Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)

2021-01-15 / 11. szám

www.ujszo.com | 2021. január 15. KULTÚRA 9 Zenei életmű nagy összegért eladó Sokan nem akarják megvárni, amíg lassan lepotyognak a számlájukra a centek a Spotifytól és társaitól (Illusztrációs fotó: Shutterstock) JUHÁSZ KATALIN Miért dönt úgy egyre több sztárzenész, hogy eladja teljes életművének jogait egy cégnek? Ki jár jobban: ők, vagy a vásárló? Közrejátszik a döntésben a zenefogyasztási szokások változása? Vagy ez is a világjárvány miatt történik? December elején a zenei szaksaj­tó mellett a Wall Street Journal is beszámolt arról, hogy Bob Dylan eladta mintegy 600 dalát a Univer­sal Musicnak. A vételár persze nem nyilvános, de becslések szerint akár 400 millió dollárt is kaphatott ezért a csomagért a legendás amerikai dalszerző-előadó, aki májusban lesz 80 éves, és mellesleg van egy irodalmi Nobel-díja is. O maga köztudottan minden második szö­kőévben áll szóba a sajtóval, de a Universal Music vezetése is csak egy rövid nyilatkozatban közölte, hogy a könnyűzene történetének eddigi legnagyobb összege cserélt most gazdát, büszkék a bizalomra, és úgy vélik, jó üzletet kötöttek. Még magunkhoz sem tértünk, amikor egy hónappal később, janu­árelején egy másik élő legenda, Neil Young szintén úgy döntött, hogy túlad eddigi életművének felén. A 75 éves rocksztár összesen 1180 dalt tett le az asztalra mostanáig szólóban, illetve különböző formá­ciók tagjaként. A vásárló ezúttal egy brit befektetési társaság, a Hipnosis Songs Fund, akik főleg arról híre­sek, hogy multicégek reklámjaiba adnak el dalokat. Az összeg itt is tit­kos, de ezúttal is akadtak önjelölt matematikusok, akik 200 millió dollárt tartanak reálisnak. Túl egyszerű lenne kimondani, hogy idősebb zenészeknél érthető ez a hozzáállás, hiszen azt szeret­nék, hogy a dédunokáiknak se kell-ELŐZETES Még idén sem a megszokott menetrend és a hagyományok szerint rendeznek meg rangos filmfesztiválokat. Legalábbis a szezonnyitó, vagyis a téli időszakra eső mustrákat nem. Berlin/Göteborg. A korábbiak­nál sokkal kisebb jegyeladással szá­molnak a Berlini Nemzetközi Film­­fesztivál szervezői annak ellenére, hogy a rendezvény nagyközönség­nek szóló részét nyárra halasztották, amikor a remények szerint már nem kell zárva tartaniuk a moziknak. Ezt Mariette Rissenbeek ügyvezető igaz­gató mondta el, hozzátéve, hogy még tartanak az egyeztetések a játszóhe­lyekkel és a kertmozikkal a vetítések számáról. Úgy véli azonban, hogy a tavalyi 330 ezres jegyeladástól való­színűleg messze elmaradnak. A világjárvány miatt átszervezték és február helyett két részre osztva ta­vasszal és nyáron tartják meg a 71. Berlinalét, a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválját. A pandémia miatt kifejlesztett új fesztiválformá­tumhoz igazodva elsőként március 1. jen dolgozniuk. Ám a londoni tőzs­dén is jegyzett Hipnosis fiatalabb dalszerzőkkel is kötött hasonló üz­leteket. Kevesen tudják, hogy pél­dául az Imagine Dragons, a Blon­­die, Lindsey Buckingham (Fleet­­wood Mac), Nile Rodgers (Chic), sőt David Bowie dalai is ott lapul­nak a cég gyűjteményében. Sőt olyan híreszteléseket is hallani, hogy a nagy slágerek szerzőit rend­szeresen megkömyékezik ezek a „gyűjtők”, akik persze egymással is versenyeznek a piacon. Három fő oka lehet a lavinának. A streamingszolgáltatások mára telje­sen átrajzolták a zeneipar térképét, ezért a népszerű dalok értéke meg­ugrott. A digitális piacot vizsgáló Digital Media Association kimuta­tása szerint 2019-ben 10 milliárd dolláros összbevételt produkáltak a zenei tartalmak, ami 21 százalékos növekedés az előző évhez képest, és akkor még sehol sem volt a koronavírus-járvány. A Wall Street Journal szerint pedig a legnagyobb sztárok életműve tizennyolcszor ér­tékesebb most, mint a streaming­­korszak hajnalán. Sőt, amit ma 500 ezer dollárért vesznek meg tőlük a befektetők, azzal később 5—40 mil­liót kereshetnek. A szerzőknek pe­dig nem kell megvárniuk, amíg las­san lepotyognak a számlájukra a centek a Spotifytól és társaitól, ha­nem egyszerre kapnak egy csillagá­szati összeget. A második ok, amiért a zenészek rábólintanak az ajánlatokra, hogy ezek a cégek otthonosabban mo­zognak a film- és reklámiparban, mint a lemezkiadók vagy a me­nedzsmentek. Azaz több esély van rá, hogy dalaik bekerülnek’ egy me­nő sorozatba, sikerfilmbe vagy reklámba. Ok ugyan anyagilag már nem profitálnak ebből a jogok el­adása után, ám a népszerűségüknek jót tesz egy-egy ilyen árukapcsolás - nagyobb gázsiért koncertezhet­nek, tévéműsorokban való szerep­és 5. között valósul meg online for­mátumban a Berlinale filmipari, va­lamint koprodukciós és produkciós vására, továbbá a feltörekvő tehet­ségek bemutatkozására szervezett fórum - ez utóbbira, vagyis az onli­ne Shooting Stars programba Ma­gyarországról Stork Natasa kapott A dalok jogai egyre többet érnek lésért is többet kérhetnek, azaz nő az ázsiójuk. Ráadásul a közösségi média ebből a szempontból még kiaknázatlan platform. Csak egy példa a közel­múltból: a Fleetwood Mac 1977-es Dreams című slágere felkerült a Tik­meghívást. A Berlinale nagyközön­ségnek szervezett vetítéseit pedig elhalasztják júniusra. Mariette Ris­senbeek elmondta azt is, hogy nagy a kínálat filmekből, az idei fesztiválra 200-zal több produkcióval pályáz­tak, mint a tavalyira. Egyes alkotá­sok esetében sürgető a piacra kerü­Tokra, egy 15 másodperces videó­poszt aláfestő zenéjeként. A gör­deszkás videó világsiker lett a cél­korosztály, azaz a tizenévesek kö­rében, csaknem hárommillióan néz­ték meg. Ennek köszönhetően a dal ismét felkerült az amerikai sláger­lés, ezért előfordulhat, hogy némely produkciót időközben eladnak egy tévécsatornának vagy streaming­­szolgáltatónak. A Göteborgi Filmfesztivált is át­szervezték. Ebben az évben egyetlen nézőt hívnak meg rá - a kiválasztott egy távoli szigeten, egyedül nézheti meg a fesztivál filmjeit egy héten át. „A globális járvány bezárásra kény­szerítette a világ mozijait. Skandiná­via legnagyobb filmfesztiválja ezért a Pater Noster-szigeten hoz létre egy izolált mozit” - közölték a szervezők. A Svédország nyugati partjainál lévő apró, mindössze 0,81 négyzetkilo­méteres sziklás szigeten csupán egy világítótorony és néhány épület talál­ható. Az érdeklődőknek a filmfeszti­vál honlapján tették lehetővé a jelent­kezést ahhoz, hogy január 30. és feb­ruár 6. között egy hetet töltsenek el az északi-tengeri sziklákon „a családtól, barátoktól és mobiltelefonoktól tá­vol”. „Az egyetlen társaság a tenger állandó zúgása és a fesztivál filmjei lesznek” - áll a felhívásban. A 44. Göteborgi Filmfesztivál on­line formában zajlik idén. Egyetlen néző számára tartanak egy-egy ve­títést Göteborgban a Scandinavian Arénában és egy moziban is. (MTI, tb) listára, mert rövid idő alatt rengete­gen streamelték. És egyre keveseb­ben lepődnek meg azon, hogy eze­kért a felhasználásokért is behajtják a jogdíjat a TikTok-sztároktól. A harmadik ok már a járvánnyal kapcsolatos. A CD-ipar bedőlésével a koncertezés a zenészek elsődleges bevételi forrása lett. Viszont tizedik hónapja nem koncertezhetnek, és ki tudja, mit hoz a jövő. Ezért sokan úgy gondolják, hogy az a biztos pénz, ami már a számlájukon van, nem pedig az, amit a nyári fesztiválok szerve­zői ígértek nekik. Egyes pesszimista jóslatok szerint elképzelhető, hogy a pandémia annyira visszaveti a ta­valy ilyenkor még virágzó és jól jö­vedelmező koncertipart, hogy a gá­zsik drasztikusan csökkennek. Egy­szerűen azért, mert az óvintézkedé­sek, a limitált nézőszám és a ren­dezvényhelyszínek átalakításának költségei miatt a szervezők nem lesznek képesek kifizetni az elő­adóknak a korábban megszokott összegeket. A jogdíjeladásnak persze hátul­ütői is vannak- ezekről kevesebb szó esik. A szerző többé nem döntheti el, kik és milyen célra használják a da­lait, milyen kontextusban kerülnek a nyilvánosság elé. Például olyan ren­dezvényeken vagy olyan multicé­gek reklámjaiban is felcsendülhet­nek, amelyek számukra nem szim­patikusak - és ilyenkor sem tehet­nek semmit. Ki tudja, mit szólna például Lee Hazlewood ahhoz, hogy mostaná­ban egy cipőbolthálózat reklámjá­ban szól éjjel-nappal a These Boots Are Made For Walking című, 1966- os nagy slágere? Eddig csak arról ol­vashattunk, hogy XY szerző perli a multicéget, mert „kifigurázták” a dalát, és a reklámszerződésben nem erről volt szó. Nos, kevés ilyen per végződött győzelemmel, és még ke­vesebb esélye lesz mostantól azok­nak, akik eladták a beleszólási jo­gukat dalaik utóéletébe. RÖVIDEN Danny Boyle zenés sorozatot rendez London. Danny Boyle tévésoro­zatot rendez a 70-es évek nagy hatású brit punkegyüttese, a Sex Pistols történetéről a banda gitá­rosa, Steve Jones memoárja alapján. A Gettómilliomos Oscar-díjas rendezője hatrészes szériában dolgozza fel az önélet­rajzot az amerikai FX műsorszol­gáltató megbízásából. A Pistol című sorozatnak Boyle lesz az egyik executive producere is. A forgatókönyvet Craig Pearce és Frank Cottrell Boyce írja. A for­gatás márciusban kezdődik. To­by Wallace játssza Steve Jonest, akinek 2018-ban megjelent ön­életírása felidézi az 1975-ben, Londonban alapított zenekar történetét, és a Never Mind the Bollocks című legendás albumuk megjelenését. A banda egyik legismertebb száma a God Save the Queen volt, amely 1977-ben jelent meg. Miközben a listák élére került, a BBC és más brit rádiók sem voltak hajlandóak játszani, mert a monarchia elleni támadásnak tartották. (MTI) A világjárvány miatt átszervezett filmfesztiválok Tavaly még készülhetett ilyen fotó a Berlinalén. A múlt évben a berlini film­­fesztivált februárban még sikerült megtartani a korábbiakhoz hasonló, ha­gyományos módon. (Fotó: TASR-archlvum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom