Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-07 / 283. szám
EGÉSZSÉG ■ 2020. DECEMBER 7. AZ OLTÁSELLENESSEGTÉVHITÉI 10 GYÓGYHÍREK www.ujszo.com Alma Az oldódó rost, a pektin gazdag forrása. Jótékonyan hat a szervezetre. Tisztítja a vért és az egész szervezetet a káros salakanyagoktól és méreganyagoktól. A leghatásosabb koleszterincsökkentő élelmiszerek Paradicsom Hüvelyesek Magas rosttartalmuknak köszönhetően hosszú időre telítenek. Az energia fokozatosan szívódik fel, ami nagyon előnyös a cukorbetegeknek és a túlsúlyosaknak. Zöld tea tekintélyes szaklapok segítségével térképezte fel az oltásellenesség tévhiteit. 1 Tévhit, hogy a védőoltás autizmust vált ki ■ A széles körű félelem, hogy a vakcinák növelik az autizmus kockázatát Dr. Andrew Wakefieldnek az 1997-ben, a Lancetben közzétett tanulmányán alapul. A brit sebész szerint a kanyaró, a mumpsz és a rózsahimlő elleni vakcina beadása után nőtt az autista brit gyermekek száma. A tanulmányról közben kiderült, hogy súlyos eljárási hibák, nyilvánosságra nem hozott pénzügyi összeférhetetlenség és etikai jogsértések miatt teljesen hiteltelen. Dr. Andrew Wakefield orvosi engedélyét megszüntették, cikkét pedig visszavonták a szaklapból. Ennek ellenére feltételezéseit komolyan vették, amit számos vizsgálat követett. Egyik sem talált kapcsolatot a vakcina és az autizmus kialakulásának valószínűsége között. Újabb kutatások bizonyítják, hogy az autizmus már a méhen belül is kialakulhat, jóval azelőtt, hogy a baba megszületik vagy megkapja az oltásokat. 2 Tévhit, hogy a természetes védettség jobb a ■ vakcinával kiváltottnál Bizonyos esetekben a betegség kiváltotta természetes immunitás erősebb védettséget eredményez, mint a védőoltás. Ennek a megközelítésnek a veszélyei azonban messze meghaladják a relatív előnyöket. Ha például valakit ágynak dönt a kanyaró, 1:500-hoz az esélye a beteg elhalálozásának. Ha azonban a személyt beoltották a kanyaró elleni MMR-vakcinával, az elhalálozás kockázata 1:1 000 000 arányra csökken. 3 Tévhit, hogy az oltóanyagok egészségre ■ káros mennyiségű toxinokat tartalmaznak Sokakat aggaszt, hogy a vakcinákban formaldehid, higany vagy alumínium fordul elő. Ezek a vegyi anyagok bizonyos mennyiségben valóban mérgezőek az emberi szervezetre. A vakcinákban azonban csak nyomokban fordulnak elő ezek az anyagok. A formaldehid például nagyobb arányban van jelen a saját anyagcsere-rendszerben, mint a vakcinában. RáA magas koleszterinszint, hasonlóan mint a magas vérnyomás, nem fáj és panaszt sem nagyon okoz. Az egészséget azonban rendkívüli módon veszélyezteti. Már maga a koleszterin szó hallatán több civilizációs betegség is eszünkbe juthat. Mit kell kerülni és mit kell fogyasztani, hogy koleszterinszintünk optimális legyen? Ha azt szeretnénk, hogy koleszterinszintünk ne emelkedjen, kerülnünk kell a zsíros és zsírban sült ételeket, az iparilag feldolgozott termékeket, a pálmaolajat és az édesített italokat. Különösen fontosak azok az ételek, amelyek nemcsak nem emelik, hanem egyenesen csökkentik a koleszterinszintet, íme közülük néhány: Halak A szakemberek az édesvízi és tengeri halakat ajánlják, amelyek egészséges omega3 zsírsavval látják el a szervezetet. A koleszterinen kívül az egészségtelen vérzsírok szintjét is csökkentik. A füstölt és tartósított halakat viszont kerülni kell. Sok benne a piros színt adó likopin, ami csökkenti a „rossz” LDL koleszterint, és véd az érelzáródás ellen. Ráadásul ezt az anyagot nem teszi tönkre a hő, ellenkezőleg. A paradicsomban hőkezeléssel megnő a hasznosítható likopin mennyisége. Értékes segítséget jelent a koleszterinszint csökkentésében. Az esszenciális omega3 és 6 zsírsav ideális arányát tartalmazza, ami az emberi szervezetnek a legjobban megfelel. Biztosítja az anyagcsere helyes működését. Magas kalóriaértéke miatt azonban naponta legfeljebb egy marékkai ajánlott. Ez a tea jelentősen csökkenti - főleg a „rossz” - koleszterin szintjét. Védi a szív- és érrendszert, fokozza a vér antioxidációs aktivitását. Zab A magas koleszterinszint elleni küzdelemben a következő hasznos szövetséges a zabpehely, ami tökéletesen kitisztítja az emésztőrendszert, es segít megelőzni a szív- es érrendszeri betegségeket. Rendszeres fogyasztása 10 százalékkal csökkenti a koleszterinszintet, (k) ................................... adásul nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a nyomokban előforduló higany vagy alumínium káros az emberi szervezetre. 4 Tévhit, hogy a vakcinával szemben a foko■ zott higiénia csökkenti a fertőzés kockázatát Kétségtelen, hogy nem csak a vakcinák érdeme a fertőző betegségek arányának csökkenése vagy megszűnése. A jobb higiénia, a táplálkozás és az antibiotikumok kifejlesztése is sokat segített a fertőző betegségek visszaszorításában. Az elszigetelt tényezők és a fertőző betegségek arányának vizsgálatában azonban a vakcinák szerepe nem tagadható. Jó példa erre a kanyaró az Egyesült Államokban. Amikor 1963-ban bevezették az első kanyaró elleni vakcinát, a fertőzöttek száma évente megközelítette a 400 ezret. Az elkövetkező évtizedben a higiéniai szokások nem sokat változtak, a vakcina alkalmazása után mégis 25 ezerre csökkent a fertőzöttek száma 1970-ig. 5 Tévhit, hogy a védőoltások nem ■ érik meg a kockázatot A szülők fenntartásai ellenére a gyermekeket évtizedek óta sikeresen oltják be. Soha egyetlen hiteles tanulmány sem kapcsolta össze a vakcinát hosszú távú egészségügyi állapottal. A közveden veszély allergiás reakciók vagy súlyos mellékhatások formájában, illetve az elhalálozás gyakoriságában kimutathatatlanul ritka. 1990 és 1992 között például csupán egyeden haláleset volt egy vakcinának tulajdonítható. A vakcinákkal szembeni súlyos allergiás reakció általános előfordulási aránya általában egy- vagy kétmillió injekció után egy eset. 6 Tévhit, hogy a vakcina olyan beteg■ séget okoz, ami ellen védekezni szándékozunk » Mi bizonyítja a védőoltások hatékonyságát? Számos példa van erre. A himlő elterjedését 1979-ben számolták fel véglegesen és világszerte - a globális oltási programot követően. A himlő több száz millió emberrel végzett, és több mint 3000 éven át az egyik legrettegettebb betegség volt. Mára teljesen eltűnt - az immunizációs erőfeszítések jóvoltából. A himlőhöz és kanyaróhoz hasonlóan más, vakcinával megelőzhető betegségek előfordulási gyakorisága nagyjából hasonló mintát mutat. A hepatitis B, a fertőző májgyulladás kivételével mindegyik betegség előfordulása lényegesen csökkent a megfelelő vakcina megjelenésével. A vakcinák enyhe tüneteket okozhatnak. Ezek hasonlítanak annak a betegségnek a tüneteire, amely ellen védelmet nyújtanak. Gyakori tévhit, hogy ezek a tünetek fertőzést jeleznek. A tünetek kis százalékban - egymillió beoltottnál egy személy esetében - váltanak ki tüneteket. A tünetek azonban a szervezet immunválaszát jelzik a vakcinára, és nem magát a betegséget. Csak egyetlen olyan feljegyzett eset van, amikor a vakcináról kimutatták, hogy betegséget okoz. 7 Tévhit, hogy nincs szükség védőoltásra, ■ mert a fertőzési arány alacsony A „nyájimmunitásnak” köszönhetően az emberek nagy többsége bármely populációban védett, sőt még az immunizálatlan kisebbség is védettséget élvez. Az emberek zöme ellenálló, így egy fertőző betegség esélyt sem kap létrejöttére és elterjedésére. Ez már csak azért is fontos, mert a lakosság egy része - csecsemők, terhes nők, idősek és a legyengült immunrendszerű emberek - nem oltható be hagyományos eljárással. Ha azonban sokan nem oltatják be magukat vagy a gyermekeiket, fokozzák a kollektív veszélyt, és lehetőséget teremtenek a vírusok és a baktériumok megtelepedésére és elterjedésére. Ráadásul, ha a betegség nem jelent veszélyt egy bizonyos országban, másutt tarolhat. A vakcina nélkül utazó sokkal nagyobb kockázatnak van kitéve annál, aki beoltana magát egy bizonyos betegség ellen. (euronews) Miközben a kutatók azon fáradoznak, hogy kifejlesszék a koronavírus hatékony védőoltását, elszánt oltásellenes mozgalom kampányol ellenük. Az euronews honlap az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az atlantai betegségmegelőző központ és Az anti-vaxxerek alááshatják • . / a nyaj immunitásra irányuló erőfeszítéseket
