Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-05 / 257. szám
KÖZÉLET 2 I 2020. november 5.1 www.ujszo.com Trump vagy Biden lenne jobb nekünk? Bárki is legyen a Fehér Ház ura, a V4-es tagországok között egyedül Lengyelország bír majd számára komoly stratégiai súllyal (TASR/AP-feivétei) FINTAMÁRK Miközben úgy tűnik, az utolsó pillanatig nyitott lesz Donald Trump és Joe Biden csatája a Fehér Házért, Közép-Eurépa is feszülten figyel. Annak ugyanis, hogy ki lesz az USA elnöke, geopolitikai és gazdasági hatása is van a régióra, és a V4-ekre is, méghozzá nem is elhanyagolható. Azt már az elején le kell szögezni, hogy bárki is legyen a Fehér Ház ura, a V4-es tagországok között egyedül Lengyelország bír majd számára komoly stratégiai súllyal-így volt ez Trump-adminisztráció idején, és várhatóan így marad egy esetleges Biden-elnökség esetén is. A többi ország többé-kevésbé apró folt az Egyesült Államok első emberének látóterében. Ennél fogva az amerikai elnökválasztás hatását a régióra nagyobb keretekben kell értelmezni, elsősorban a szövetségi rendszereken keresztül érezteti majd hatását. Kemény mag Az amerikai elnökválasztás közvetlen politikai hatását a régiónk országaiban nehéz felmérni. Ivan Krasztev, az ismert bolgár politikatudós a Financial Timesban megjelent augusztusi cikkében írt a témáról, és leszögezte: amennyiben Trump veszít, az csapást mérne az európai populizmusra, és erővel töltené el a közép-európai liberálisokat, a varsói és a budapesti kormányt pedig arra késztetné, hogy keressék a megbékélést Brüsszellel. Amenynyiben azonban Trump hatalmon marad, úgy Washington érdeke majd az lehet, hogy létezzen és szilárduljon meg az unión belül a tagállamoknak egy olyan, elhatárolható csoportja, amely saját biztonsági garanciáit és befolyását az Egyesült Államokkal való különleges viszonyából eredezteti. Ez pedig egy Bécs-központú szövetségi rendszer lehet, a V4-ek egyfajta kibővített változata, ahogy Krasztev fogalmaz, egyfajta ex-Habsburg-blokk. Ez a stratégia azonban igazán komolyan nem nyilvánult meg eddig a közép-európai térségben. Az pedig, hogy az elnökválasztás valamilyen hatással legyen a V4-es országok belpolitikájára, még kevésbé valószínű. Feledy Botond külpolitikai elemző lapunknak a magyar példát említve azt mondta: bár Orbán Viktor magyar miniszterelnök például a legnyíltabb támogatója Trumpnak a térségben, ám ez a magyar-amerikai kapcsolatokban annyiban érződött, hogy a demokráciakritika nem a korábbi gyakorisággal érkezett a State Department felől. Vincze Hajnalka, a Foreign Policy Research Institute szakértője pedig a portfolio.hu-nak ezzel kapcsolatban azt mondta, a Biden-adminisztráció is csak szavakban lenne keményebb, és várna el többet a demokratikus-liberális elvek betartása terén. A gyakorlatban azonban ha a közép-kelet-európai országok felsorakoznak az USA számára fontos kérdésekben Amerika mögé, és megbízható partnernek bizonyulnak, akkor Washingtont igen kevéssé érdeklik majd a belügyeik. A csehek és szlovákok fegyverbeszerzéssel Feledy Botond szerint könnyebben megtarthatják egy Trump-adminisztráció szimpátiáját. Viszont tény, hogy Bidennek nem Európa lesz az első gondja, sokkal inkább Kína, és ott a lényegben egyetért a két jelölt. Ez pedig a V4-ek között is szülhet feszültséget, mivel Budapest továbbra is Peking-barát, míg Varsó és Prága egyértelműen már a Peking-kritikusok közé kerültek. Védelmi kérdések Érdemes tehát tágabb dimenzióban megvizsgálni, mit hozhat az amerikai választás eredménye számunkra. Radovan Geist külpolitikai elemző, az Euractiv szerzője szerint abban az esetben, ha Trump nyer, valószínűleg nem fog változtatni a politikai stílusán, nincs is erre oka: továbbra is a vélt vagy valós nemzeti érdekeket fogja preferálni a szövetségi rendszerekkel szemben, az „America first” elv jegyében. Európa biztonsága szempontjából azonban ez azért fontos, mert ez a hozzáállás még inkább gyengítené a NATO-t, sőt, Trump visszatérhet a gondolathoz, hogy elhagyja a szervezetet. Amennyiben ez bekövetkezik, Trump az „ügyek mentén való együttműködés” politikájának útján indulhat el, amihez ad hoc partnereket keres majd Közép-Európában. Nem kizárt, hogy ahogy Lengyelországban, úgy a V4 többi országában is felkínálja az amerikai katonai jelenlét megerősítését. Ez pedig egyfajta kutyaszorítóba sodorhat minket: egyrészt jogosan érezhetjük a növekvő orosz fenyegetést, ám ugyanakkor mindez a NATO erejének gyengülését is jelenti, miközben a szövetséget jelen pillanatban az összes „pufferzónában” lévő középeurópai ország a biztonsága tartópillérének tart. Ha Trump megkezdheti második ciklusát, az felerősítheti azok hangját, akik Európa nagyobb katonai függetlenségét követelik majd, és komolyabban vett európai katonai együttműködést. így pedig a V4 országainak el kell majd gondolkodnia azon, valójában mennyit pénzt és erőforrást szeretnének befektetni ebbe. Ez ugyanakkor Biden győzelme esetén is hasonlóan alakulna. Geist rámutat ugyanis: Bidennel kapcsolatban a kézenfekvő válasz ugyan alapvetően az lenne, hogy jóval nyitottabb lesz az együttműködésre, az azonban nem valószínű, hogy visszaállna az a szövetségi kapcsolat, melyben az Egyesült Államok az európai biztonság abszolút garanciája lenne. Kereskedelem Geist szerint Trump nem fog változtatni a pozícióján, az USA részéről érkező TTIP-ajánlat (Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség) továbbra is elfogadhatatlan lesz az EU számára, hiszen sok dologban ellentmond az európai politikai irányvonalaknak. Ez azt eredményezheti, hogy a második Trumpadminisztráció kiválasztott országokkal igyekszik majd valamiféle együttműködéseket kialakítani Közép-Kelet-Európában, például energetikai területen, vagy a digitális ipar területén, ami jelenthet nagy, kihasználandó lehetőséget akár Szlovákia számára is. Ám a V4-es országok az európai gazdasági tér részét képezik - ennél fogva ezek a lépések is kifejezett bizonytalanságot is okozhatnak a közös európai politika alakításában, és az egységes fellépésben, amivel bizonyos szempontból saját szövetségi rendszerünket gyengítenénk. A dilemma tehát itt az lenne, hajlandóak-e feladni ilyen ajánlat érkezése esetén, rövid távú előnyszerzés reményében a stabilitást, és a hosszú távú, közös európai megoldás keresését a középeurópai országok. Biden győzelme esetén a hatás leginkább európai szinten jelentkezne, az USA készségesebben kapcsolódhat be a kereskedelmi tárgyalásokba. Ebben az esetben sem valószínű azonban, hogy alapvetően másabb ajánlattal állnának elő Európa felé, mint a TTIP-ben, melyet még az Obama-adminisztráció idején Analizáltak, és melyben saját gazdasági érdekeiket igyekeznek keresztülvinni. A gazdasági frontvonal ráadásul továbbra is az USA és Kína között húzódik majd, és Biden is el fogja várni az európai országoktól, hogy sorakozzanak fel mögé. Klímapolitika A harmadik terület a klímaharc területe - Trump kilépett a párizsi egyezményből, ami meggyengíti a klímaváltozás elleni harc globális kereteit. Ez azt eredményezheti, hogy sok országban felerősödnek a hangok, miszerint a szigorúbb európai klímapolitika gyengíti a gazdaságaikat, és versenyhátrányba hozza őket. Nem beszélve arról, hogy az USA távozásával, más országok is követik a példáját, a klímaharc sokkal nehezebb lesz, és ennek következményeit Közép- Európában is érezni fogjuk. Biden saját klímatervvel állt elő az USA számára, és visszatérne a klímaváltozás elleni harc globális keretrendszerébe. Zöldpolitikai szempontból tehát mindenképpen több hozadéka lenne Biden győzelmének, ha ez tettekkel is párosul. Étkezési utalvány vagy készpénz? MOLNÁR IVÁN Az alkalmazónak jövő márciustól dönthetnek az étkezési utalvány és a pénzbeli juttatás között - legalábbis erről döntött szerdán a kormány, ezt azonban még a parlamentnek is el kell fogadnia. Az üdülési utalványok megadóztatásáról ugyanakkor a kormánypártok végül lemondtak. Pozsony. Pénzbeli juttatás vagy inkább étkezési utalvány - az alkalmazottak jövő márciustól dönthetik el, hogy mit választanak, és a döntésüket 12 havonta megváltoztathatják. A munka törvénykönyvének ezzel kapcsolatos módosítását szerdán a kormány is elfogadta, így most a parlamenten a sor. A javaslat azonban nem minden alkalmazottat érint. Azok, akik olyan munkáltatónál dolgoznak, amely a saját vagy bérelt éttermében biztosítja az alkalmazottak étkeztetését, nem élhetnek a választás lehetőségével, ráadásul továbbra is fennmaradnak azok a kivételek, amelyek már eddig is lehetővé tették a munkáltató pénzbeli hozzájárulását. Milan Krajniak munkaügyi miniszter szerint a módosítás az alkalmazottak nagyjából 50-60 százalékát érinti, miközben egyelőre képtelenek felmérni, hogy hányán döntenek majd az egyik vagy másik lehetőség mellett. Mivel a döntés jogát a munkáltatókról az alkalmazottakra ruházzák át, Krajniak szerint az sem kizárt, hogy a jövőben jóval több munkáltató igyekszik majd bebiztosítani az alkalmazottai étkeztetését. Vitatott döntás „Ha minden alkalmazott a pénzbeli juttatást választaná, a munkáltatók jelentős összeget takaríthatnának meg az étkezési utalványokkal kapcsolatos adminisztráción” - figyelmeztet a munkaügyi tárca. Marián Viskupic, az SaS parlamenti képviselője már korábban figyelmeztetett arra, hogy a jelenleg étkezési utalványban részesülő 850 ezer alkalmazott az utalványok kibocsátóinak a nyereségére adja össze havonta a pénzét. „Az évente kiadott étkezési utalványok teljes összege nagyjából 700 millió euró, az utalványokat kibocsátó társaságok éves forgalma 70 millió, a nyeresége pedig 10 millió euró körül mozog” - mondta az SaS képviselője, aki szerint a munkáltatók az utalványok kibocsátóinak átlagosan 3 százalékos közvetítői díjat fizetnek. így persze az sem csoda, hogy a javaslatot leghevesebben az étkezési utalványokat kibocsátó társaságok bírálják. „Az általunk elvégeztetett felmérések szerint az alkalmazottak több mint fele attól tart, hogy ha az étkezésre folyósított összeget készpénzben fizetik ki, a munkáltatójuk erre hivatkozva nem emeli majd a fizetésüket” - nyilatkozta Stefan Petrík, a Modem Juttatások Szövetségének (AMOBE) az elnöke. A Munkáltatói Szervezetek Szövetsége (AZZZ) ugyanakkor attól tart, hogy ha az alkalmazottak egy része az utalvány, a másik pedig a pénz mellett dönt, emiatt megugranak a munkáltatók adminisztratív terhei. Adóköteles utalványok? Az étkezési utalványokon kívül eredetileg látványos változást szorgalmaztak az üdülési utalványok esetében is. Az üdülési utalványokat tavaly januártól vezették be. Áz alkalmazottak üdüléséhez történő hozzájárulás az elszámolható kiadások 55%-ának megfelelő összeget, legfeljebb 275 eurót tehet ki évente. Hozzájárulást olyan alkalmazott igényelhet, aki legalább 24 hónapja az adott cégnél dolgozik. Az üdülési utalványokat jelenleg adó- és járulékmentesen lehet igénybe venni, a parlament pénzügyi bizottságának az adótörvényhez benyújtott módosító javaslata szerint azonban a jövőben az üdülési utalványokat is megadóztatták volna. Marek Harbul’ák, a Szlovákiai Szállodák és Éttermek Szövetségének (AHRS) a főtitkára szerint ez jelentős érvágást okozna az egyébként is súlyos helyzetben levő idegenforgalomnak. „A koronavírus-járvány miatt a szállásadók már eddig is tetemes károkat szenvedtek el, munkahelyek ezrei kerültek veszélybe, a kormánynak így az ágazat megmentésén kellene dolgoznia. A most előterjesztett - bármiféle szakmai vitát mellőző-javaslat azonban az utolsó reményt is elveszi a vállalkozóktól, hiszen így a hazai turisták száma is csökkenhet, márpedig az idei szezont ők mentették meg” - nyilatkozta Harbul’ák. A parlament a november 24-én kezdődő ülésén vitatja meg a javaslatot, a kormánypártok azonban a hatalmas felháborodás miatt az utolsó pillanatban meggondolták magukat. „Az üdülési utalványokat nem adóztatjuk meg” - jelentette be a szerdai kormányülést követően Andrej Dolezal közlekedési miniszter, aki szerint a kormánypártok a keddi koalíciós tanácson hozták meg az ezzel kapcsolatos döntést. Dolezal szerint az üdülési utalványok esetében semmilyen módosítást nem terveznek a jelenlegi helyzethez képest.
