Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-01 / 278. szám
6 I RÉGIÓ 2020. december 1. | www.ujszo.com Rejtélyes felirat a homlokzaton SZÁSZI ZOLTÁN A néhai Gömör és Kishont vármegye kastélyokban talán leggazdagabb faluja a Rima, a tájat meghatározó folyó teraszán települt, igen rógi alapítású Jánosi. A Törökkastély az úti cél. WMmnmnn Jánosi bencés apátsági temploma a román kori építészet egyik legszebb emléke ezen a vidéken, s a templomhoz közel, a rég elbontott kolostor északi oldalán egy figyelemreméltó kastély látható. A falu birtokosairól Némely része kissé romos, de még így is nagyszerű, a központi tengelyén kialakított, nemrégiben mintaszerűen felújított timpanon pedig azért érdekes, mert egy házassági címert ábrázol, és egy olyan kronosztikont - az épület építési idejére, építtetőiére utaló általában latin nyelvű felirat - mutat be, amely üzenetet hordoz. A házassági címer egy 1780-1790 közt megkötött frigy emlékére készült. Bizonyos szendrői Török Zsigmond és moósi Lanzer Teréz családi címereit kapcsolja össze ez az allegorikus kompozíció. A szendrői Török család a 16. században emelkedett fel, a család ősének, Bálintnak a neve egri és szendrői vajdaként maradt fenn. Grófi rangot a 18. században szerzett a család Mária Terézia uralkodása alatt. Előbb Torna vármegyében, később Nógrádban, majd végül Gömör megyében töltöttek be e család férfitagjai fontos szerepet, főleg alispáni feladatokat láttak el. Valószínűleg III. András volt az, aki Gömör megyei alispánként az 1700-as évek közepén építkezni kezdett Jánosiban. Egy késő barokk, de már a klasszicista stílusjegyeket is hordozó kastélyt építtetett, egy kilenctengelyes osztású, középen timpanonos záródású főtengely szerint rendeződő úri lakot. Ebben a timpanonban van az a házassági címer, amely a szendrői Török Zsigmond és a moósi Lanzer Teréz címereit kapcsolja össze, allegorikus alakokkal és rácsos sisakokkal. Zsigmondnak ez a második házassága volt, az ara, az 1766-ban született Lanzer Teréz pedig Selmecbányái születésű nemes lány, aki a családfa szerint nem az első, aki a Török csa-Megújult homlokzaton a kronosztikon Iádba került házasság révén, ugyanis a nála 7 évvel idősebb Karolin nevű nővérének félje Török András volt. Nagy valószínűséggel az a III. Török András, aki a kastély központi épületét kezdte el építtetni. Ehhez aztán a 19. század elején hozzáépült a déli és az északi oldalon a két szárnyépület, ezeket boltíves kapuk kötik rá a központi épületrészre. Talán a címerek melletti kronosztikon feliratában elrejtett évszám lehet az átadás, felszentelés pontos éve. Felirat a homlokzaton A latin felirat így szól: Clara, séd et haec mortalia - magyarul így szól: Hiába olyan bájos, ez is csak múlandó! - eléggé rejtélyes. Kire is vonatkozik? Magára a kastélyra? Vagy ne-Tájoló Jánosi községbe a Rimaszombat-Feled közti 531-es úton lehet eljutni, a Törökkastély a 48.342/20.061 GPS-koordinátáknál található. tán annak gazdájára, netán gazdasszonyára? Ráadásul a haec helyet raec van felfestve, ám a raec szónak ilyen környezetben és egyébként sincs sok értelme, ez valószínűleg elírás lehet. A betűkbe piros színnel elrejtett évszám szerint a régi mester 1801-ben készítette a feliratot. (A latin szöveg pontos fordításáért és a kronosztikonban rejlő évszám megfejtéséért Csehy Zoltán egyetemi tanárnak jár köszönet!) Lenne tehát végre egy pontos támpont a kastély bővítésének időpontjáról, ha a feliratnak hinni lehet, de illik hinni! Eddig csak sejtések, utalások, másodlagos bizonyítékok szolgáltak a kastély építésének idejét illetően. A legelső 1782 és 1785 közt készült katonai felmérés térképei ugyanis még nem egyértelműek és nem is mutatnak az apátsági templom mellett nagyobb épületegyüttest, bár lehetséges, a rajzoló pontatlanul dolgozott. A második katonai felmérés térképe, amely 1819 és 1869 közt készült, már egy középső épülettömb és két mellékszárny meglétét mutatja. A harmadik katonai felmérés pedig, amely 1869 és 1887 közt készült, már egy zárt udvaros nagyméretű épületegyüttest rajzol a néhai kolostor melletti területen, telj esen j ól beazonosíthatóan! A térképek időrendisége mellett tehát most már a felújított kronosztikon is segít a kastély épületegyüttese kialakulásának idejét legalább részben meghatározni. További sorsát még nem tudni ennek az értékes épületnek. Mert Jánosiban a Török-kastély ma több tulajdonos birtokában van, így lehet az, hogy míg egyes részei szépen megújultak, addig szárnyépületei viszont erősen romladoznak. A szép és értékes, a barokk, a klasszicista és a copf építészeti stílusoknak jegyeit is magán hordozó épület mindenképpen megérdemli, hogy fennmaradjon, állaga javuljon. Ékessége ez Jánosi községnek, fontos emléke Gömör és Kishont megyének!
