Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-15 / 11. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. január 15. I www.ujszo.com RÖVIDEN Navalnijt máris körözik az oroszok Moszkva. Nem sokkal azután, hogy novicsokos mérgezéséből felépülő ellenzéki Alekszej Navalnij bejelentette hazatérési szándékát, az orosz hatóságok bejelentették: a büntetésvégrehajtás körözést adott ki ellene, valójában még december végén. A körözést a hatóság azzal indokolja, hogy „nem tudták megállapítani az érintett tartózkodási helyét”. Értesítést Navalnijnak a körözésről nem küldtek. Az orosz szövetségi börtönszolgálat szerint Navalnij megsértette a 2014-es, lopás miatt kapott felfüggesztett börtönbüntetésének feltételeit. A lépések arra utalnak, hogy Moszkva inkább távol tartaná Navalnijt Oroszországtól. (Tx) Politikusok haltak meg a harcokban Addisz-Aboba. Három magas rangú tigréi politikus, köztük Etiópia volt külügyminisztere vesztette életét az ország Tigré tartományában dúló harcokban - közölte az etiópiai hadsereg. Az összecsapásokban Szejum Meszfin mellett megölték Aszmelas Voldeszelasszié egykori frakcióvezetőt és Abaj Cehajét, a szövetségi ügyekért felelős tárca volt vezetőjét. A3 megölt politikus az etióp kormány ellen tavaly fellázadt Tigréi Népi Felszabaditási Front központi bizottságának volt a tagj a. (MTI) Feszült hangulatú ugandai választás Kampala. Feszült hangulatban, fokozott biztonsági intézkedések és az intemetszolgáltatás leállítása mellett kezdődött meg a szavazás Ugandában az elnök- és parlamenti választáson egy olyan kampányidőszak után, amelyben több ellenzéki tüntetést brutálisan elfojtottak a hatóságok. A 34 éve hivatalban lévő Yoweri Museveni államfővel szemben tíz másik elnökjelölt méri össze erejét. A 38 éves Bobi Wine, a reggae-sztárból lett elnökjelölt a legnépszerűbb közülük. A 46 milliós kelet-afrikai országban nem működik az internet, miután a hatóságok felszólították a szolgáltatókat, hogy blokkolják a világháló elérését. (MTI) Marad a koreai exelnök büntetése Szöul. Megerősítette a délkoreai legfelsőbb bíróság a korrupció miatt is elítélt Pák Gun Hje volt dél-koreai elnök 20 éves börtönbüntetését, a korábbi ítélet így jogerőre emelkedett. A legfelsőbb bíróság elutasította az ügyészségnek a tavaly júliusban újratárgyalt ügyben benyújtott fellebbezését. Az exelnökre eredetileg 30 év börtönt szabtak ki, amit tavaly 20 évre mérsékeltek. Pák ellen milliók vonultak utcára, miután kiderült: semmilyen hivatalos tisztséggel nem rendelkező barátnője, Csoj Szun Szil személyi és politikai döntésekbe is beleszólhatott. (MTI) Trumpot ismételten lemondatnák Nancy Pelosi demokrata párti házelnök elégedetten mutatja a Donald Trump elnök ellen indított impeachmentről szóló dokumentumot (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Megszavazta az USA kongresszusának alsóháza, hogy egy héttel a mandátuma lejárta előtt újabb alkotmányos vádeljárás induljon Donald Trump ellen. Amerikai elnök ellen még nem indult kétszer is impeachment. Az amerikai képviselőház megszavazta a republikánus párti Donald Trump amerikai elnök felmentését célzó eljárás (impeachment) megindítását lázadás szításának vádjával a Capitolium ostroma miatt. Az előterjesztést 232 szavazattal fogadták el 192 ellenében. Tíz republikánus párti képviselő is támogatta 222 demokrata párti honatya mellett az impeachment megindítását. Ezzel Trump az első amerikai elnök, aki ellen a képviselőház két alkalommal is a hivatali felmentési eljárás megindítására szavazott. Trump ellen 2019-ben indult hivatali visszaélés vádjával impeachment eljárás, amelyet a szenátus később felülbírált. Ez a negyedik eljárás az USA történelemben, 1868-ban Andrew Johnsonnal, míg 1998-ban Bili Clintonnal szemben indult egy. Richard Nixon ellen is terveztek vádeljárást indítani a Watergate-botrány miatt, de az elnök inkább lemondott magától. Ez azt jelenti, hogy az amerikai történelem impeachmentjeinek a felét Trumppal szemben indították meg. Megingó republikánusok A mostani döntés várható volt a demokrata párti képviselőházi többség miatt. Az eljárás a szenátus elé kerül, amely a jövő héten szavazhat az ügyben. A végső szót ugyanis a felsőház mondja ki, amely csak kétharmados többséggel mozdíthatja el Trumpot. Ez azt jelenti, hogy a republikánus többséggel rendelkező, százfős felsőházban legalább 17 republikánus szenátornak kellene megszavaznia Trump felelősségre vonását. Mivel egyre több republikánus számára vált vállalhatatlanná Trump és mozgalma, ezért 12 republikánus szenátorról máris rebesgetik, megszavazhatja az impeachmentet. Jövő héten szavazhatnak A szenátus emellett egyszerű többséggel eltilthatja Trumpot közhivatal viselésétől a jövőre nézve, így például nem indulhatna a 2024-es elnökválasztáson. Mitch McConnell, a szenátus republikánus párti többségének vezetője a képviselőházi voksolást követően kijelentette, a felsőház a jövő héten fog összeülni, áttolva ezzel az eljárást a demokrata párti Joe Biden elnökségének első napjaiba. „Még ha a szenátusi eljárás a héten gyors ütemben megindulna, a végleges ítélet csak azt követően születne, hogy Trump már távozott hivatalából. Ez nem olyan dolog, amiről én döntök, ez pusztán tény” - hangoztatta McConnell, aki meglepő módon úgy fogalmazott, még nem döntötte el, hogy fog szavazni. Chuck Schumer, a szenátus demokrata frakciójának vezetője pedig azt hangsúlyozta, ha a szenátus elmarasztalja Trumpot az impeachment eljárásban, úgy a felsőház egy külön szavazás során fog dönteni arról, hogy eltiltsák-e közhivatal viselésétől. Nancy Pelosi demokrata párti házelnök kijelentette, hogy „Donald Trump egyértelmű és közvetlen veszélyt jelent, eljárást kell indítani ellene, el kell ítélni és el kell távolítani”. Gárdisták védelmében Január 6-án este Trump több száz híve megostromolta a Capitoliumot, miután az elnök egy közeli, szabadtéri gyűlésen tartott beszédében feltüzelte és arra buzdította őket, hogy menjenek a kongresszus épületéhez. Öten haltak meg az erőszakban, köztük a capitoliumi rendőrség egyik tagja. A múlt heti ostrom miatt megerősítették a Capitolium védelmét, így miközben a képviselők az eljárásról vitatkoztak és szavaztak, az épületben a Nemzeti Gárda tagjai várakoztak, leginkább heverészve és a telefonjukat nyomkodva. Ismételten elítélte a washingtoni Capitoliumnál kitört erőszakot Donald Trump szerdán este közzétett videóüzenetében, amelyben azonban nem tett említést az ellene lázadás szításának vádjával megindult hivatali felmentési eljárásról. „Egyértelműen elítélem az erőszakot, amelynek a múlt héten lehettünk tanúi. Az erőszaknak és vandalizmusnak semmi keresnivalója sem országunkban, sem mozgalmunkban” - hangoztatta a leköszönő elnök, akinek hivatali ideje Joe Biden megválasztott elnök január 20-i beiktatásával jár le. Trump közölte azt is, utasította a szövetségi ügynökségeket, hogy „minden szükséges eszközt felhasználva fenntartsák a rendet Washingtonban” az elkövetkező egy hétben. Letartóztatott rendőrök Őrizetbe vették azt a két virginiai rendőrt, akik egy bemutatás szelfit posztoltak a Capitoliumból, ahová az ostromlókkal együtt, tüntetőkként jutottak be, miután részt vettek a Donald Trumpot támogató megmozduláson. Thomas Robertson és Jacob Fracker azt állítja, a képet csak viccből osztották meg, de erőszakos akcióban nem vettek részt, amúgy sem volnának résztvevői olyan megmozdulásnak, amely a rendfenntartókkal csapna össze. A nyilatkozatot árnyalja, hogy a kép a Capitoliumban készült azután, hogy a Trump-párti ostromlókkal együtt bejutottak a törvényhozás épületébe, és a kép alá azt írták: „Bevettük a kib...ott Capitoliumot.” Több rendőrrel szemben folyik vizsgálat, akik civilként - Washington államból, Texasból, Pennsylvaniából - érkeztek a Trumpot támogató tüntetésre. (MTI, hvg, Tx, 444) r Újabb fideszes gondja az EP-ben Brüsszel/Budapest. Járóka Lívia mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó indítványról tárgyal ma az Európai Parlament jogi bizottságának rendkívüli ülése. A fideszes európai parlamenti képviselő irodája megerősítette, hogy a belga hatóságok egy „régebbi, már rendezés alatt lévő gyorshajtás” miatt kérték a mentelmi joga felfüggesztését. Járóka valószínűleg hosszú ideig elfelejtette kifizetni a közlekedési kihágás miatt kiszabott bírságot, és a szabálysértési ügy bíróságra került. A Járóka Lívia mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó belga kérelem tavaly szeptemberben érkezett meg az EP-be. Erről a szabályoknak megfelelően az EP elnöke tájékoztatta a plenáris ülés résztvevőit. Az ügyről parlamenti jelentés készül, amelynek előadóját, a francia liberális Stéphane Séjoumét októberben jelölték ki. A képviselő-testület minden évben több hasonló mentelmi ügyet tárgyal. Járóka Lívia kis megszakítással 2009 óta tagja az Európai Parlamentnek, elsősorban a romákkal kapcsolatos európai politikával foglalkozik, a témában több parlamenti jelentést készített. (Népsz ) Összeomlás határán az olasz kormánykoalíció Róma. Giuseppe Conte olasz miniszterelnök azonnali lemondását sürgette a Matteo Salvini vezette jobbközép oldal szerdán este azután, hogy a Matteo Renzi vezette legkisebb kormánypárt, az Élő Olaszország visszavonta minisztereit kormányválságot robbantva ki, miközben az Öt Csillag Mozgalom a Contéval való folytatás mellett állt ki. Matteo Renzi pártja két miniszterével és egy államtitkárával közösen jelentette be az Élő Olaszország (TV) kilépését a 2019 szeptemberében született második Conte-kormányból. Renzi hangsúlyozta, a válságot nem az Élő Olaszország robbantotta ki, hanem a „demokráciát való világként kezelő” Giuseppe Conte, aki képtelen volt arra a „minőségi ugrásra”, amelyre az országnak jelenleg szüksége van. Renzi az általa elképzelt forgatókönyvet is vázolta: kizárta a választást, és egy új kormánypaktum felállítását javasolta az eddigi 3 kormánypárt, vagyis az IV, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a baloldali Demokrata Párt (PD) között. A kormányerők között a járvány utáni gazdasági helyreállításra felhasználható több mint 200 milliárd eurós csomagról szól a vita. „Renzi tudta, mit akar, de nem tudja, a válság Matteo Renzi pártja a válság mélypontján kilép a koalícióból (Tasr/ap) hova vezethet, a teljes káoszban minden megtörténhet” - vélte Gianfranco Pasquino politológus. Conténak legfeljebb néhány nap áll rendelkezésére, hogy döntsön, benyújtja-e lemondását az államfőnek, és esetleg újabb kormányalakítási mandátumot kér, vagy a parlamenttől kér bizalmat a folytatáshoz. Sajtókommentárok szerint az ismeretlenségből érkezett, de jelenleg is az olaszok 55 százaléka támogatását élvező Conténak „esze ágában sincsen félreállni”. A hatóságok a belpolitikai feszültség hatására utcai tüntetésekre készültek fel. (MTI) Katonai elitképző jár Orbán fiának London/Budapest. Orbán Gáspár neve is szerepel a Sandhurst Royal Military Academy (RMAS) nevű brit katonai elitiskola végzettjeinek listáján. A 9 hónapos képzést 2019 szeptemberében kezdte a honvédelmi minisztérium ösztöndíjasaként két másik magyarral együtt, de a járvány miatt meg kellett szakítaniuk a tanulmányaikat. A miniszterelnök fiának, a 28 éves Orbán Gáspárnak a katonai pályafutása csupán 2019-ben kezdődött, amikor egy hathetes alapkiképzésen vett részt a szolnoki MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár kiképző századánál. Az év júniusában tette le az esküjét és vált szerződéses katonává. Három hónappal később már a brit elitképzőbe mehetett. Korábban a honvédelmi minisztérium azt írta, a nagy-britanniai képzésre bármelyik magyar katona jelentkezhetett. A sandhursti akadémia fontos eszköze a brit katonai, diplomáciai kapcsolatépítésnek, népszerű európai és közel-keleti politikusok körében is. Ide járt II. Erzsébet királynő két unokája, Vilmos és Harry is. 2015-ös adat szerint a képzés díja több mint 37 millió forint. (Tx. 444.hu)
