Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)

2020-11-03 / 255. szám

8 I

MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG

2020. november 3.1 www.ujszo.com

RÖVIDEN

Tetovált maori nő a külügyminiszter

Wellington. Bemutatta új kormányát Jacinda Ardem régi-új új-zélandi miniszterelnök, aki szerint kabinetjére a sokszínűség jellemző: nyolc nő, öt maori, illetve három olyan politikus foglal helyet benne, aki LMBT- közösségből való. A kormányfő régi szövetségeseként számon tartott Grant Robertson lesz a szigetország első vállaltan meleg miniszterelnök-helyettese, és emellett tovább fogja irányítani a pénzügyi tárcát. A külügyminisztérium élére jelölt Nanaia Mahuta - aki a maori őslakosokra jellemző tetoválást visel az álián - lesz a szigetország első női külügyminisztere. (MTI)

Európa-barát jelölt sikere Moldovában

Chisinau. Meglepetésre az európai irányultságú Maia Sandu volt kormányfő nyerte a vasárnap tartott moldovai elnökválasztás 1. fordulóját. A 48 éves Sandu a voksok 36,1 %-át tudhatja magáénak, míg legfőbb riválisa, a 2. helyre befutó Igor Dodon oroszbarát leköszönő elnök 32,6%-ot kapott. Az első fordulóban 8 jelöltre lehetett szavazni, közülük az első két helyezett jut tovább a november 15 -i 2. fordulóba. (MTI)

Támadás a kabuli egyetem ellen

Kabul. Többórás tűzharc után véget ért az összecsapás a kabuli egyetemen a biztonsági erők és az épületbe behatoló fegyveresek közt, legalább 19-en meghaltak, köztük mindhárom támadó, körülbelül 22-en megsebesültek— közölte az afgán belügyminisztérium. Az egyetem területére tegnap hatoltak be fegyveresek, a biztonsági erők körbevették az intézményt és kimenekítették a bent rekedteket. A támadás idején az egyetemen iráni könyvkiállítást rendeztek, amelyen több közjogi méltóság is részt vett. Tavaly 8 ember halt meg a kabuli egyetem kapujánál elkövetett robbantásban. Atálib lázadók tagadták, hogy közük lenne az akcióhoz. A tálibok béketárgyalásokat folytatnak a kormánnyal a 40 éve tartó polgárháború lezárásáról. A tárgyalási folyamat rendkívül lassan halad. (MTI)

Már a vírus ellen harcol a Brexit Párt

London. Átalakítja az Egyesült Királyság európai uniós kilépését támogató Brexit Pártot az azt vezető Nigel Faragé, az új politikai erő a koronavírus feltartóztatása érdekében elrendelt korlátozások elleni harcot tűzi zászlajára. A Reform UK nevű párt a kormány által elrendelt lezárások helyett a legsérülékenyebb csoportok védelmére fókuszálna-közölte Faragé, akinek nagy szerepe volt abban, hogy a szigetország lakosságának szűk többsége a közösség elhagyására szavazott a 2016-os referendumon. (MTI)

Feszült légkörben választ az USA

Nagy napra virradt Amerika: ma eldöntik, ki vezesse újabb 4 évig (íasr/ap)

ÖSSZEFOGLALÓ

Washington. Teljesen más gazdasági környezetre kell felkészülniük a befektetőknek attól függően, hogy Donald Trump vagy Joe Biden nyeri a mai amerikai elnökválasztást. Jelenleg Biden esélyesebb a felmérések szerint, de a csatatér államokban szoros a verseny, amely már 4 éve is sikert hozott Trump számára. A piacnak a legrosszabb hír egy megtámadott végeredmény lenne, melyben a bizonytalanság hosszabb távon fennmaradna.

Joe Biden demokrata párti elnökjelölt vasárnap legyőzendő vírusnak nevezte Donald Trump amerikai elnököt egy philadelphiai kampánygyűlésen, miközben az elnök Észak- Karolinában azt mondta, hogy jogi vitákra készül a választás után. „Meg fogunk nyerni további négy évet a mi csodálatos Fehér Házunkban, ám a választás éjszakáján ott lesznek a jogászaink is” - hangsúlyozta az elnök. Azt tervezi, hogy az ingadozó államokban, amelyekben viszonylag kicsi lehet a különbség ez elnökválasztáson közte és kihívója, Joe Biden között, a bíróságon támadja meg a végeredményt. Trump ingatlanvállalkozó korában, 3 évtized alatt 3500 per érintettje volt.

Trump máris pereskedne

Trump borzalmas dolognak tartja, hogy a választás utáni napokban is számolják még a szavazatokat - utalt arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem talált kivetnivalót abban, hogy Pennsylvaniában még három nappal a választás napja után is tartson a szavazatok összesítése. A választás estéjén, amint vége a szavazásnak, a jogászaink készek lesznek beavatkozni - derült ki az elnök szavaiból, ami nagyon sötét forgatókönyvet vetít előre. New Yorkban a luxusboltoknak otthont adó utcákon máris bedeszkázták a kirakatokat, tartva a zavargásoktól. Korábban egyetlen amerikai elnök sem lebegtette meg, hogy nem fogadja el a választás végeredményét, Trump, fokozva a bizonytalanságot, még azt is hozzátette, hogy nem bízik a levélszavazatok millióiban. A felfokozott hangulatra jellemző, hogy New Yorkban és New Jersey-ben Trump hívei autóikkal blokkolták a forgalmat két forgalmas főútvonalon. Állítólag a Fehér Ház védelmét is megerősítik a mai választás előtt. Texasban Trump-zászlókat és plakátokat lóbáló Trump-hívek leszorították Biden egyik kampánybuszát az útról. „Soha nem láttunk még ehhez hasonlót. Soha nem volt még olyan elnökünk, aki azt gondolná, hogy ez jó dolog” - fogalmazott Biden, akivel viszont az a probléma, hogy 78 évesen rendszeresen bakizik, esetenként keveri a neveket, és érezhető nála a fokozatos szellemi hanyatlás.

Eközben a hétvégére 93 millióra nőtt az előre leadott szavazatok száma, ami több mint kétharmada a

2016-os teljes választási részvételnek és több mint 40%-a az 2020-as regisztrált szavazói bázisnak - derül ki a CNN cikkéből. Nate Persily, a Stanford Law School professzora szerint ez arra utal, hogy olyan nagy lesz a részvétel, amilyenre 100 éve nem volt példa. Szerinte 160 millióan fognak szavazni szemben a 2016- os 136,5 millióval. A CBS News felmérése szerint az előzetesen leadott szavazatok 66%-át Biden kapta, míg a választás napján leadott voksok 69 százalékát Trumpra adhatják le.

Várhatunk az eredményre

Egyes billegő, se nem elkötelezetten republikánus, se nem demokrata államokban, így Észak-Karolinában és Floridában elkezdték számolni a szavazatokat, amelyek eredménye megjelenhet a választás éjszakáján

vagy egy napra rá. Máshol, így Michiganben és Pennsylvaniában tilos a választás napja előtt számolni, ami azt jelenti, hogy több nap is eltelhet, mielőtt kiderül a végeredmény. Ez szinte biztosra vehető a levélben érkezett szavazatok tízmilliói láttán.

Biden vezet, de...

A New York Times tegnap megjelent közvélemény-kutatása nem tükröz fordulatot, azaz Joe Biden elnökjelölt vezet, ám előnye sok helyen nem annyira jelentős, hogy - a 2016- os választás meglepetésének fényében - ne lenne elképzelhető egy látványos fordulat. A mai választás előtt 10 százalékponttal vezet az országos felmérésekben a demokrata kihívó Trumppal szemben. Azonban nem elég megszerezni a polgárok voksát, az elnökválasztás az elektori kollégiumban dől el. Amikor 2016-ban összesítették az eredményeket, a demokraták elnökjelöltje, Hillary Clinton volt külügyminiszter eredményváróján, New Yorkban a szó szoros értelmében zokogtak a csalódott választók. Clinton ugyanis 2 millió 800 ezer vokssal többet szerzett mint vetélytársa, mégis Donald Trump lett az elnök. A billegő, azaz bizonytalan végkimenetelű államok közül 9-ben a demokrata jelölt, kettőben pedig a mostani elnök vezet. Biden előnye a kritikus államokban, Texastól Georgiáig mintavételi hibahatáron belüli, a sorsdöntő két tagállam Florida és Pennsylvania lehet. Az előbbi 27, az utóbbi 21 elektori szavazattal bír, amiből 270-et kell begyűjteni ahhoz, hogy valaki az Egyesült Államok elnöke legyen. Az elektori kollégium az amerikai választási rendszer egyik legkülönösebbnek tartott intézménye, amelynek létrehozásáról még az Egyesült Államok alapító atyái döntöttek. Céljuk az volt, hogy ne a nagy lélekszámú és ezért befolyásos tagállamok - mint például New York vagy Pennsylvania - dönthessék el a választásokat a kisebb tagállamok rovására. (MTI, NapiG., Portf. ú)

Trump, a káosz embere

Biden, a politikai veterán

Donald Trump milliárdos üzletembert 4 éve sokak meglepetésére választották meg az Egyesült Államok 45. elnökének. A 74 éves Trumpot többféle, egymásnak is ellentmondójelzővel illetik, amióta politikus lett. Trump New Yorkban született, apai nagyszülei a németországi Baden-Badenből vándoroltak be Amerikába. Édesanyja skót születésű, apja ingatlanfejlesztésből lett milliomos, és a közgazdász Donald tőle vette át a cég irányítását. 1971-től foglalkozott ingatlanfejlesztésekkel, és a céget vállalatbirodalommá alakította. Az USA 45. elnöke kívülről érkezett a politikába. Korábban nem viselt politikai vagy választott hivatalt, mégsem volt teljesen ismeretlen az amerikaiak számára. Televíziós műsorai voltak és gyakran szerepelt a lapok társasági rovataiban.

Megválasztása 2016-ban mindazonáltal sokakban nagy meglepetést keltett, annál is inkább, mivel az amerikai politika egyik befolyásos alakítóját, Hillary Clinton volt külügyminisztert győzte le. Trump nagy ívű tervekkel vágott neki a kormányzásnak négy évvel ezelőtt.,Amerika az első” - ez volt a jelszava a 2016-os választási kampányban, és elnökként e gondolat jegyében hozta meg gazdasági és politikai döntéseijó részét is. Azt ígérte, falat épít az amerika-A kifürkészhetetlen Trump (tasr/ap)

i-mexikói határon az illegális bevándorlás megakadályozására, adócsökkentést és gazdasági fellendülést helyezett kilátásba, Amerika érdekeinek elsőbbségét hirdette meg az ország külföldi gazdasági és kereskedelmi kapcsolataiban, és az USA kivonulását hangoztatta a világ több fertályán folyó háborúkból. Intézkedései vihart is kavartak és vitákat is kiváltottak, és ezeket elmélyítette az elnök stílusa is. Bírálói szemére vetették személyeskedő és sértegető stílusát, amellyel a világ meghatározó politikusait és amerikai választott tisztségviselőket illetett. Gyakran érte őt az a vád, hogy a kormányzás módja káoszt sugall, emellett a vírusjárványt is bagatellizálta. (MTI)

Joe Biden demokrata párti elnökjelölt, az amerikai politika veteránja több évtizedes politikai karrierje megkoronázására készül. Korábban (1988-ban és 2008-ban) már indult a demokraták elnökjelöltségéért. A 78 éves Biden a pennsylvaniai Scrantonban született, egész életében politizált. Először 1969-ben a Delaware államban lévő Wilmington helyi politikájából vette ki a részét, majd 1972 után a washingtoni kongresszus szenátoraként. 1973-tól 2009-ig szenátor, 2009-től 2017-ig pedig az Egyesült Államok alelnöke volt. Első szenátusi megválasztását családi körben készült megünnepelni, amikor jött a hír, hogy felesége, Neilia és egyéves kislánya autóbaleset áldozata lett. Biden ezt az epizódot-miként nagyobbik fia, Beau Biden 2015-ben agydaganat miatt bekövetkezett halálát - rendszeresen felidézi a kampányrendezvényeken. Második felesége, Jill Biden tanár, aki aktívan kiveszi részét a kampányban. Egy közös lányuk van.

A politikus szenátorként többször volt bizottsági elnök, foglalkozott fogyasztóvédelemmel és igazságügyi kérdésekkel, vasútpolitikával és fegyverzetkorlátozással. Kétszer is indult a Demokrata

A vérbeli politikus Biden (tasr/ap)

Pártelnökjelöltségéért: 1988-ban és 2008-ban. Hosszú politikai karrierjét elemzők ellentmondásosnak ítélik, egyes rossz döntéseit az előválasztások vitáiban Kamala Harris kaliforniai szenátor - aki jelenleg Biden alelnökjelöltje - fel is emlegette. Az elemzők egyetértenek abban, hogy Joe Biden óriási külpolitikai tapasztalatokkal és kitelj edt kapcsolatrendszerrel rendelkezik, és amennyiben elnökké választják, elsősorban a külpolitikának szenteli majd magát. Azt szokta hangsúlyozni, hogy szeretné „a normalitáshoz visszaterelni” az országot, összefogni az amerikaiakat és barátságossá tenni Washington viszonyát a szövetségeseivel. (MTI)