Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-30 / 277. szám
www.ujszo.com | 2020. november 30. RÉGIÓ I 3 köszöntő videón Akiegészült Bendő zenekar felvétel közben (A szerző felvétele) Adventi MAROSI BIANKA A hagyományos adventi programsorozat helyett videófelvétellel köszöntik a közönséget a Campus Polgári Társulás tagjai. A kultúrház előtt álló adventi koszorú díszeinek egy részét a helyi lakosok készítették. nrnrci A baráti társaságból alakult polgári társulás hat évvel ezelőtt kezdett el adventi programokat szervezni. A helyi kultúrház előtti parkban minden évben elkészítik a falu adventi koszorúját. A munkába tavaly más szervezetek tagjai is bekapcsolódtak, és így lett volna ez idén is, ha nincs a világjárvány. A kezdetekkor hagyományteremtő szándékkal kezdték el a programsorozat megszervezését. „A korábbi években a Csemadok helyi szervezete és a magyar tannyelvű alapiskola szervezett a község támogatásával az adventi időszakban esztrádműsort és karácsonyi vásárt. Ok a négy vasárnap közül továbbra is az egyiken szerveznek programokat, a mi társulásunk pedig a többi három adventi vasárnapon. Mindig igyekszünk úgy kiválasztani a fellépőket, hogy minden korosztály találjon benne számára érdekeset. Az elmúlt években volt például író-olvasó találkozó, kiállítás, koncertek, mesemondó és különböző előadások, állandó kísérő rendezvényként ünnepi Ringató foglalkozás, kézművesfoglalkozások és adventi vásár, ahol a helyi és környékbeli kézművesek, őstermelők kaptak teret arra, hogy bemutatkozzanak. A Bendő zenekar minden évben részt vesz fellépőként, és egyik tagja, Bugár Zoltán prímás szervezőként is, hiszen feleségével, Andreával együtt tagjai a Campusnak. A zenekartól származik az ötlet, amelyet Zoltán közvetített felénk, hogy mivel idén nem szervezhetünk adventi programokat, készítsünk videót, amelyet advent első vasárnapján teszünk közzé a közösségi oldalon” - mondta el Maly Mónika, a szervezet elnöke. A videóban a Bendő zenekar egy vendégzenésszel és két énekessel kiegészülve játszik karácsonyi témájú számokat, valamint a falu polgármestere, Agócs Körösi Ildikó, Sankó Szabolcs katolikus plébános, Zora Tuláková evangélikus lelkész és Maly Mónika, a szervezet elnöke mond köszöntőt. A videóban az elmúlt évek adventi programjairól készült fotók is megjelennek. A rendezvényekre az anyagiakat pályázatok segítségével teremtik elő, illetve szponzorok is segítik munkájukat. Több közös programot szerveznek a Csángó Polgári Társulással is, az egyik az adventi vásár, amely azonban idén szintén elmarad. Megújult a Jókai-filagória VATAŐClN PÉTER A komáromi művelődés szerelmesei egy régi-új helyszínen adózhatnak a város legnagyobb szülöttje, Jókai Mór emléke előtt. A f ilagória avatásán köszöntötték a 20 éve újjáalakult Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesületet (JKME). LM.'.FJiMt'J Szűk körben adták át szombaton a komáromi Erzsébet-szigeten található felújított Jókai-filagóriát. A történeti kutatásokból tudható, hogy az író maga is szívesen tartózkodott a helyszínen, ugyanis nem messze a filagóriától volt a Jókai-család kertje. A filagóriát már a halála után hozták létre, az volt az íróhoz köthető első komáromi emlékhely. „Hosszú ideig elhanyagolt volt a helyszín. 2010-ben az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás átfestette a filagóriát, akkor kapott némi színt, viszont újra ráfért a festés, a növényzet elbuijánzott. Szerettük volna olyan állapotba visszaállítani, ami méltó Jókaihoz és az itteni hagyományokhoz, hogy egy olyan pihenőhely legyen turista zarándokhelyként, ahova sokan eljöhetnek a jövőben” - mondta Keszegh Béla, Komárom polgármestere. A helytörténeti munkákra alapozva elmondta, az eredetileg 1913-ban átadott négyoszlopos kupolához hasonló építményt látott olaszországi útja során a terület akkori tulajdonosa, Beöthy Zsolt. Jókai emléke előtt akart tisztelegni egy hasonló filagória felépítésével Komáromban. Az eredeti gipszből készült mellszobor Zala György alkotása volt, amely az időjárási viszontagságok miatt tönkrement, a Duna Menti Múzeumba került, ahol most is megtalálható. Most Berecz Gyula az 1925-ös Jókai-centenáriumra készített bronz mellszobrát helyezték el a filagória központjában Csütörtöki András restaurátor javaslatára. A polgármester felidézte, hogy a vendégek a 1913-as avatáson az író balatonfüredi villájától származó rózsaszirmokat hoztak, azokat szórták szét a filagória előtt. Ezt a hangulatot akarták megidézni, a jelenlevők egy kosár rózsaszirmot hintettek el a mellszobor körül. Az önkormányzat állta a felújítás 5 ezer eurós költségét. A jövőben szeretnék esti világítással ellátni az emlékhelyet, 2021-ben restaurátorok segítségével a kupolarészt javítanák meg. A helyszín a város tulajdonában van, szabadon hozzáférhető, könynyedén megtalálható a Platánfa soron végighaladva. „Nagyon készültünk a 20 éves évfordulóra. Sajnos a rendezvények közül csak a Magyar Széppróza Napja valósult meg februárban, amikor Jókai születésnapjára emlékeztünk, után meghiúsult az összes eseményünk” - mondta Keszegh Margit, a jubiláló JKME elnöke, hozzátéve, készül a saját történetüket bemutató kiállításuk a Duna Menti Múzeumban, amit december közepén nyitnak meg. Több évfordulóról is megemlékezett november 28-a kapcsán, például a Kultúrpalotánál található Jókai-szobrot 1937. november 28-án avatták fel, valamint 2011-ben ezen a napon hunyt el Szénássy Zoltán pedagógus, helytörténész, akinek a vezetésével 20 évvel ezelőtt újraalakult a JKME. Keszegh Margit és Keszegh Béla (Á szerző felvétele) Xmw&uL kmendóMum Tartsuk meg a reményt Ha az adventi időszakról beszélünk, akkor elsősorban annak teológiai értelmezése válik fontossá. Mégpedig mindkét jelentésében. Vagyis Jézus első - a születés - és második eljövetelének - parúzia - várakozással telített idejéről van szó. A köznapokban általában csak az első eljövetel hangsúlyozódik ki, ami a karácsonyi ünnepekre való készülődést jelenti az emberek többsége számára. Pedig nem volt ez mindig így. A kereszténység kezdeteikor, majd pedig a középkori kultúrában is — legfőképpen Szent Ágoston De civitate Dei című művében - az az „átmeneti kor” jelenik meg, amely Krisztus megtestesülése és a világi történet befejezése kori dicsőséges visszatérése között telik el. Az, ami ebben a gondolatban megfogalmazódik, az nem más, mint hogy kapcsolatot kell teremtenünk a jelen adottsága és a jövő reménysége között. Bármilyen kétségek között hányódunk, bármilyen bajok és nyavalyák kínoznak is bennünket, ezek között a körülmények között is meg kell tartanunk a reményt a jobb kimenetelben. Ezért van az, hogy ebben az eredeti felfogásban minden jelenkori cselekvésünk eschatologikus értelmet nyer, és a megváltás színe előtt kapja meg valódi értelmét. És még valami: Ágoston szerint két jelentése van a „vég” szónak: „Jelentheti annak a megszűnését, ami van, és annak a beteljesedését, ami elkezdődött.” Próbáljuk meg lefordítani ezt a teológiai-filozófiai szöveget a mindennapok nyelvére! Hiszen kicsit hasonló helyzetben vagyunk, mint a korai keresztények. A „világ városa”, azaz a köznapi életünk tele van bizonytalansággal, félelemmel a járvány miatt. Ilyen esetben az emberek bezárkóznak a jelenbe, mert a megszokott múlt elveszett, a jövő pedig kiszámíthatatlan. Tele vagyunk várakozással. Ä várakozás azonban alárendelt viszonyba taszít bennünket, ha nem vagyunk bizalommal az elvárttal szemben. A hívő emberek számára ez az elvárt nem más, mint Krisztus születése és majdani eljövetele. De a remény nem csak a hívő ember számára adott, mert a bizalom ott van a laikusok között is. Csak nem szabad kiölni azt a lelkűnkből! Kojsó (Kojéov)/ Eprestető (Jahodná). Az ország keleti részében lehullott az első hó. Vasárnapra virradóra 5 centiméter vastagságú hó volt a városban, a környékbeli, magasabban fekvő hegyeken a tíz centimétert is elérte a hótakaró vastagsága. A városban a hó túlnyomó része a délutáni órákra elolvadt, a Kassától 25 kilométerre található, 1 246 méter magas kojsói havasokon, Kavcsányban (Kaveőany) és Eprestetőn (Jahodná) viszont gyönyörű hótakaró borított mindent. Az erdőkben rengeteg turista volt, az eprestetői slközpontot pedig több száz ember lepte el, hogy szánkóikkal kipróbálják a frissen behavazott domboldalakat. (Szoveg/kép Németi Róbert)
