Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)

2020-11-09 / 260. szám

6 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. november 9. | www.ujszo.com Joe Biden az USA leendő elnöke Kamala Harris és Joe Biden. 2021. január 20-tól ők vezetik Amerikát, itasr/ap) RÖVIDEN Minszki ápolók, orvosok őrizetben Minszk. Ismét több száz tilta­kozót vettek őrizetbe a hétvégén a fehérorosz hatóságok Minszk­­ben, ahol orvosok és ápolók vo­nultak fel a tüntetőkelleni erő­szak ellen tiltakozva, valamint Aljakszandr Lukasenka távozá­sát követelve. A Vjaszna jogvé­dő szervezet 65 olyan emberről tud, többségében egészségügyi dolgozók, akiket őrizetbe vettek a hatóságok. Csak tegnap 400 embert tartóztattak le az ország­ban, Minszkben több 10 ezren tüntettek. Szvjatlana Cihano­­uszkaja ellenzéki vezető bírálta a hatóságokat, amiért egy világ­­járvány közepén egészségügyi dolgozókat vesznek őrizetbe, egyúttal méltatta a rezsim ellen kiállók bátorságát. (mti.tasr) Az szeri erők elfoglalták Susát Baku/Jereván. Ilham Aliyev azeri elnök szerint az azeri erők elfoglalták a stratégiai fontossá­gú Susa városát az örmény erőkkel folytatott harcok során Hegyi-Karabahban. „Nagy büszkeséggel jelentem be, hogy Susa városát felszabadították az örmény megszállás alól. Susa a miénk! Karabahamiénk!”-je­­lentette ki tegnap Aliyev a nép­hez intézett televíziós beszédé­ben. Örmény tisztségviselők cá­folták Aliyev állítását. A harc folytatódik (örmény nevén) Su­­siért-közölték Jerevánban. A várossal kapcsolatban Arajik Harutjunján, az örmény kézen levő Hegyi-Karabah miniszter­­elnöke úgy fogalmazott: aki el­lenőrzi Susát, az ellenőrzi Hegyi-Karabahot. A város 15 km-re fekszik Hegyi-Karabah fővárosától, Sztepanakerttől. Hegyi-Karabahban szeptember 27-e óta folynak a harcok. (MTI) Johnson: Mélyek a nézeteltérések London. Boris Johnson brit mi­niszterelnök szerint továbbra is mély a nézetkülönbség az Egye­sült Királyság és az unió jövő­beni kapcsolatrendszerének fel­tételeiről szóló tárgyalásokon. A Downing Street szerint a meg­beszélések e héten folytatódnak. Johnson és Ursula von der Le­­yen, az Európai Bizottság elnöke szombaton telefonon tárgyalt egymással, hogy „leltárt vegye­nek fel” a kétoldalú tárgyalások eddigi eredményeiről. (MTI) Nagyon pusztító az Eta hurrikán Mexikóváros/Tegucigalpa. Már 22-en meghaltak, további öt ember pedig eltűnt az Eta nevű hurrikán pusztítása nyomán a délkelet-mexikói Chiapas és Ta­basco államokban, a helyszínre sietett Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök. Hóna­pokba is beletelhet, míg kiássák az áldozatok holttesteit abban a guatemalai faluban, amelyet az Eta hurrikán miatt sárlavina te­metett maga alá mintegy 150 la­kossal-közölték a mentők. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Elképesztően izgalmas és szoros vokscsatát követően közép-európai idő szerint szombaton késő délután eldőlt, hogy Joe Biden lesz az USA 46. elnöke. Néhány államban még számolják a szavazatokat, ám ennek már nincs jelentősége. Donald Trump elnök egyelőre nem gratulált a győztesnek. 36 év szenátusi, majd 8 év alelnöki szolgálat után Joe Biden 78 évesen, minden idők legidősebb elnökeként költözhet 2021. január 20-án a Fehér Házba, aki győzelmi beszédében két­­párti együttműködést szorgalmazott és a nemzeti egység fontosságát hangsúlyozta. A Delaware államban lévő Wilmingtonban mondott beszé­dében első feladataként a járvány el­leni küzdelmet jelölte meg. „Nem fo­gok takarékoskodni az erőfeszítések­kel és a kötelezettségvállalásokkal, hogy gátat vessek a járványnak” - je­lentette ki, és közölte, hogy már ma tudósokból és szakértőkből álló cso­portot nevez ki, hogy segítsen meg­birkózni a feladattal. Beszédében hangsúlyozta: büszke arra, hogy de­mokrata párti politikus, de nem de­mokrata párti elnök lesz, hanem va­lamennyi amerikai elnöke. Felidézte, hogy 74 millió amerikai szavazott rá, többen, mint bármelyik elnökre az amerikai történelem során. ,3 nem­zet tagjai hallatták hangjukat. Egyértelmű győzelemhez juttattak bennünket, meggyőző győzelemhez” - fogalmazott. Hozzátette, hogy megérti azoknak a kiábrándultságát, akik vetélytársára, Donald Trump je­lenlegi elnökre voksoltak, de - mint mondta - „adjunk egymásnak egy esélyt. Itt az ideje, hogy félretegyük az éles retorikát, lehűtsük akedélyeket és ismét egymásra nézzünk, beszéljünk egymással. Eljött az idő, hogy begyó­gyítsuk a sebeket Amerikában. Olyan elnök leszek, aki nem megosztja, ha­nem összefogja az embereket” - han­goztatta. Kifejtette: azt szeretné, ha kormányzata összetétele tükrözné Amerikát, az amerikai társadalmat. Feladata fontos részének nevezte az Egyesült Államokban meglévő rendszerszerű fajgyűlölet elleni küz­delmet, valamint a klímaváltozás visszaszorítását. Harris mindenkit biztat Joe Biden előtt Kamala Harris ka­liforniai szenátor, az alelnöki tiszt várományosa mondott beszédet. „Új nap virradt Amerikára” - hangoztat­ta. Saját pályájára hivatkozva leszö­gezte, hogy „Amerika a lehetőségek földje”, ahol az érvényesüléshez csak akarat, szorgalom és tudás szüksé­ges. „Én lehetek az első női alelnök, de nem az utolsó” - mondta. Fel­idézte, hogy amikor anyja 19 évesen Indiából Amerikába érkezett, el sem tudta volna képzelni ezt a pillanatot, ám erősen hitt egy olyan Ameriká­ban, melyben ez a pillanat eljöhet. A leendő alelnök beszédében külön méltatta a nőket, asszonyokat - kü­lönösen a feketéket -, akik támogat­ták, és felemlegette a nők előtt még mindig tornyosuló társadalmi aka­dályokat. Egyúttal bátor férfiként beszélt Joe Bidenről, mert volt mer­­sze áttörni az egyik legerősebb gátat: nőt választani alelnökének. Kamala Harris - aki nemcsak az első női, de az első fekete és az első dél-ázsiai származású alelnök is lesz - kitért az afroamerikaiakra, akik - szavai sze­rint - „nem túl régen szabadultak fel a rabszolgaságból és a rasszizmus rémségéből”, amelynek hatásai még mindig érződnek. Beszédében a gyerekekhez is szólt, nekik címezve azt mondta, hogy merjenek álmodni, legyen bennük eltökéltség. A beszé­dek elhangzása után a pódiumon megjelentek Biden családtagjai és Harris férje is, Wilmingtonban tűzijátékkal ünnepeltek Joe Biden és Kamala Harris hívei. Douglas Em­­hoff, Kamala Harris férje lesz az első ember az amerikai történelemben, akit - az alelnök házastársaként - „second gentlemannek” lehet majd nevezni. Emhoff egyébként 2014- ben kérte meg Kamala Harris kezét, magánéletében jogászként dolgozik. Trump tovább fortyog Tegnap 15 óra hallgatás után a hi­vatalban lévő elnök újra beindult a Twitteren, a korábbiaktól eltérően azonban visszafogottabb stílusban. Első tweetjeiben nem nyilvánította magát győztesnek. Szerinte a válasz­tás körüli problémák nem előzmény nélküliek az Egyesült Államokban, és ha kiderül, hogy Pennsylvaniában problémák voltak a levélszavaza­tokkal, akkor annak komoly hatása lehet az egész választásra. Áztán be­durvult, azt írta, a demokraták ellop­ták tőle ezt a választást, és kritizálta az amerikai választási rendszert. Az elnök konkrétumokat ezúttal sem említett. „Meg kéne vizsgálni a sza­vazatokat, számos tanúvallomás szerint választási csalás történt. Hisszük, hogy ezek az emberek tol­vajok. Ez egy ellopott választás volt” - írta a Twitteren. Trump ugyan megtámadja az elnökválasztás ered­ményét egyes államokban, de borí­tékolható, hogy nem fog sikerrel jár­ni. A CNN tudósítója két fehér házi forrásra hivatkozva azt állítja, hogy Trumpot a veje és egyik főtanács­adója, Jerad Kushner próbálja ráven­ni, hogy ismeije el a vereségét. Állí­tólag már a First lady, Melania Trump is azt tanácsolta férjének, hogy fo­gadja el a vereségét. Még mindig számolnak Joe Biden a 20 elektort adó Penn­sylvania után már biztosan megszer­zett 273 elektort, miközben a győ­zelemhez 270 elektor elegendő, de további nyitott kérdések még min­dig vannak. Több tagállamban sem lefiitott a verseny: Georgiában 10 ezer fölé nőtt az előnye Bidennek Trumppal szemben, de az államban ma elkezdik újraszámolni a szava­zatokat, így itt még nem lehet vég­eredményt hirdetni ilyen szűk előny mellett. Arizonában sem zárult le a verseny, Trump hátránya már csak 0,5 százalék, és a most számlált sza­vazatokban előnye van. Észak- Karolinában csak matematikai esé­lye maradt Bidennek, de itt nagyon lassan számolnak, és még e héten is érkezhetnek szavazatok. Mindez persze csak arról dönt, hogy Biden­nek végül mekkora fölénye lesz az elektori kollégiumban, a győzelem már garantált számára. Észak- Karolinában és Alaszkában Trump győzhet, ebben az esetben Trump­­nak 232 elektori szavazata lesz. A kongresszusban a demokraták lesz­nek többségben, viszont a szenátusi helyekért még kiélezett a harc, egye­lőre 48 demokrata és 48 republiká­nus befutó van, 4 hely még kiadó. Késlekedő gratulélék A nyugati világ legtöbb országá­nak a vezetője már tegnap délig gra­tulált Joe Biden frissen megválasztott elnöknek a választáson aratott győ­zelméért, ám van néhány vezető, aki ezt még elmulasztotta, és akik na­gyon hasonló körből kerültek ki. Ándres Manuel Lopez Obrador, Me­xikó elnöke például elmondta, egé­szen addig nem fog gratulálni Biden­nek a győzelemhez, ameddig kétsé­get kizáróan nem tisztázódnak a jogi ügyek, amelyek a választás kapcsán zajlanak. Hozzátette, mindkét elnök­jelölttel jó volt az ország kapcsolata az évek során, Trump elnök esetében külön kiemelte, „nagyon tisztelettu­dóan” bánt velük. Nem sokan fejez­ték ki csalódottságukat az eredmé­nyek kapcsán, a Trumppal egy papí­ron említhető vezetők körében in­kább a süketítő csend ajellemző. Ezek között szerepel Jair Bolsonaro brazil elnök, Mohammed bin Salman sza­­údi koronaherceg, Vlagyimir Putyin orosz elnök, és Hszi Csin-Ping kínai elnök is. A szlovén Janez Jansa kor­mányfő korábban egyenesen Trump­­nak gratulált, Alekszandar Vucsics szerb elnöknek is nagyon nehezére esett Biden üdvözlése, mivel „túl öreg és büszke vagyok, és túl szép és büsz­ke országot vezetek ahhoz, hogy az elsők között tolakodjak gratulálni” - fogalmazott Vucsics. Vlagyimir Pu­tyin orosz elnök estig nem gratulált az választás győztesének. A Trump győzelmét előre elkönyvelő Orbán Viktor miniszterelnök szintén sokáig kivárt, míg végül elküldte gratuláló íevelét a megválasztott elnöknek. „Köszönjük Trump Elnök Úrnak az elmúlt négy évet! Neki köszönhetően lettek olyan kiválóak a magyar-ame­rikai kapcsolatok, mint még soha. Reméljük, Biden adminisztrációja ideológiai megfontolásból nem fogja lezülleszteni az eddigi közös ered­ményeket. Majd meglátjuk...” - így reagált Hollik István, a Fidesz kom­munikációs igazgatója a hírre... A következő menetrend December 8. nagyon fontos határ­idő, mert eddig a napig minden vá­lasztás körüli vitat le kell zárni az ál­lamok szintjén, minden újraszámlá­lást le kell bonyolitani, és minden függőben levő ügyet le kell zárni. De­cember 14-én az elektorok papíron szavaznak az általuk képviselt állam nevében az elnökjelöltre és az alel­­nökjelöltre, ezeket megszámlálják, és kiállítják a szavazás végeredményé­ről szóló dokumentumot, és elküldik a megfelelő helyekre, például a sze­nátus elnökének. December 23-áig minden címzetthez hivatalosan meg kell érkeznie a dokumentumnak, ha ez nem történik meg, megvan a proto­koll arra, hogy ez esetben hogyan ér­tesülnek a hivatalos eredményről az illetékesek. Január 6-án a kong­resszus és a Fehér Ház képviselői kö­zös ülést tartanak, ahol hivatalosan megszámlálják az elektori szavaza­tokat. Ha valamelyik jelölt az elektori szavazatokból legalább 270-et kap, nyert, és az alelnök, jelen esetben Mi­ke Pence, bejelenti az eredményt. Ha egyik jelölt sem szerez 270 elektori szavazatot, a kongresszus szavaz az elnökről az alkotmányban rögzített szabályok szerint, egyszerű többségi szavazással. Január 20-án az új elnö­köt beiktatják a hivatalos beiktatási ceremónián. (MTI, Porti,, 444, Index, só) A nagyvárosokban örömükben sírtak a demokrata elnökjelölt hívei (TASR/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom