Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)

2020-11-05 / 257. szám

www.ujszo.com | 2020. november 5. KÖZÉLET 3 Matovic: Nehéz fél év vár még ránk Igor Matoviö kormányfő a Facebook közösségi portálon jelentette be, hogy házi karanténba vonul (Felvétel: Facebook) NAGYROLAND Pozsony. Igor Matoviö (OLaNO) miniszterelnök az utóbbi napokban kapcsolat­ban állt egy koronavírussal fertőzött személlyel, így házi karanténba kell vonulnia. Ha bebizonyosodik, hogy pozitív, akkor további politikusokra is izoláció várhat, például Zuzana Öaputová államfőre, akivel a miniszterelnök tegnap közösen tartott sajtótájékoztatót. Matovic a közösségi oldalán jelen­tette be a hírt. Azt írta, a szabályok mindenkire vonatkoznak, így nincs más választása, házi karanténba megy. A miniszterelnököt rövid időn belül letesztelik. Ha az eredmény po­zitív lesz, akkor elképzelhető, hogy több politikust is izolálni kell. A kor­mányfő tegnap például az OLaNO képviselőivel tartott közös sajtótájé­koztatót, sőt, Zuzana Caputová köz­­társasági elnökkel is tárgyalt az or­szágos tesztelés második fordulójá­ról, amely után szintén közösen álltak ki a nyilvánosság elé. Öaputová támogatása Öaputová az említett sajtótájé­koztatón leszögezte: üdvözli a kor­mány döntését, miszerint a második fordulót már csak azokban a járá­sokban szervezik meg, ahol a leg­magasabb volt a fertőzöttek aránya. „Bízom benne, hogy a tesztelés az említett régiókban jól sikerül. Re­mélem, hogy lesz elegendő egész­ségügyi dolgozó és önkéntes, s hogy a katonaság, valamint az önkor­mányzatok ismét professzionális munkát végeznek majd” - jelentette ki az államfő. Hozzátette: a járvány­görbe az utóbbi napokban már nem annyira meredek, ami egyrészt az országos tesztelésnek, másrészt az érvényben lévő szigorításoknak is köszönhető. „Racionálisnak tartom az intézkedéseket, hiszen csökken­tik a mobilitást, ennek pedig meg is látszik a hatása. Ennek ellenére nem dőlhetünk be a hamis reménynek, ezért támogatok minden olyan fel­hívást, amely a felelősségteljes vi­selkedést hangsúlyozza. Mi, akik negatívak lettünk, továbbra is ma­radjunk óvatosak, és legyünk szoli­dárisak azokkal szemben, akik ka­ranténban vannak” - zárta Caputová. Konstruktív hozzáállás A köztársasági elnök támogatása azért is figyelemre méltó, mert az el­ső forduló előtti napon éppen ő szó­lította fel a kormányt, hogy értékelje át az országos tesztelés szabályait, hiszen nem volt elegendő egészség­­ügyi dolgozó. Ez kisebb nézetelté­réshez vezetett közte és Matovic kö­zött, utóbbi a közösségi oldalán üzengetett az államfőnek. A minisz­terelnök azonban úgy véli, hogy az egész vitát pusztán a média fújta fel, és nem kellett volna ekkora ügyet csinálni abból, hogy két közjogi méltóság nem ért egyet egy témá­ban. Öaputová a vitával kapcsolat­ban úgy fogalmazott, díjazza Matovic hozzáállását, hiszen ha bármiféle nézeteltérés alakul ki kö­zöttük, akkor a lehető leghamarabb leegyeznek egy személyes találko­zót, ahol konstruktív párbeszédet folytatnak az adott problémáról. „Kemény tél lesz" Matovic abban is egyetértett a köztársasági, elnökkel, hogy az or­szágos tesztelés nem egyenlő a koronavírus-járvány visszaszorítá­sával. A miniszterelnök szerint a műveletre inkább egy eszközként kell tekinteni, mely segíthet lenyom­ni a fertőzöttek számát, ám a fele­lősségteljes viselkedés nélkül az egész mit sem ér. A valódi megol­dást egyértelműen a koronavírus el­leni oltás jelentheti, ám arra még vár­ni kell. A kormányfő elmondta: Ur­sula* von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével is tárgyalt az or­szágos tesztelés eredményeiről, és az egyeztetésen szó esett a vakcinapro­jektekről is. „Ő úgy tudja, hogy az el­ső adag vakcina várhatóan januárban lesz elérhető, ám eléggé korlátozott mennyiségben, így biztosan nem lesz elegendő arra, hogy minden érdek­lődőt be lehessen oltani Szlovákiá­ban. Attól tartok, hogy nehéz fél év vár ránk” - vélekedett Matovic. Pellegrini bírál Az országos tesztelés második for­dulóját nem mindenki fogadta lelke­sedéssel. Peter Pellegrini (Hlas) volt kormányfő szerint még mindig sok a tisztázatlan kérdés az újabb körrel kapcsolatban. A Hlas vezetője ki­emelte: a kormány például azt sem tisztázta, hogy mi alapján döntöttek a 0,7 százalékos pozitivitási arányról, amely fölött meg kell rendezni az újabb mintavételt. Pellegrini továbbá azt is kifogásolta, hogy a szlovák hadsereg nem nyújtott részletes ada­tokat az önkormányzatoknak a tesz­telés eredményéről, valamint az sem világos, hogy a teljes akció mennyibe került az államnak. Eduard Heger (OLaNO) pénzügyminiszter a kor­mány tegnapi ülése után még nem tudta megmondani, hogy milyen ki­adásokkal járt az első forduló, ugyan­is az egyes tárcák még számolták össze a végleges költségeket. Új pártban egyesülnek a magyar mozgalmak CZlMER GÁBOR Lassan haladnak az MKP, a Híd ós az összefogás egyesü­lési tárgyalásai. Karácsonyig egy megállapodástervezet kidolgozásáig, talán annak aláírásáig juthatnak el. A közös párton belüli erőviszo­nyok leosztásában még nincs egyezség. Pozsony. Nagyon keveset lehet tudni arról, hogy a három párt de­legációi miben egyeztek meg, egyelőre szinte minden a színfalak mögött zajlik. Annyit azonban si­került kiderítenünk, hogy a pártok­nak a közös politikai formációt ki­találni hivatott munkacsoportjai nem mindig ültek össze az előre egyeztetett időpontban. Úgy tud­juk, egy alkalommal Berényi Jó­zsef MKP-alelnök kérte az egyik tárgyalás későbbi időpontra ha­lasztását. Ez közvetlen az után tör­tént, hogy a Híd és az Összefogás is bíráló hangnemben nyilatkozott arról, hogy az MKP vezetői Igor Matovic (OLaNO) miniszterel­nökkel egyeztettek. Azóta azonban a hárompárti munkacsoportok több ülésére is sor került. A hatalmi osztozkodás A három párt jövőbeli együtt­működésének talán a legfontosabb kérdése, hogy milyen arányban osztják el egymás között a közös szubjektumon belüli erőviszonyo­kat. így például, hogy melyikük adja az elnököt, mennyi helyet kap az el­nökségben és a közgyűlésben, eset­leg az országos tanácsban az MKP, mennyit a Híd és mennyit az Össze­fogás. Amíg ebben nem születik megállapodás, addig biztosan nem lesz közös párt, és úgy tudjuk, a kér­désben jelenleg nincs közös állás­pont. Az a munkacsoport, amely az ilyen, strukturális, szervezeti és egyben költségvetési kérdéseket hi­vatott tisztázni, ma ülésezik. A tes­tületnek és az általa tárgyalt témák­nak a fontosságát jól mutatja, hogy a három pártot ebben a munkacso­portban vagy az elnök, vagy az álta­lános alelnök képviseli. Úgy tudjuk, hogy az erőviszo­nyok elosztásával kapcsolatban egyik szereplő számára sem elfo­gadható, hogy bármelyik másik a döntéshozó testületekben a helyek 51 százalékát birtokolja, hiszen ak­kor az sok kérdésben gyakorlatilag egyedül tudná irányítani a közös pártot. Információink szerint az MKP ragaszkodik ahhoz, hogy a közgyűlésben és az elnökségben, esetleg az országos tanácsban a he­lyek 50 százaléka az övé legyen. Egy ilyen felállás esetén egyes fontos döntések meghozásához minden esetben az MKP-nak és a másik két szereplő közül legalább egynek a beleegyezésére lenne szükség. Ma­gyarán az MKP lényegében megke­rülhetetlen lenne. Ha azonban az MKP végül csak a helyek 49 száza­lékát szerezné meg, akkor a Híd és az Összefogás együtt bizonyos dönté­seknél leszavazhatja a harmadik szereplőt. Elnök kerestetik A közös szubjektumon belüli erő­viszonyokról szóló tárgyalások bo­nyolult egyenletében ugyancsak fontos szerepet játszik, hogy melyik szereplő adja a pártelnököt. Ezzel kapcsolatban terítéken van, hogy egy olyan szabályrendszert dolgozzanak ki, amely egyfajta automatizmus­ként, az egyes pártszervekben a há­rom szereplő súlyozásánál figye­lembe venné azt is, melyikük adta a közös szubjektum vezetőjét. így azt a két szereplőt, amely éppen nem az elnököt adja, valamilyen más pozí­ciókkal kompenzálnák. Az, hogy a megalakuláskor ki lesz a pártelnök, egy politikai alku tárgya lesz. Egye­lőre nem tudni arról, hogy valame­lyik párt erős embere bejelentkezett volna a posztért, de még egyik je­lentős szereplő sem zárta ki, hogy indulna a tisztségért. A megoldás: platformok Az MKP, a Híd és az Összefogás képviselői már korábban is elmond­ták, a közös párton belül három ún. platformban szeretnének a további­akban létezni. Ezek viszonylag au­tonóm, de nem ideológiai, vagy te­matikus kérdések mentén szervező­dő egységek lennének, hanem a je­lenleg létező szubjektumok mente­nék át a struktúrájuk egy részét. Ez azt jelenti, hogy helyi szinten to­vábbra is megmaradnának az egyes pártok alapszervezetei, már ahol és amelyiknek van ilyen. Ezek a plat­formok helyi egységeivé alakulná­nak át. Járási szinten azonban már csak a közös politikai szubjektum létezne. Bizonyos politikai kérdé­sekben az egyes platformok külön­böző véleményt is képviselhetnek. Az egyes platformoknak a közös párton belüli döntéshozásban is fon­tos szerepe lenne, elképzelhető ugyanis, hogy bizonyos kérdések­ben vétójoggal rendelkeznének, esetleg más fékeket és ellensúlyokat is beépítenének a határozatok meg­hozásának mechanizmusába, ame­lyek szintén a platformokhoz kötőd­nének. így például az olyan nagy horderejű döntéseknél, minthogy belépjenek-e egy kormánykoalíció­ba, vagy sem, a három szubjektumot képviselő három platformnak kon­szenzusra kellene jutnia. Új név kerestetik A fenti kérdéseket tárgyaló mun­kacsoportban egyeztetnek arról is, mi legyen az új párt neve. Ezen a ponton érdekes kérdésként merül fel, hogy a létrehozandó párt nevé­ben szerepel-e majd az a szó, hogy magyar. Ez ugyanis hatással lehet arra, hogy más kisebbségek mennyire könnyen találják meg a helyüket egy ilyen formációban. A ruszinok, esetleg a romák ugyanis könnyebben azonosulhatnak egy olyan szubjektummal, amelynek a megnevezésében nem szerepel egy nemzetiség neve. Információink szerint a felek, talán éppen ezért is, élénk vitát folytatnak arról, hogyan nevezzék az új pártot. Lehetőség­ként kínálkozik például, hogy a lét­rehozandó szubjektum neve ne egy betűszó, egy rövidítés, hanem a mai pártmegnevezési trendeknek meg­felelően, egy jelentéssel bíró rövid kifejezés legyen. A Hlas, a Spolu, de korábban a Híd is így kapta a nevét. Kötőjellel a pártnév része lehet ugyanakkor egy több szóból álló ki­fejezés, ami pontosíthatja, milyen politikai szubjektumról van szó. ilyen például Peter Pellegrini párt­ja, amelynek teljes neve Hlas - so­­ciálna demokrácia. A témában írt cikkünk teljes vál­tozatát az ujszo.com-on olvashatják. Hosszú az út az összefogásig, a három magyar párt elnökeire még nehéz tár­gya lások vá rnak (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom