Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-03 / 255. szám
www.ujszo.com | 2020. november 3. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Amerika választ: mi változhat, és mi nem? Trump elnöksége alatt lehullt az USA álarca, kellett hozzá az egója BRAUNSTEINER UJt ÁRON / ........................................................... öbb mint 3 millió ember sorakozott a hétvégén Szlovákiában a Covidtesztelés miatt, az Egyesült Államokból pedig már hetek óta hasonló képeket láthatunk: közel 100 millióan már a mai szavazás előtt leadták voksukat. A nagy érdeklődést mutatja, hogy Texasban és Hawaiin az előzetesen szavazók száma meghaladta magát a 2016-os részvételt. De mi változhat igazából a választási eredménytől függően? Az Egyesült Államok imázsát tekintve nagy probléma volt Donald Trump elnöksége. A párizsi klímaegyezményből és az iráni atomszerződésből való kilépés és az izoláció rontotta a nemzetközi megítélését. Korábban Barack Obamában majdnem háromszor annyian bíztak külföldön, mint Trumpban, és Bidennel is ez a helyzet az európaiak körében. Trump elnöksége alatt az USA mintha elveszítette volna tekintélyét, vagy lehullt az álarc. Legtisztábban ezt az illegális bevándorlás és a mexikói határon épülő fal példáján látni. Trump egyik legnagyobb botránya, hogy a mexikói határon szétszakítja a családokat, és ketrecekben tartja a gyerekeket. De ez korábban is létező probléma volt, csak az ő elnöksége jobban ráirányította a figyelmet. Joggal kérdezte Bidentől az utolsó elnöki vitán Trump, hogy ki építette ezeket a ketreceket. Hiszen azok az Obama-adminisztráció „vívmányai”. Trump alatt „csak” többen kerültek ilyen táborba, Obama idején pedig több illegális bevándorlót deportáltak. De ezt az adatot már Trump sem húzhatta elő, hisz ciki számára, hogy Obama keményebb volt a mexikóiakkal. A híres mexikói fal a másik szemfényvesztés. A 2016-os kampány fő eleme volt mindkét oldalon, de az utóbbi 4 évben csupán pár kilométernyi új falat építettek. Viszont több száz kilométernyi meglévőt felújítottak. A republikánus retorikán háborogtak a demokraták, de igazából nem történt semmi új. Amíg Biden titokban korrupt és fiát küldi üzletelni, addig Trump gyerekei nyíltan vesznek részt apjuk kormányzásában és kapnak külföldről milliókat. Trump részéről az egyetlen álszenteskedés, hogy saját hoteljeiben költ el állami milliókat, amíg például golfozik, de „önfeláldozó” módon lemond a 400 000 dolláros évi fizetéséről. Obama is egyre álszentebb lett elnöki évei alatt, például az ilyenolyan terrorellenes akciók, eltussolt szudáni és pakisztáni rakétatámadások ügyében, de mivel benne jobban megbízott a nemzetközi közösség, ez nem vert akkora hullámokat. Ehhez Trump egója kellett. Ezt az évet például egy független állam tábornokának meggyilkolásával kezdte, ezzel is mutatva, hogy a nemzetközi normák az USA-t egyáltalán nem érdeklik. Ami a környezetvédelmet illeti, Biden 2050-ig nettóban nullára akarja csökkenteni a károsanyagkibocsátást. Több mint valószínű, hogy ezt a célt nem fogja elérni az ország. De jó lenne legalább ebbe az irányba elindulni, nem pedig tagadni, mint Trump, hogy egyáltalán létezik klímaváltozás. Sajnos olyan világban élünk, ahol a legnagyobb játékosok rutinszerűen szegik meg a szabályokat, de mégis jobb, ha nem a konfliktust keresik és legalább néha, a látszat kedvéért betartják őket ahelyett, hogy mindent felrúgnak. Egyetlen hiteles hang SZILVÁSSY JÓZSEF Egyáltalán nem túloznak azok az egészségügyi és más szakértők, akik szerint zaklatott közállapotok jellemzik országunkat. Abban sem tévednek, hogy ennek nemcsak az elbvujánzó járvány az oka, hanem az is, ahogy a kormányfő kezeli a kétségtelenül súlyos helyzetet. Erőfeszítései, elképesztő munkabírása kétségtelenül elismerést érdemel, ugyanakkor nem sikerült tompítania hírhedt egoját, amellyel szinte minden ellenvéleményt, még ajóindulatú figyelmeztetéseket is lesöpri az asztalról. Szabotőröknek, hazaárulóknak nevezte azokat, akik hangot adtak az országos teszteteléssel kapcsolatos aggályaiknak. Alig burkoltan közéjük sorolta Zuzana Caputovát, holott ő nem a készülő országos akciót akarta megfúrni. A szlovák hadsereg főparancsnokaként a katonaság két magas rangú tisztjét kérette magához, és ők alig néhány órával a mintavételek kezdete előtt elmondták: sok a bizonytalanság, ezért szombaton reggel aligha nyílik meg minden kijelölt tesztelőhely. E tájékoztatás alapján az államfő azzal fordult a miniszterelnökhöz, hogy ne büntessék azokat, akiknek a lakóhelyén elmarad a tesztelés. Az elnök asszony péntek este indokoltnak tűnő kérését a kormányfő - már a szombati magas részvétel ismeretében - szinte kéjesen utasította el. Úgy érezhette, valamit törleszt azokért a jogos bírálatokért, amelyeket az államfőtől kapott hebehurgya viselkedéséért, kabinetje ellentmondásos, olykor átgondolatlan kommunikációjáért. Beleértve a jogállamiság határait olykor súroló, néha túllépő döntéseit és zsarolását. Caputová szavainak pedig kellő súlya van, hiszen a három fő közjogi méltóság közül felmérések szerint messze ő a legelismertebb. A hiteles hang. Minden jogos aggály és zavaró körülmény ellenére az országos tesztelés eredményesnek mondható - köszönhetően a katonaság és a rendőrség megsüvegelést érdemlő munkájának, s még inkább az egészségügyisek szinte emberfeletti teljesítményének. Az önkormányzatok is mindent megtettek, dacára az eleinte kevés, majd ellentmondásos információknak. Elismerést érdemel az 50 fős osztrák katonai orvos és a csaknem kétszáz magyarországi orvos és medikus - a kormányfő köszönetét is mondott budapesti és bécsi kollégájának. Nem úgy a smeres Eubos Blaha, aki egy beteges agymenésben az önzetlen és gyors magyarországi támogatást a szlovák területek megszállásának nevezte. Matovic már szombaton este fellélegezhetett, mert az országos tesztelés nem fulladt káoszba, de azért mégse hasonlítsuk ezt az 1944-es normandiai partraszálláshoz, ahogy az ő száján kibuggyant. Milan Krajniak miniszter se akart lemaradni, hirtelen felbuzdulásában azt kürtölte világgá, ez olyan, mint a második szlovák nemzeti felkelés. Netán a fránya járvány, vagy a kormánykoalíció ellen? Több mint hárommilliónyian főleg saját és mások egészségének érdekében vettek részt a tesztelésen. Jót tenne mindannyiunknak, ha a kormányfő e részsikere után nem lenne még önteltebb, visszafogná közismert diktatórikus hajlamait, és megfogadná a szakemberek tanácsait. Mert az alattomos vírus továbbra is itt van közöttünk, és egyelőre még csatát sem nyertünk ellene, nemhogy háborút. FIGYELŐ Akasztófakötól az urnánál Botrányt okozott egy szavazóhelyiségben kiállított akasztófakötél Missouri államban, a választási bizottság végül letakarta azt. Egy helybeli férfi az NBC tévének azt mondta, a kötéllel akarták elriasztani a szavazástól az afroamerikaiakat. A választási körzet szerint azonban a kötél egy kiállítás része, az államban 1937-ben végrehajtott, utolsó nyilvános kivégzést mutatják be. Véletlen egybeesés, hogy a szavazóhelyiséget éppen a tárlatnak otthont adó teremben rendezték be. Az Egyesült Államokban egészen a 20. század közepéig a déli és középnyugati volt rabszolgatartó államokban (Missouriban is) gyakran lincseltek meg és akasztottak fel feketéket, hogy a többieket elijesszék a szavazástól. (mtQ Amerikai elnöki rekordok és kuriózumok a Fehér Házból Az Egyesült Államokban az első elnökválasztást 1789- ben tartották, ez az 59. A beiktatási ceremónia mindig január 20-án van, csak egyszer maradt el, Ronald Reagan 1985-ös beiktatásakor hóvihar miatt. Ötször fordult elő, hogy az országosan kevesebb szavazatot kapott jelölt jutott többséghez, mert több államban nyert: 1824-ben John Quincy Adams, 1876-ban Rutherford B. Hayes, 1888-ban Benjamin Harrison, 2000-ben George W. Bush, 2016-ban pedig Donald Trump. A legnagyobb arányú győzelmet Franklin D. Roosevelt aratta, aki 1936-ban 523 elektori szavazatot gyűjtött be, ellenfele, Alf Landon 8-at. Az első affoamerikai elnök, Barack Obama volt (2009). Az elnökök közül 19 republikánus, 15 demokrata, 4 demokrata-republikánus, 4 whig párti, kettő pedig a föderalista pártból került ki. Ä legidősebb korban Donald Trump került az elnöki székbe, ő 70 évig és 220 napig várt a sikerre, a legfiatalabb megválasztott elnök, John F. Kennedy csupán 43 évig és 236 napig. Nála is fiatalabb volt Theodore Roosevelt, aki William McKinley meggyilkolása után, alelnökként került a Fehér Házba 42 éves és 322 napos korában. Kétszer fordult elő, hogy apa és fia is elnök lett: John Adams és John Quincy Adams, majd George H. W. Bush és George W. Bush. William Henry Harrison unokája, Benjamin Harrison szintén elnök lett. 14 alelnökből lett elnök, öt megválasztás útján, nyolc az államfő halálával, egy pedig lemondás miatt. Richard Nixon volt az egyetlen, aki lemondásra kényszerült (1974), a helyére lépő Gerald Ford pedig az egyedüli, aki az elnöki és az alelnöki széket is elődje lemondása miatt nyerte el. Egyszer történt meg az is, hogy az alelnök legyőzte az elnököt (1800-ban Thomas Jefferson John Adamst). A már elhunyt 39 elnök közül 35 halt meg természetes halállal. Nyolcán haltak meg hivatali idejük alatt, közülük négyet (Abraham Lincoln, James Garfield, William McKinley és John F. Kennedy) meggyilkoltak. A leghosszabb ideig, 12 évig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig William Henry Harrison volt hivatalban 1841-ben, egy hónappal beiktatása után elhunyt tüdőgyulladásban. Minden idők legmagasabb kort megélő amerikai elnöke, Jimmy Carter 96 éves, legfiatalabban, 46 évesen és 177 naposán Kennedy halt meg. Négy exelnök él, Jimmy Carter 96, Bill Clinton és George W. Bush 74, Barack Obama 59 éves, míg a hivatalban lévő Donald Trump 74. Carter és Obama Nobel-békedíjasok, Cartert 2002-ben, jóval hivatali ideje letelte után, Obamát 2009-ben, beiktatása évében tüntették ki. Az első elnökjelölti tévévitát 1960- ban, Richard Nixon és John F. Kennedy részvételével rendezték, mára a választási menetrend szerves része, átlagosan 60 millióan nézik. Minden idők legnézettebb vitája a 2016-os, Hillary Clinton és Donald Trump közötti első elnökjelölti vita volt, 84 millióan látták, az addigi csúcs az 1980-as Carter-Reagan-vita volt 80,6 millió nézővel. Trump (74) és Biden (77) minden idők legidősebb elnökjelölt párosaként küzdenek a győzelemért. (mti)
