Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-18 / 13. szám
így kellene táplálkoznunk ebben az évben 11. oldal 2021. január 18., hétfő, 27. évfolyam, 3. szám Az asztmásoknak is » Amit a betegségről tudni kell Krónikus tüdőbetegség, melyet a légutak gyulladásos állapota okoz. A légutak fokozottan érzékennyé válnak a tüdőt érő irritációra, allergénekre. Pontos oka nem ismert. Az asztmás beteg légútjai nagyon érzékenyek, fokozottan reagálnak számos provokáló tényezőre, úgynevezett triggerekre. Ezen tríggerek aztán asztmás rohamot válthatnak ki. Okai • fertőzések: influenza, meghűlés, vírusok, melléküreg-gyulladások • fizikai aktivitás: igen gyakori gyermekeknél • időjárás: hideg, hőmérséklet-változás • allergének: pollenek, házi por, penészgombaspórák, állati szőrök, ételek • dohányzás • por • vegyszerek • gyógyszerek: aszpirin, ibuprofen, beta-blokkolók stb. A testedzés az egyetlen asztmaprovokáló tényező, aminek elhagyása nem javasolt. Helyesen beállított kezelés esetén a testmozgás nem okoz problémát. Tünetei Az egészen rövid pár perces légzészavartól a hosszabb rohamokig, egyéni állapottól függően változhatnak. Szinte minden asztmás beteg más tünetekről számol be. • gyorsuló vagy nehezebbé váló légzés, zihálás • gyakori köhögés, elsősorban éjszaka, de fizikai terheléskor is jelentkezhet • mozgás során gyengeség, kifáradás érzése, ami felgyorsuló rövid légzéssel vagy sípoló légzéssel is társul • mellkason szorító, nyomó érzés • alvászavarok • meghűléses, hurutos tünetek mihamarabb meg kell kapniuk a Covid-19 elleni vakcinát Az idei év legnagyobb kihívása, hogy a lakosság legalább kétharmada minél előbb megkapja a koronavírus elleni oltást. Bár a vakcináció még december utolsó napjaiban - látványos körülmények között - elkezdődött, azóta nagyobb előrelépés nem történt. Ellenkezőleg. A Európai Unió J1 _ márpedig ha-LJ r M tározottan azt / \ M . ajánJja, hogy JL. B> # «# az egészségügyi dolgozók, a szociális szolgáltatások intézményeinek dolgozói után a szeniorok és a betegek minél előbb kapják meg a vakcinát. Szemtanúi vagyunk annak, ahogyan Szlovákiában a politikusok és a különféle álcelebek beoltatják magukat. Értem, ha a köztársasági elnök, a miniszterelnök vagy más fontos állami képviselő beoltatja magát - ez másokat is arra ösztönözhet, hogy kérje a vakcinát. Azt viszont határozottan ellenzem, hogy a betegek rovására előnyben részesüljenek a parlamenti képviselők, erre nem látok semmilyen okot. A sportolók előnyben részesítését már nem is kommentálom - mondta Andrej Vilim, az Allergiások és Asztmások Szlovákiai Szövetségének elnöke. A tudósokra hivatkozott, akik szerint ha az országban egymillió idős embert beoltanának, 70 százalékkal csökkenne a Covid-19-ben elhunytak száma. Az egészségügyi ellátórendszer omladozásának vagyunk tanúi. A kórházak nem képesek fogadni és kezelni a Covid-19-ben szenvedőket, és a kórházak alkalmazottai utolsó erejüket emésztik fel. Ahhoz, hogy a helyzet jobbra forduljon, a legsebezhetőbbeket kellene megvédeni, a már említettek után a katonaságot, a tűzoltókat és a rendőröket. „Nem szabadna megfeledkezni az asztmásokról sem. Mivel az asztma a tüdő tartós sérüléséhez vezető súlyos betegség, a Covid-19 számukra rendkívül veszélyes. Felháborító, hogy az oltás második hullában nincsenek az asztmások feltüntetve” - tette hozzá Andrej Vilim. A szövetség kéri, hogy ezt a betegcsoportot is vegyék fel a Covid-19 elleni oltási programba, hiszen az Európai Unió is ezt javasolja. Az asztma súlyos, gyógyíthatadan légúti betegség, ami a környezetszennyezés következményeként alakulhat ki. Napjaink súlyos problémájáról van szó, a szakemberek riadót fújnak, mert a levegő szennyezettsége miatt évente 5 000 ember hal meg, beleértve az asztmásokat is. A légúti betegségben szenvedők jelenleg így kétszeresen veszélyben vannak. „Kérjük, hogy az állam rájuk is gondoljon. Betegszervezetünkhöz rengeteg asztmás fordul. Azt kérdezik, miért nem szerepelnek az oltási program második hullámában. Bár a »más krónikus betegek« megnevezés szerepel ott, amelybe valószínűleg az asztmásokat is sorolják, a félreértések elkerülése miatt szeretnénk, ha az egészségügyi minisztérium konkrétan feltüntetné őket a második csoportban” tette hozzá a szövetség elnöke. Az Allergiások és Asztmások Szlovákiai Szövetsége (SAAAP) önkéntes, jótékonysági, humanitárius, függeden, nem politikai szervezet, amelynek célja a különféle allergiában szenvedő betegek aktív támogatása. (kovács) Asztma bármely életkorban kialakulhat, azonban gyermekkorban a leggyakoribb krónikus betegségnek számít. Az asztma tünetei gyerekeknél leggyakrabban három éves kor körül alakulnak ki. Az asztma tünetei időnként „eltűnnek", csillapodnak, majd újra visszatérnek. Jellemzően az asztma tüneteinek előfodulása és erőssége egyénenként változik, az összes asztmatünet egyszerre csak nagyon ritkán fordul elő. Allergiás asztma A levegőben szálló pollenek, spórák, atkák okozzák, provokálják. Az asztma összes oka máig nem ismert pontosan, az azonban biztos, hogy az asztma kialakulásában az örökletes faktorok erőteljesen jelen vannak. A nyálkahártya tartós gyulladása a hörgők falának károsodásához vezet, ami a hörgők túlrzékenységét okozza. Ez abban nyilvánul meg, hogy a tüdőhörgők különböző ingerekre gyors beszűküléssel válaszolnak: allergén, füst, vírus, hideg levegő. Asztma, allergiás asztma esetében a levegő szabad áramlása akadályoztatott három fő okból: • A horgocskákét körbevevő izmok összehúzódnak, szűkítik a légutak átmérőjét. Ezt hívjuk bronchospazmusnak. A horgocskák belső fala megduzzad, ezzel tovább szűkül. A horgocskák falában, nyálkahártyájában található sejtek sűrű nyákot termelnek, ami ugyancsak légáramlási akadályt képez. Szűrése Mivel az asztma önmagában nem gyógyuló, fokozatosan súlyosbodó betegség, az időben való észrevétel kiemelten fontos. Az asztma szűrése légzésfunkciós vizsgálattal történik. Kezelése asztma ma még nem gyógyítható véglegesen, a pontos okai sem ismeretesek, azonban a betegség gyógyszeresen kordában tartható, minimális tünetek mellett, illetve akár tünetmentesen is tartható.
