Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-07 / 283. szám
www.ujszo.com EGESZSEG ■ 2020. DECEMBER 7. GYÓGYHÍREK 11 Téved az, aki azt hiszi, hogy a felfekvés, vagyis a dekubit csak a hosszú ideig ágyhoz kötött idősebb betegeket fenyegeti. Az igazság az, hogy a balesetet szenvedett vagy megműtött fiatalokra is nagy veszélyt jelent. Akár az életet is veszélyeztetheti tek állapotát, a mozgékonyság fokát, az aktivitást, valamint más betegségek jelenlétét. A beteg mozgatását ma már különféle speciális eszközök segíthetik. Fekvőbeteg esetében hasznos a speciális matrac, mert egyenletes nyomást gyakorol a kockázatos testrészekre, és csak minimálisan dörzsöli a bőrt. A felfekvés olyan bőrelváltozás, melyet a felület keringési zavara okoz a tartósan fekvő betegek körében. Folyamatos nyomás alatt a bőr nem levegőzik, és először pirossá válik, majd hólyagos lesz. A bőr elhal és később a károsodás már a mélyebb szöveteket és a csontokat is érinti. A kezelés szempontjából fontos, hogy a gyógyulás mely szakaszában van, és milyen típusú sebről van szó. ,A nedves kezelés tisztít, ugyanakkor megőrzi a seb mikroklímáját. Fontos, hogy az elhalt szövetet eltávolítsák” - mondta dr. Frantisek Spacek sebész. A sebben fertőzés alakulhat ki, amit azonban nem antibiotikummal, hanem helyi gyulladáscsökkentővel kell kezelni. A sebgyógyulást nagymértékben befolyásolja a beteg egészségi állapota, táplálkozása és más betegségek jelenléte. Felfekvés leggyakrabban agyi érkatasztrófa, gerincvelő-sérülés, műtét után, sclerosis multiplexben és kómában szenvedő betegeknél alakul ki, de baleset után sem ritka. „Minden fekvőbeteg veszélyben van. Néhány esetben - akár fiatalok esetében is - egy nap alatt is kialakulhat például csonttörést vagy tüdőgyulladást követően” - mutatott rá dr. Marián Rosák baleseti sebész. Fokozza a kockázatot a túlsúly, az alultápláltság, a magas testhőmérséklet, a nyugtatok használata, a magas életkor, az erek elváltozásai, a májműködés romlása, az immunrendszer változásai, a hosszú ideig tartó stressz és a dohányzás. (kovács) A szakemberek szerint súlyos felfekvés bizonyos esetekben már 24 óra alatt kialakulhat, kezelése viszont sokáig tart, bonyolult és nem is olcsó. Megtörténhet, hogy a beteg halálát okozza. A felfekvések többsége megelőzhető, s a megelőzés tízszer olcsóbb, mint maga a kezelés. Kevesebb szenvedést okoz a betegnek, jobb életminőséget biztosít neki és környezetének. ,A megelőzés mellett nagy gondot kell fordítanunk a korszerű és hozzáférhető kezelésre, amit minden esetben a beteg állapotát figyelembe véve kell megválasztani” - figyelmeztetett dr. Mária Lévyová, a Betegek Jogvédelmi Szövetségének elnöke. A megelőzés alapja a gondos bőrápolás, a helyes étkezés, a megfelelő hidratáció és a beteg szakszerű mozgatása. A bőrt rendszeresen védeni kell a fokozott nedvességtől. A veszélyes helyeket tilos masszírozni vagy nyomásnak kitenni. A gondozónak ügyelnie kell a beteg helyes táplálkozására, és biz» Kockázati tényezők • Nyomás: Minél nagyobb, annál gyorsabban kialakul a felfekvés. Akár a gyűrött lepedő, a katéter, a gallér, az ágy széle, az oxigénmaszk is megnövelheti a bőrre nehezedő nyomást. • Dörzsölődés: Károsítja a bőr felső rétegeit, leggyakrabban akkor alakul ki, ha a beteget mozgatjuk az ágyon. Ha a bőr hidratált, jobban ellenáll a dörzsölésnek. • Életkor: Amikor a bőr elvékonyodik, kevésbé ellenálló a külső hatásokkal szemben. Az idősebb embereknek már nem nagyon rugalmas a bőrük, mert az elasztikus rostok degenerálódnak. A felfekvések 70 százaléka a 70 év felettieknél alakul ki. • Malnutríció vagy elégtelen táplálkozás: Azt jelenti, hogy a beteg ugyan táplálkozik, de szervezete mégsem kapja meg a szükséges tápanyagokat. Rosszul gyógyul a felfekvés okozta seb, ha a vér albuminszintje alacsony, ha a beteg kevés fehérjét, C-vitamint és cinket tartalmazó élelmiszert fogyaszt. • Inkontinencia: A vizelet és a széklet irritálja a bőrt, érzékenyebben reagál a nyomásra és a dörzsölésre. • Mozgáskorlátozottság: A fekvőbeteg esetében jelentősen csökken a bőr érzékenysége. Ha a páciens fájdalmat érez, képtelen megfordulni, hatására megnő a bőrre nehezedő nyomás, ami meggyorsítja a felfekvés kialakulását. tosítania kell a megfelelő energia- és folyadékpódást. Elengedheteden a beteg rendszeres mozgatása. Ha lehetséges, ösztönözni kell az önállóságra és a mozgásra. Ha ez eredménytelen, tervezzük meg a rendszeres és szakszerű mozgatást, vegyük figye'embe a bőr, A koronavírus-járvány miatt egyre több a lelki beteg ember - állítják a szakemberek. A kutatók most egy újdonsággal jelentkeztek: a depressziót kiváltó stresszhormon, a kortizol mennyiségét már a fülzsírból is meg tudják állapítani. Egyebek mellett ez a hormon segít szabályozni a vérnyomást, és hatással van az alvásra is. A londoni egyetem kutatói egyszerű fülzsírtesztet használnak, amit otthon is könynyen el lehet végezni, ha van hozzá megfelelő tesztelő. Abból indultak ki, hogy a hagyományos depresszió a magas kortizolszinttel függ össze, s az legkönnyebben a fülzsírból mutatható ki. A módszer sokkal olcsóbb, mintha vér- vagy hajmintából állapítanák meg. A Chilében, Németországban és Nagy-Britanniában végzett kutatások azt mutatták, hogy a fülzsírból vett minta képes a leghatásosabban és a leggyorsabban kimutatni a stresszhormon szintjét. A szakemberek bíznak abban, hogy a közeljövőben más betegségek szűrésére is alkalmas lesz. » Allergizál a túlfűtött lakás A virágporszezonnak vége, de az allergiások most sem pihenhetnek: most már a belső környezet allergénjei kínozzák őket. A koronavírusjárvány megfékezésére hozott intézkedések miatt a korábbiakhoz képest sokkal több időt töltünk otthon, s több allergénnel találkozunk. Leggyakrabban az atkákkal, amelyek váladéka akár egy évig is kínozhatja az embert. Önmagában az atka nem veszélyes az emberre, a váladéka viszont nagyon. Az egyes atkafajták nem egyformák, de nagyon hasonlóak egymáshoz és a szervezetben keresztreakciót váltanak ki. A túlérzékenyeknek, főleg a gyerekeknek súlyos és hosszú ideig tartó asztmatikus panaszokat, orrnyálkahártya-gyulladást, náthát, esetleg szemkötőszövet-gyulladást okozhat. A régi, nyirkos, saját fűtésű házakban fordul elő a legtöbb atka. A fűtött panelházak magasabb páratartalma is kedvez nekik. A lakásba különféle tárgyakkal - beleértve az öltözéket is - „telepíthetjük be" a háziporatkákat. Szaporodásukhoz a 22-25 C-fok és a 70-80 százalékos páratartalom ideális, (fk) A STRESSZ HATASARA A NEUROPEPTID Y NEVŰ MOLEKULA NAGYOBB MENNYISÉGBEN SZABADUL FEL, AMI A ZSÍRSEJTEK SZAPORODÁSÁHOZ ÉS MÉRETÜK NÖVEKEDÉSÉHEZ VEZET Aki sokat idegeskedik, elhízhat Ha valaki hízásra hajlamos, tanácsos minél előbb szakemberhez fordulnia és a stressz kezeléséhez segítséget kérnie, így nem alakul ki a stressz indukálta, elhízáshoz vezető ördögi kör. Néhány éve ismert az a tény, hogy a krónikus stressz és az elhízás között szoros összefüggés van. Az elhízás kialakulásában kulcsfontosságú szerepet betöltő neuropeptid Y molekula szerepét is régóta vizsgálják, a stressz indukálta folyamatokban betöltött funkciója évek óta foglalkoztatja a kutatókat. Annak a mechanizmusnak is fény derült a pontos biokémiai hátterére, hogy hogyan képes a stressz közvetve aktiválni a zsírsejteket. A stressz hatására a neuropeptid Y nevű molekula nagyobb mennyiségben szaba-W A krónikus stressznek kitett egérpopulációnak szignifikánsan magasabb volt a testtömegindexe és jelentősebb a hasi zsírlerakódása. dúl fel a szervezetben, ami a zsírsejtek szaporodásához és méretük növekedéséhez vezet. Az ismert folyamat megfékezése jó terápiás lehetőségként szolgálhat a stressz okozta elhízás elleni küzdelemben. Az Egyesült Államokban jelenleg olyan kutatások folynak, amelyek célja, hogy a neuropeptid Y molekula 2-es receptorait blokkolni tudják, megakadályozva a molekula kötődését, hatástalaníthatják, mielőtt negatív hatásait képes lenne kifejteni. A kísérleteket egereken végezték, akiket egyformán magas zsír- és szénhidráttartalmú étrenden tartottak, viszont a stresszt illetően eltérők voltak a körülmények. A krónikus stressznek kitett egérpopulációnak szignifikánsan magasabb volt a testtömegindexe és jelentősebb a hasi zsírlerakódása. Ezek után a neuropeptid Y 2-es receptorait 2 héten keresztül blokkolták, a körülmények változtatása nélkül, és azt tapasztalták, hogy a korábban hízásnak indult egerek ádagosan 40 százalékot veszítettek a hasi zsírraktáraikból. Ezenfelül a kialakulóban lévő metabolikus elváltozások is visszafordíthatónak bizonyultak. A máj zsírtartalma és az inzulinrezisztencia is csökkenni kezdett. A fentiek ismeretében bizonyára sokan gondolnak arra, hogy milyen jó lenne, ha az amerikai gyógyszeripar minél előbb embereken is tesztelné a kutatási stádiumban lévő gyógyszerét, és azt minél hamarabb piacra dobnák. Tudatos stresszkezelési technikákkal ez a folyamat megelőzhető. Aki hízásra hajlamos, családjában előfordult például elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás, és emellett stresszes életmódot folytat, annak tanácsos megelőzés céljából minél előbb szakemberhez fordulnia és a stressz kezeléséhez segítséget kérnie, így nem alakul ki a stressz indukálta, elhízáshoz vezető ördögi kör. (at)
