalmat árasztó, lehunyt szemű nőre elég egyetlen pillantást vetni, és örökre „belegra­­vírozódik” az emlékezetünkbe. Művészeti tanulmányai befejezé­sével Helbing Ferenc nyomdaveze­tőként helyezkedett el. Tervezőgra­fikusként az első komoly sikerét a Költők albuma című kötet díszkö­tésével aratta. Akkoriban már a Rig­­ler Nyomda vezető litográfusa volt. Folyóiratcímlapokat és könyvköté­seket tervezett, naptárak, ex librisek, pompás étlapok kerültek ki a keze alól. Később meghatározó szerepe lett a magyar bankjegytervezés stí­lusának kialakításában. Híresen szép magyar papírpénzek viselték kézje­gyét. Ezek közül is láthat nem egyet az általa tervezett bélyegek társasá­gában a kiállítás látogatója. Eleinte vonalas technikával dolgozott, a nyomdaipar fejlődésével párhuza­mosan már a tónusos temperát hasz­nálta a bélyegekhez. Ezt példázzák a Justice for Hungary repülőt ábrázo­ló címletei és a Pázmány Péter­­arcképes postai bélyegei. Magánéletéről, sorsának alakulá­sáról vajmi keveset tudunk meg a ki­állításon, sokoldalú tehetsége azon­ban minden alkotásáról leolvasható. Keleti mesékhez és hun mondákhoz készített izgalmas képi és színvilágú illusztrációkat. Éremterveivel, dísz­okleveleivel, réz- és fametszeteivel a magyar reklámgrafika úttörői közé tartozott. A tussal és aranyfestékkel készült Beethoven-album fedélterve egyszerűen lenyűgöző. Egy ce­mentgyár hirdetésével ugyanúgy képes elkápráztatni az embert, mint a Nápolyi körképével vagy A világ­háború képes krónikája kötéstervé­vel. Nincs az a megrendelés, amely kifogna a fantáziáján. Egy papír­­nemügyár naptárja vagy egy levél­papírdoboz terve ugyanakkora kihí­vás számára, mint egy céghirdető kártya vagy egy okmánypapír meg­álmodása. Egyedi színvilága első látásra megkapó. Ahogy kék alapon az arannyal bánik, vagy szürke papíron a feketével és az arannyal. Motívu­maival nemegyszer a népi hímzések mintáit hozza. Egzotikus vagy ép­pen stilizált virágok, dekoratív fák és bokrok, buja páfrányok teszik telí­tetté a képeit. Az Ezeregyéjszaka ér­zéki meséit fekete-fehérben is izgal­massá tudja varázsolni. Turulmada­rai, szarvasai, pávái idegen tájakra csalogatnak, fíirdőző nőalakjai, me­zítelenül ölelkező páijai, kentaurjai, tóparti nimfái, magányos lovasai, Kirkéje, Orfeusza, Seherezádéja, Három gráciája a magyar szecesszió legszebb alkotásainak a sorát gaz­dagítják. Sportolókat ábrázoló bé­lyegei révén a mozgásábrázolás mestereként is az első között tartja számon a magyar képzőművészet. Két legismertebb plakátja, a Heckenast Gusztáv zongoraboltját reklámozó piros ruhás nő és egy le­vélpapírreklám, amelynek minőségét egy, az Adria partján álló, erőtől duz­zadó matróz alakjába sűrítette. Személyes tárgyai közül a naplóját és iskolai bizonyítványainak egyikét láthatjuk a kiállításon. Ez utóbbi köz­li: Helbing Ferenc kőrajzoló segéd a fővárosi iparrajziskola dombormű­­rajzi tanfolyamát 1891/92 tanévben heti tíz órában látogatta. Tájrajz és akvarellfestés: jeles. Szorgalom: ki­tartó. Magaviselet: dicséretes. Festő- és grafikusnemzedékek egész sorát nevelte fel. Tanítványai közé tartozott Szántó Piroska és Amerigo Tot is. 1927 és 1936 között az Iparművészeti Főiskola rektora volt. Nyolcvannyolc évesen, 1958-ban halt meg Budapesten. Érsekújvár is büszke lehet rá. A szerző a Vasárnap munkatársa Los Angelas. Jason Reitman rendező elárulta, hogy édesapja, Ivan Reitman sírt örömében, amikor megnézte a Szellemirtók folytatását, amelyet fia rende­zett. „Büszke vagyok rá, hogy az apád lehetek” - mondta állítólag Ivan Reitman, aki 1984-ben vi­lágsikert aratott a Szellemirtók­­kal (Ghostbusters). Az eredeti kulcsszereplők közül Bill Mur­ray, Dan Aykroyd és Ernie Hudson vállalta a felkérést, hogy újabb gonosz szellemekkel birkózzon meg a folytatásban, amely az Afterlife (Utóélet) al­címet kapta. A 43 éves Jason Reitman, aki a forgatókönyvírók egyike is volt, az Empire maga­zinnak elmondta, hogy igyeke­zett az első és a második részhez hasonlóan félelmetes filmet csi­nálni, de a humort sem hagyta ki belőle, hogy hű legyen a hagyo­mányokhoz. A film a tervek szerint márciustól látható a hazai mozikban. (juk) Nagykarácsony - elindult a forgatás Budapest. Elindult Tiszeker Dániel új romantikus vígjátéká­nak forgatása. A készülő Nagy­­karácsony című film főszerep­lője Arnold, a többszörösen ki­tüntetett tűzoltó, akinek egy ba­lul elsülő romantikus lánykérés következtében összeomlik az élete. Korábbi érdemeire való tekintettel kihelyezik egy kará­csonyi vásárba ügyeletes tűzoltónak, ahol egy iskolai előadás előkészületeibe csöp­pen. Az érzelmileg felfokozott karácsonyi készülődés lassan rádöbbenti, nem csupán a tér­iszonyát kell legyőznie ahhoz, hogy új életet kezdhessen. Ar­­noldot Ötvös András alakítja, partnemője az Örkény Színház művésze, Zsigmond Émőke lesz. A további szerepekben Scherer Péter, Pokomy Lia, Rujder Vivien, Szabó Kimmel Tamás, Csuja Imre, Mészáros Máté és Szerednyey Béla lesz látható. A Nagykarácsony 41 naposra tervezett forgatása március közepéig tart. A film a tervek szerint a2021-es kará­csonyi szezonban kerül a ma­gyar mozikba. (MTI, k) n ü[ szó iw beoltása Pár percet kérünk Öntől, és magunk postázzuk e-mailben a szombati Új Szót! A posta a szombati lapot átmenetileg csak hétfőn viszi ki az előfizetőknek Az Új Szó e-mailben kiküldi a friss, digitalizált újságoldalakat azoknak az előfizetőknek, akikhez rendelkezik élő e-mail-címmel. ujszo.com/szombat kórházi ****”

Next

/
Oldalképek
Tartalom