Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-14 / 265. szám
2 I KOZELET 2020. november 14. | www.ujszo.com Liftezik a szlovák gazdaság Gröhling nem reformot, víziót mutatott be Pozsony. A modem oktatásüggyel kapcsolatos vízióját a pénteki sajtótájékoztatóján mutatta be Branislav Gröhling (SaS) oktatásügyi miniszter. Mint megjegyezte: nem reformról van szó, hanem intézkedések soráról, amelyekkel rövidesen foglalkozni akarnak. Ezek közül néhányat már sikerült is megvalósítani. A miniszter azt is elmondta, hogy nem fognak hosszú dokumentumokat írni az oktatásügy reformjáról. Rámutatott: Szlovákiában már számos reformot véghezvittek, s ezekből indulnak ki. Az első intézkedés a tankönyvpiac megnyitását érinti. Ennek első fázisát még a nyár előtt elindították. Erre a területre eddig körülbelül 16 millió eurót költöttek. A második fázisban a minisztérium az alapiskolák felső évfolyamai számára is megnyitná a tankönyvpiacot, a harmadik fázisban pedig a középiskolák következnének. A miniszter szerint a digitalizáció a legambiciózusabb célkitűzésük, mert több száz milliós kiadásokkal jár. A digitalizáció célja, hogy a pedagógusok és a tanulók számára is elérhető legyen ez a technológia, és hogy a technikai eszközöket akár ki is tudják kölcsönözni. A minisztérium hatmillió eurót különített el erre a célra a saját forrásaiból. A többi pénzt uniós pályázatokból és a megújítási tervből akarja előteremteni. A minisztérium a képzés tartalmán is változtatni akar. „Már elindult egy kísérleti projekt, amelybe 35 iskola kapcsolódott be. Egy új oktatási programról van szó, amely három ciklusból áll, az 1-3. évfolyam, a 4-5. évfolyam, és a 6—9. évfolyam” - mondta Gröhling. Olyan átfogó témaköröket is be akarnak vezetni az oktatásba, mint a környezetvédelmi vagy pénzügyi alapismeretek. Ezenkívül csökkentenék azoknak a szakoknak a számát, amelyeknek költséges a fenntartása, mégis nehéz velük elhelyezkedni. A középiskolai szakok modernizálása szintén a célok között szerepel. A bürokrácia csökkentését célzó intézkedéseknek köszönhetően csökkenni fog a pedagógusok leterheltsége, és ezáltal hatékonyabbá válhat a munkájuk. A miniszter szerint a finanszírozás összevonása, illetve az oktatásügyi tárcához való átvezetése egyes iskolatípusok esetében nélkülözhetetlen az iskolafenntartás hatáskörének az átvételéhez. Megjegyezte: 2022- től már átvennék az iskolák eredeti hatásköreinek egy részét. Mindez a regionális iskolaügy finanszírozásának az egységesítését és áttekinthetőségét is maga után vonná. A pedagógusok jutalmazásáról jelenleg folyik az egyeztetés a pénzügyminisztériummal, és dolgoznak a törvénymódosításokon. Az oktatásügyi miniszter megjegyezte, hogy külön juttatásokat fizetnének a pedagógusoknak a minőségi munkáért és teljesítményért, de más szempontokat is figyelembe vennének. (TASR) Igor Matovic (OEaNO) a hét elején azzal a megoldással állt elő, hogy az éttermek, a bárok, a kávézók, a színházak és az edzőtermek is segítsenek be az antigéntesztekkel zajló tömeges szűrésbe. Az volt a terv lényege, hogy egyenesen az említett vendéglátóipari egységekben végezték volna a tesztelést, háromheti rendszerességgel. A mintavételhez szükséges eszközöket, valamint a katonákat az állam biztosította volna be, az egészségügyi dolgozók bérét és a további költségeket viszont maguknak a tulajdonosoknak kellett volna kifizetniük. Cserébe viszont kinyithattak volna. Sulik vs Matoviö Az úgynevezett közösségi tesztelést élesen bírálta Richard Sulik (SaS) gazdasági miniszter. Elmondása szerint az éttermek és a bárok képtelenek lettek volna megengedni maguknak ilyen kiadásokat, hiszen már hetek óta semmilyen bevételük sincs. Az SaS vezetője sokkal célravezetőbb megoldásnak tartotta, hogy azokban a régiókban, ahol alacsony a fertőzöttek aránya, újra nyissanak ki az éttermek, a miniszterelnök ötletét pedig értelmetlennek nevezte. Matovic a közösségi oldalán pénteken azt írta, lemondott az tervről, erről pedig elsősorban a gazdasági miniszter tehet. „Sajnos Richard Sulik hülyeségnek nevezte a közösségi tesztelés tervét - amelynek az lett volna a célj a, hogy november 30- ig mindent újra kinyithassunk - ezzel pedig az egész projektet eltemette” - üzente a kormányfő. Hozzátette: nem tudja, hogyan magyarázta volna el az embereknek a projekt értelmét, ha azt az egyik kulcsfontosságú koalíciós partnere is megkérdőjelezi. MOLNÁR IVÁN A koronavírus-járvány első hulláma okozta tavaszi sokkot követően a harmadik negyedévre már javult a szlovák gazdaság teljesítménye, a foglalkoztatottak száma azonban tovább csökken. A válság előtti szintre leghamarabb másfél év múlva sikerülhet visezatornászni magunkat. Pozsony. Szlovákia gazdasági teljesítménye a Statisztikai Hivatal szerint ugyan még az idei harmadik negyedévben is 2,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a második negyedévhez képest azonban már ez is látványos javulásnak számít, ami az elemzőket is meglepte. „Csak összehasonlításképpen: a járvány márciusi megjelenését követő idei második negyedévben Szlovákia bruttó hazai terméke (GDP) 12,1 százalékkal zuhant vissza az egy évvel korábbihoz képest, amire 1996 óta nem volt példa, hiszen ez még a legutóbbi gazdasági válság idején, 2009 második negyedévében is csak 6 százalékos esést produkált” - nyilatkozta lapunknak Katarina Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. A javulás szerinte elsősorban a Szlovákia számára kulcsfontosságú ágazatnak számító autóiparnak köszönhető, amely a harmadik negyedévben már növelte a gyártását az egy évvel korábbihoz képest, nőtt azonban a kivitel is, és a családok is nagyobb összeget költöttek el az üzletekben. Az elbocsátott alkalmazottak visszavételét azonban nem sietik el a munkáltatók. Épp ellenkezőleg, az alkalmazottak száma a második negyedévhez képest is csökkent: az egy évvel korábbihoz viszonyítva 2,5 százalékkal kevesebb embernek volt munkája. A harmadik negyedévben 2,391 milliónyian dolgoztak az országban, nagyjából 60 ezerrel kevesebben az egy évvel korábbinál. „A Statisztikai Hivatal a szlovák gazdaság harmadik negyedéves részletes adatait december 4-én teszi közzé. Pontos előrejelzéssel csak ezt követően szolgálhatunk. Az azonban már most biztos, hogy a járvány második hulláma miatt az idei utolsó negyedév adatai újra rosszabbak lesznek, még ha a megszorításokat ezúttal inkább csak a szolgáltatások sínylik is meg. Tartós javulásra csak a jövő évre ígért tömeges oltás megkezdését követően számíthatunk” — mondta el Muchová. Eubomír Korsnák, az UniCredit Bank elemzője szerint idén éves szinten 6-6,5 százalékos gazdasági visszaeséssel számolnak. „A járvány második hulláma ajelek szerint hosszabb lesz, mint az első, így még jövőre is csupán 2-3 százalékos növekedésben bízhatunk, és a járvány előtti szintre várhatóan csak 2022 második felére sikerül visszatomászni magunkat” - állítja Korsnák. íililflt »BITbiíÍ Az éttermek a hétfői lazítások ellenére sem nyithatnak ki NAGYROLAND Pozsony. A járványbizottság hiába lazított a korlátozásokon, a vendéglátóipari egységek továbbra is csak a teraszokon fogadhatják az embereket. Igor Matoviö miniszterelnök Richard Sulíkot okolja a történtekért. Igor Matoviö kormányfő és Marek Krajőí egészségügyi miniszter úgy tűnik, hátat fordítottak koalíciós partnerüknek, az SaS-nek (TASR-feivétei) Feszültségek Sulik nem reagált Matovic személyes megjegyzéseire, a hétfőtől érvénybe lépő lazításokkal viszont elégedett, bár közölte: csak akkor nyugszik meg, ha az éttermek is újra működhetnek majd. Kettejük között egyébként már hetek óta nő a feszültség, az SaS ugyanis gyakran bírálja az OEaNO lépéseit, amire a miniszterelnök személyes megjegyezésekkel reagál. Hogy a koalíció kitart-e a választási időszak végéig, Matovic nem tudta megmondani. Sulik a Rádió Expres déli vitaműsorában annyit mondott, hogy pártja nem tervezi elhagyni a kormányt. Egymásra mutogatás A kérdés az, hogy mi lesz így a vendéglátóipari egységekkel, amelyek jövő hétfőn továbbra is csak szigorított üzemben működhetnek. Matoviö szerint immár Sulikon van a sor, hogy kidolgozzon egy megfelelő tervet, hogyan lehetne csökkenteni a járvány terjedését, és milyen feltételek mellett működhetnek az éttermek, ha már az ő ötletét elvetették. A kormányfő elmondta, azért engedik meg a mozik, a színházak, a templomok, az edzőtermek és az uszodák működését, mert azok járványügyi szempontból kevésbé veszélyesek, mint a vendéglátóipari egységek. A következő lazításokról azonban Matovic szerint csak akkor lehet szó, ha a járványhelyzet stabilizálódik. Korábban úgy határozták meg, hogy a fertőzöttek számának heti középértékének 500 alá kellene süllyednie (jelenleg 2000 fölött van). A járványbizottság azonban most úgy döntött, hogy változtatnak a feltételen, a középérték helyett a fertőzöttek számának heti átlagát veszik figyelembe. Ennek kellene 750 alá csökkennie, hogy újabb lazítások jöhessenek. Javuló tendencia Hogy ez mikor következhet be, azt sem Matovic, sem Marek Krajőí (OEaNO) egészségügyi miniszter nem merte megtippelni. Utóbbi a pénteki sajtótájékoztatóján jó hírekkel szolgált, hiszen több fontos vírusadat is csökkenő tendenciát mutat. Az egyik legfontosabb mutató, a reprodukciós szám (amely azt jelzi, hogy egy beteg hány további személyt fertőz meg) ezen a héten 1 alá csökkent, jelenleg 0,7 és 0,9 között van. A kórházba kerülő személyek számának heti átlaga is lassabban növekszik, mint amire Krajcíék számítottak. A járvány bizottság emiatt újra elkezdte kidolgozni a regionális jelzőlámpa feltételeit, ám erről még további egyeztetések lesznek. Krajőí szerint a pozitív tendencia főként az országos tesztelésnek köszönhető. Matoviö hozzátette, mindenképpen lesz újabb forduló, mégpedig azokban a falvakban és városokban, ahol az előző körökben a fertőzöttek aránya meghaladta az 1 százalékot. Ezek pontos listáját jövő héten teszik közzé. Az egészségügyi miniszter a járványhelyzettel kapcsolatban úgy fogalmazott, jó úton jár Szlovákia, ám csakis akkor folytatódhat a görbék csökkenése, ha továbbra is felelősségteljesek maradunk. URADVLÁDY SLOVENSKEJ REP IIPIMHW ÚRADVIADY
