Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-01 / 278. szám
www.ujszo.com I 2020. december 1. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Boris és a csajok Amikor a házelnok szükségét érzi megvádolni egy kisembert HEGEDŰS NORBERT Azon már talán senki nem lepődik meg, ha Boris Kollár egy nőkkel kapcsolatos botrány miatt kerül a címlapokra, a legutóbbi ügyére azonban még a bulvár iránt érzéketlen közönség is felkapta a fejét - a házelnök ugyanis ezúttal néhány nővérrel akasztotta össze a bajszát. Kollár múlt héten még kórházban lábadozott az autóbalesete miatt, melyet akkor szenvedett, amikor nemeslelkűen felajánlotta egy hölgynek, hogy elfuvarozza őt a patikába a kijárási tilalom idején. Azóta lassan gyógyulgat, múlt héten mégis kétszer sikerült a címlapokra kerülnie. Először amikor kiderült, hogy a koalíciós tanács a kórházi ágya mellett ülésezett, másodszor pedig akkor, amikor a kórházi nővérek forrongani kezdtek, hogy Kollár hölgylátogatói folyamatosan olyan kérésekkel bombázzák őket, amelyeket nem kötelesek teljesíteni. Amikor a nővérek jelezték nemtetszésüket a kórház vezetésének, elbocsátással fenyegették őket és a karácsonyi jutalom megvonását is kilátásba helyezték. Üdvözöljük Szlovákiában. A két eset azért kavart különösen nagy vihart, mert jelenleg tilos a kórházi látogatás. Ha egy átlagember ma kórházba kerül, akkor nincs rá lehetőség, hogy egy családtag, barát, akárki meglátogassa. A házelnöknél meg szinte sorakoztak a látogatók - ez azért képmutatás a javából. A két eset közül talán az első könnyebben kimagyarázható: Kollár egy speciális, VIP-szobában volt elkülönítve, külön bejárattal - ha olyan fontos az ügy, hát akkor találkozzon Matoviccsal, Sulikkal meg Remisovával. Mégiscsak veszélyhelyzet van, ő meg a koalíció egyik vezetője. A másik ügy már macerásabb. Azt valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, hogy mi történt a nővérek és Kollár, illetve a hölgylátogatók között, ezért ezen a téren nem sietnék az ítélkezéssel. Könnyű elképzelni, ahogy a házelnök és a sleppje kiskirályként ugráltatja az agyonterhelt nővéreket (állítólag a tea nem érkezett elég gyorsan), az egyiknél elszakad a cérna és visszaszólt. De nem voltunk ott, így éljünk az ártatlanság vélelmével. Beszéljünk inkább arról, amit tudunk. Kollár a cirkusz után feltöltött egy videót, amiben ugyan elmondja, hogy bocsánatot kért, de az esetért nem vállal zéró felelősséget sem. Az egyik nővért „fekete báránynak” nevezte és az ő nyakába varrja az egész incidenst. Felmerül a kérdés: erre miért volt szükség? Miért kell az ország második legfőbb közjogi méltóságának videóban megvádolni egy kisembert? Miért nem elég tisztázni a helyzetet és bocsánatot kérni, miért kell mindig találni egy bűnbakot, aztán mindent a nyakába varmi? Még ha Kollárnak minden szava igaz, akkor is a kicsinyesség csúcsa egy szerencsétlen nővért a busz alá hajítani csak azért, hogy a pártelnök tisztán csilloghasson a választók szemében. Elég lett volna minimális felelősséget vállalni, mert mindenki tudja, mi a helyzet, ismeijük az egészségügyet, tudjuk, hogy a vírus miatt a szokásosnál is jobban le vannak terhelve a kórházak, és mindenki nehezen búja idegekkel. Elég lett volna annyit mondani, igen, ez történt és bocsánat. De ehhez kellene némi empátia, kulturáltság és államférfiúi méltóság. Borsi Kollár újra és újra bizonyítja, hogy legalább annyira méltatlan a házelnöki posztra, mint elődje, Andrej Danko volt. Család vagyunk, mi? De csak addig, amíg úgy ugrálsz, ahogy ők fütyülnek. Felfalta a kutya Fico házi feladatát Róges-róg, amikor a gyerekek még iskolába jártak, külön versengés alakult ki, hogy ki tudja kitalálni a legjobb kifogást, miért nem tudott készülni, vagy miért nincs kész a házi feladata - emlékeztet a Sme. így faltak fel a szobakutyák számtalan leckét, így ömlött rá a vacsora a házi feladatra és a kistestvérek is mindent elkövettek, hogy minél több füzetet tüntessenek el. Ezt az online generációt megfosztja a kor, a Covid és a távoktatás az efféle kreativitás gyakorlásától, pedig az elmúlt napok is igazolták, mennyire kulcsfontosságú ez az életben. Jobban mondva a politikában. „Említsünk meg pár díjnyertes kifogást. Milan Krajniak szociális ügyi miniszter azzal magyarázta az éjszakai kórházi hölgylátogatókat a pártelnökénél, hogy speciális képzéssel rendelkező idősebb hölgyekről, ápolónőkről van szó. Monika Jankovská volt bírónő arra vezette vissza közeli kapcsolatát Marián Kocnerrel, hogy az bármikor képes volt keríteni egy jó villanyszerelőt és ripsz-ropsz lenyírta a füvet” - írja a lap. A fodíj azonban Robert Ficóé. A volt kormányfő állítólag azért találkozgatott Norbert Bödörrel, aki jelenleg vizsgálati fogságban van a Marhapásztor nevű korrupciós ügy miatt, hogy megbeszéljék a biztonsági kamerák felszerelését a Smer székházában. Vagy valami hasonló dolgok miatt - mondja Fico, hiszen ő sem emlékezhet mindenre, ugyebár... Jó kifogás sose rossz, de mi van a rosszakkal? „A diákok kifogásaiban legtöbbször volt valami báj, valami mulattató, mindenesetre a tanárra nézve sosem lehetett sértő. Mivel azt már Fico sem hiheti, hogy elhisszük a mellébeszélését, legalább abban reménykedjünk, hogy elszórakoztatni akar minket azzal, amit összehord, nem pedig megsérteni” - jegyzi meg a lap. (úsz) A fingás etikájáról JUHÁSZ KATALIN Elhatároztam, hogy szombaton tartok egy netmentes napot, mert hétvégén úgysem történik semmi. Remekül telt az idő, verseket olvastam, és megtanultam gitáron azt a számot, amelyet egyetemista korom óta nem is hallgattam (Radiohead - Street Spirit), és fogalmam sem volt, hogy csak három akkord az egész, az egyedi hangzás titka a pengetési technika. A vasárnapi visszacsatlakozás is jól indult, a Facebookot ellepték a szebbnél szebb adventi koszorúk... aztán megláttam, hogy áll a bál. Lelki békém azonnal oda lett - mint mikor egy szépen terített asztal mellett valaki elfingja magát. Demeter Szilárd eresztette ki a büdös gázt, remekül időzítve, hogy megemlegessük az advent kezdetét. Gitár vissza a tokba, lehet menni hányni. Ez az ember a magyar kulturális élet egyik legfontosabb, legtöbb funkcióval rendelkező alakja, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, kormánybiztos, és nem mellesleg a magyar könnyűzene fellendítését is rábízták. Szombat délelőtt jelent meg az origo.hu-n egy véleménycikke, amelyet másnap visszavont, vagyis ma már nem ezt gondolja, de azért idézzük, mit gondolt szombaton: „Európa Soros György gázkamrája: a multikulturális nyitott társadalom kapszulájából árad a mérgező gáz, ami az európai életformára halálos, mi, európai nemzetek pedig arra vagyunk ítélve, hogy egymást eltaposva, egymásra mászva próbáljunk az utolsó korty levegőért küzdeni. A liberáiják most a lengyeleket és a magyarokat akaiják kizáratni abból a politikai közösségből, aminek tagjaiként még vannak jogaink. Mi vagyunk az új zsidók. Mindegy, hogy nyitott társadalomnak, vagy jogállamiságnak, vagy szolidaritásnak hívják-e a verbális fűrkósbotokat - mind a jogfosztás eszközeiként szolgálnak. Amikor kétségbe vonják a magyar választópolgárok akaratát, képességét arra vonatkozóan, hogy megválasszák, hogyan akarnak élni, kit akarnak hatalmon látni, akkor tulajdonképpen azt mondják rólunk, hogy nagy az orrunk, büdösek vagyunk és tetvesek. /.../ Soros György a liberális Führer. A libériája hadserege pedig szolgaibb módon isteníti, mint anno Hitlert a sajátjai.” Azért idéztem ilyen hosszan, mert ehhez szerintem felesleges bármilyen kommentár. Normális, tisztességes ember ilyet nem ír le, de még csak nem is gondol. Ez bizony a legdurvább antiszemitizmus, méghozzá nem akárki szájából, hiszen Demeter igazi „kultúrpápa”, (túl) sok mindenről dönthet, és dönt is. Vagyis az ő véleménye duplán számít, még akkor is, ha másnap visszavonja. Szerintem egyébként nem a hatalmas közfelháborodás miatt vonta vissza, hanem mert fentről leszóltak neki, hogy olvassa el a Büntető törvénykönyv 333. paragrafusát, mely szerint „Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás vagy más, emberiesség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Szóval nemcsak a humán értékrend és a jó ízlés ellen vétett Demeter, hanem ténylegesen bedutyizhatnák, ha az ügy bíróság elé kerül. Úgyhogy visszaszívta a fingot, meg nem történté nyilvánította a hasba rúgást, kiradírozta a horogkeresztet. Egy nap alatt kilencezer kultúrember írta alá a Demeter Szilárdot lemondásra felszólító petíciót, köztük Parti-Nagy Lajos, Dés László, Spiró György, Schilling Árpád, Závada Pál, Závada Péter, Tarr Béla, Iványi Gábor, Beck Zoltán, Gálvölgyi János -, hogy minden műfajból legyen itt pár név. Bízom benne, hogy ez az ember csendben eltakarodik a porondról. Mert ha nem, akkor ezentúl bármit meg lehet tenni a magyar kultúrpolitikában. Akkor holnap leönthetik szurokkal a szomszédot, aztán visszavonhatják. Vagy gitározhatnak éjfélkor nyitott ablaknál, aztán kiszólhatnak, hogy pardon, vissza az egész, ez nem A-dúr volt, hanem a-moll... FIGYELŐ Szinte haszontalan a lázmérés a bejáratnál Lázméréssel sem az iskolák kapujában, sem máshol nem lehet fülön csípni a vírust, mint kiderült, a betegségre egyáltalán nem jellemző általánosan a láz vagy a köhögés, főleg a fiataloknál nem. A járvány kezdetén mindenki arra figyelmeztetett: aki köhög, lázas, ne menjen tömegbe, mert ezek a koronavírus tipikus jelei lehetnek. A brit statisztikai hivatal most megosztott eredményei ellentmondanak ennek. Az ottani számok alapján a szaglás és az ízlelés képességének elvesztése a leggyakoribb tünet. A Statisztikai Hivatal szerint az augusztus 15-től kezdődő és október 26-ig tartó időszakban minden korcsoportban nőtt azoknak az aránya, akik az ízlelés vagy a szaglás elvesztése miatt tesztet kértek, mert úgy gondolták, nagy valószínűséggel fertőzöttek. A 35 évesnél idősebb korosztálynál 20-40 százalékra volt tehető azoknak a száma, akik anosmiában (így nevezik a szaglás- és ízérzékvesztés jelenségét) szenvedtek és pozitív mintát adtak. Azok, akik gyanús köhögés vagy láz miatt fordultak orvosukhoz, és szintén fertőzöttek voltak, 13-18, illetve 15-25 százalékot tettek ki. A 35 éves fiatalabbaknál ez az arány még érzékelhetőbb volt: náluk már 60 százalékra rúgott az anosmiás esetek aránya, szemben a lázra (15-25 százalék) és köhögésre panaszkodókéval (10 százalék). A Statisztikai Hivatal szerint a brit adatok alapján kijelenthető: a szaglás és ízlelés elvesztése sokkal gyakoribb tünetnek számít a fertőzötteknél, mint a köhögés vagy a láz. Sőt, a láznál gyakoribb a gyomorrontásra utaló jelek, a hasmenés, az erős fáradtság és a zavartság is. Egy másik érdekesség, hogy a brit statisztika szerint az ott megfertőződött gyermekek gyakorlatilag alig köhögtek a betegség lefolyása alatt. (hvg.hu)
