Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-12 / 288. szám
KÖZELET 2020. december 12.1 www.ujszo.com Patthelyzet alakult ki a hárompárti tárgyalásokon 2 i Krajcí: Kritikus a járványhelyzet Pozsony. Pénteken ismét összeült az egészségügyi minisztérium tanácsadó szerve, hogy megvitassák a legfrissebb vírusadatokat, valamint ajánlásokat tegyenek a központi válságstáb jövő heti ülésére. Marek Krajéí (OEaNO) egészségügyi miniszter a tanácskozás után elmondta, a járvánnyal kapcsolatos legfontosabb görbék ismét negatív tendenciát mutatnak. Az egyik legaggasztóbb adat továbbra is a kórházban kezelt személyek száma, amely pénteken átlépte a 2100-at. A tárcavezető szerint ennek egyebek mellett az az oka, hogy a járvány sajnos a veszélyeztetett korosztályban, vagyis a 65 év fölöttiek körében is teljed, és több gócpontot találtak az idősotthonokban. Ezzel összefüggő és rendkívül riasztó adat, hogy már 2917 egészségügyi dolgozó van karanténban. További fontos mutató a reprodukciós szám, amely azt fejezi ki, hogy egy személy átlagban hány másik embert fertőz meg. Ez sajnos nagyot emelkedett: jelenleg 1,35-ön van, ami Krajéí szerint igencsak kedvezőtlen. November elején, amikor a járványgörbe megfordult, és ismét úgy tűnt, hogy kifelé lábalunk a válságból, a reprodukciós szám 1 alatt volt. A járványbizottság ezért azt javasolja, hogy mihamarabb olyan kijárási tilalmat Vezessenek be, amilyen október közepén is érvényben volt. Kérdés, hogy ilyen esetben ismét szükség lenne-e egy negatív teszteredményre, mert Krajcí szerint nincs annyi teszt, hogy mindenkitől mintát vehessenek. (nar) CZÍMER GÁBOR Pozsony. Az MKP, a Híd és az Összefogás között még mindig nem született meg a végső megállapodás arról, miként egyesüljenek. A közös párton belüli erőviszonyok elosztásán vitatkoznak. A tárgyalások során patthelyzet állt elő. Az egyesülési szándékát kinyilvánító három párt delegációi csütörtökön ültek tárgyalóasztalhoz. Annak ellenére, hogy sok részletben már sikerült megállapodniuk, abban még nem született egyezség, hogy milyen arányban osztanák el egymás között a közös párton belüli befolyást. Ez utóbbi annak függvénye, hogy a közös politikai szubjektumban ún. platformként tovább élő MKP, Híd és Összefogásmilyen arányban delegálhatj a az egyes pártszervek tagjait. Itt elsősorban a közös párt közgyűléséről, elnökségéről, országos tanácsáról (OT) és az elnökségen belüli, szűkebb pártvezetésről, egy ún. grémiumról van szó. Kulcskérdés: sz arányok Ahogy arról beszámoltunk, a közgyűlés, az elnökség és az OT esetében egy olyan javaslat került terítékre, ami szerint az MKP, a Híd és az Összefogás 3:2:1 arányban osztozna ezen testületek helyein. Úgy tudjuk, az utolsó tárgyalási fordulókon az Összefogás számára nem volt elfogadható a fenti arányból adódó, kerekítve 17 százalékos részesedése, míg a Híd 33, az MKP pedig 50 százalékos befolyást kapna. Az utóbbi két pártnak információink szerint megfelel ez a felállás. Mivel az Összefogás elutasítja a 3:2:1-es leosztást, egy olyan változatot vetett fel, mi szerint 2:1:1 arányban osztanák el a párton belüli befolyást, azzal, hogy a Híd és ők is egyenlően, 25-25 százalékos részesedést kapnának. Az MKP ebben az esetben is 50 százalékban képviseltetné magát. Meg nem erősített információk szerint ez a változat a Hídnak volt elfogadhatatlan. Információink szerint pénteken, a tárgyalás után egy nappal az MKP egy olyan javaslatot tett, amely alapján az MKP 5, a Híd 3, az Összefogás pedig 2 arányban képviseltetné magát a közös párt vezető testületéiben. Ennek értelmében a Híd 30, az Összefogás pedig 20 százalékos befolyást kapna, míg az MKP egy ilyen felállás esetén is megtartaná az 50 százalékát. Információink szerint azonban pénteken az MKP elnöksége ezzel szemben megerősítette, hogy továbbra is a 3:2:1 arányt tartják a tárgyalás alapjának, és úgy tudjuk, főleg a Híd számára nem volt elfogadható a 5:3:2-es felállás. Az MKP tehát az összes változat szerint a helyek 50 százalékát birtokolná a közös párt vezető testületéiben. Ezzel a szavazások során megkerülhetetlen lenne, a másik két szereplőnek mindig az MKP-ra lenne szüksége egy döntés meghozásához. Az erőviszonyok elosztására adott különböző javaslatokból az is látszik, hogy a Hídnak és az Összefogásnak kell a pártban a fennmaradó 50 százaléknyi befolyáson osztoznia. Az Összefogás a tárgyalássorozat során többször javaslatot tett arra, hogy a jelenlegi politikai szubjektumok közös párton belüli erőviszonyait egy előválasztás segítségével alakítsák ki. Az országos parlamenti választáshoz hasonló szavazás lebonyolítását javasolták, amely során közvetlenül a választópolgárok dönthetnének arról, melyik szubjektumra vagy annak jelöltjére adják a voksukat. Az előválasztás gondolatát azonban az MKP és a Híd is elutasítja. A fenti álláspontokból látszik, hogy a három párt egyesülési tárgyalásai patthelyzetbe kerültek. Ahhoz, hogy az MKP, a Híd és az Összefogás egyesülni tudjon, nélkülözhetetlen a közös párton belül az egyes platformok erőviszonyairól szóló megállapodás. Amíg az arányokban nincs egyezség, addig szinte biztosan nincs egyesülési megállapodás sem. Elnökségek Ugyancsak írtunk már róla, hogy a hagyományos pártszerveken, például a közgyűlésen és az elnökségen túl a közös szubjektum vezetésén belül létrehoznának egy ún. grémiumot. Ebbe a szűkebb elnökségbe az MKP 2, a Híd 2, az Összefogás 1, más információk szerint ez utóbbi párt is 2 tagot delegálhatna. Ez a testület dolgozná ki a párt költségvetési javaslatát, ugyancsak a grémium tenne javaslatot egy országos választás előtt a jelöltlista összetételére, az államigazgatási tisztségek betöltésére, illetve egy esetleges alapszabály-módosításra. Már egy ideje az is nyilvánosságra került, a feleknek elfogadható, hogy az MKP adja a közös párt első elnökét. Szorít az idő A csütörtöki tárgyaláson az is felmerült, hogy a Híd és az MKP külön is egyeztetésekbe kezd. Az MKP elnöksége azonban továbbra is a háromoldalú tárgyalásokhoz ragaszkodik. A felek között élénk kommunikáció zajlik a formálisan összehívott egyeztetések keretein kívül is. A három párt küldöttségei pedig várhatóan a jövő hét első felében ülnek újra tárgyalóasztalhoz. Úgy tudjuk, a jövő héten, az újabb tárgyalási forduló után egy sajtótájékoztatót szeretnének összehívni, ahol az addig kitárgyalt eredményekről számolnának be. Ez némileg nyomás alá helyezi a tárgyalófeleket annak érdekében, hogy megoldást találjanak a párton belüli befolyás elosztása kapcsán kialakult patthelyzetre. Korábban mindhárom párt vezetője úgy nyilatkozott, hogy karácsonyig szeretnének a nyilvánosság elé állni, és legalább egy elvi megállapodást bemutatni. Újra lejtön a gazdaság, folytatódnak az elbocsátások MOLNÁR IVÁN Pozsony. Az átmeneti javulást követően októbertől újra lejtőn a szlovák gazdaság: a Statisztikai Hivatal szerint a legtöbb ágazatban visszaesett a termelés, és folytatódtak az elbocsátások. A fizetések ugyan nőttek, de már nem olyan ütemben, mint korábban. A látványos áprilisi mélyrepülést követően a nyári hónapokban fokozatosan javult a szlovák gazdaság teljesítménye, a járványhelyzet romlásával párhuzamosan azonban a gazdaságra is egyre nehezebb idők várnak. Míg szeptemberben az ipar teljesítménye már csupán 0,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, az autóipar gyártása pedig meg is haladta az egy évvel korábbit, októberben újra romlott a helyzet. A Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése szerint októberben 2,5 százalékkal maradt el a szlovák gazdaság teljesítménye az egy évvel korábbitól, az autóipar pedig csaknem 5 százalékos visszaesést könyvelhetett el. Ennél is rosszabb a helyzet az építőiparban. Az ágazat termelése csaknem 24 százalékkal zuhant az egy évvel korábbihoz képest, amire az előző gazdasági válság kitörése, 2009 januárja óta nem volt példa Szlovákiában. A Statisztikai Hivatal szerint az új lakások építése és a felújítások is látványosan visszaestek. Csak az oltás segíthet „Öt hónapnyi fokozatos javulást követően újra befékezett a gazdaság. Szlovákia számára különösen kínos, hogy a számunkra legfontosabb ágazatokban a vártnál is nagyobb visszaesésnek lehettünk tanúi. Az autóipar mellett például a gépipar is majd 8 százalékkal esett vissza. Mindez elsősorban a külföldi kereslet csökkenésének a számlájára írható. A legfontosabb kereskedelmi partnereinket ugyanis egyre nagyobb mértékben sújtja a járvány második hulláma, ami a kivitelünkre is rányomja a bélyegét”- nyilatkozta lapunknak Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Szerinte a szlovák gazdaság jövője így attól függ, hogy milyen gyorsan tud majd Európa megbirkózni a járvánnyal, amihez elengedhetetlen a tömeges oltás mihamarabbi megkezdése. Még több állástalan A gazdasági visszaesés a foglalkoztatottságon is érezteti a hatását. Októberben az összes fontos ágazatban csökkent az alkalmazottak száma. Az iparban, a nagykereskedelemben és az építőiparban 5-8 százalékkal kevesebben dolgoztak az egy évvel korábbinál. A legnagyobb visszaesést továbbra is a kormány járványügyi intézkedései által leginkább sújtott ágazatokban regisztrálták. A szállodaiparban több mint 21, az éttermekben pedig csaknem 10 százalékkal kevesebb alkalmazott dolgozott októberben az egy évvel korábbinál. A fizetések - legalábbis a Statisztikai Hivatal szerint - a legtöbb ágazatban ugyan nőttek, azonban már nem olyan látványos ütemben, mint az elmúlt években. A legnagyobb növekedést, éves viszonylatban több mint 9 százalékosat, a nagykereskedelemben mérték, de a kiskereskedelemben is meghaladta a 7 százalékot. A szállodaiparban ezzel szemben 8 százalékkal csökkentek a fizetések, és a tavalyinál kisebb összeggel kénytelenek beérni az építőiparban dolgozók is. A Statisztikai Hivatal által vizsgált ágazatok közül továbbra is az IT-ágazatban dolgozók keresik a legtöbbet, a bruttó havi átlagbér ebben az ágazatban 1906 euró körül mozog. Az iparban ez 1163, a nagykereskedelemben 1125, a közlekedésben 1039, a kiskereskedelemben 835, az építőiparban 766, a szállodaiparban pedig 717 euró. A legrosszabbul fizetett alkalmazottaknak továbbra is az éttermekben, bárokban dolgozók számítanak, akiknek a bruttó havi átlagbére 549 euró, vagyis a többségük csak a minimálbért kapja. Borúlátó cégek A szlovákiai cégek semmi jóra nem számítanak az elkövetkező időszakban sem. A Datank társaság CSOB bank számára elvégzett felmérése szerint a cégvezetők még soha nem voltak ilyen borúlátók, mint most. A társaság által alkalmazott +100 és -100-as hangulati skálán, ahol az előbbi a legpozitívabb, az utóbbi pedig a legnegatívabb hangulatot jelenti, október végén -44,6 ponton álltunk. Csak összehasonlításképpen: ez a mutató az elmúlt években +31 pont körül mozgott, és még az idei év elején is +14,4 ponton állt. „A kormány által októberben bevezetett járványügyi intézkedések semmi okot nem adnak a derűlátásra. A jelenlegi gazdasági helyzettel a cégek több mint háromnegyede elégedetlen, miközben a legnagyobb elégedetlenséget a kisebb cégek, a szállodaiparban és a vendéglátásban vállalkozók körében tapasztaltuk. A kisebb cégek és egyéni vállalkozók 57 százaléka állítja azt, hogy gondjai vannak a fizetéssel” - nyilatkozta Dása Polláková, a CSOB kis és közepes cégekért felelős osztályvezetője. A felmérésben részt vevő cégek szerint az eddiginél jóval nagyobb támogatásra lenne szükségük az állam részéről. Az építőipar termelése októberben csaknem 24%-kal zuhant az egy évvel korábbihoz képest, amire az előző gazdasági válság kitörése, 2009 januárja óta nem volt példa Szlovákiában (TASR-feivétei)
