Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-09 / 260. szám
www.ujszo.com | 2020. november 9. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Mélyről jött az új elnök PORTRÉ Joe Biden felmenői írek, már 30 évesen, 1972-ben szenátor lett, az egyik legfiatalabb volt, akit ebbe a pozícióba választottak. Beiktatása után néhány héttel azonban borzasztó tragédia érte. 1972-ben a felesége három gyerekükkel éppen a család frissen vásárolt karácsonyfáját vitte haza autóval, amikor balesetet szenvedtek. Biden felesége és csecsemő kislányuk meghalt, míg a két fiú, Beau és Hunter súlyos sérüléseket szenvedett. Biden nem is akarta átvenni szenátori mandátumát januárban, végül a Demokrata Párt vezetői győzték meg, hogy mégis kezdje meg politikai karrierjét. A két fiú felépült, de Beau Biden 2015-ben agyrákban fiatalon meghalt, apja elsősorban azért nem vállalta a 2016-os jelöltséget, mert őt gyászolta. Másik fia, Hunter évtizedekig küzdött alkohol- és drogfüggőségével. Az utóbbi években ukrajnai gázüzletei miatt támadták erősen. Joe Biden 1977-ben újra megnősült, második házasságából egy lánya született. Felesége az első alelnökné volt az USA történetében, aki ebben a pozíciójában is megtartotta saját állását. Joe Biden 36 év óta az első demokrata elnökjelölt, aki nem járt elit egyetemre, vagyis az Ivy League-nek nevezett 8 patinás intézmény egyikére sem. Meglehetősen szegény sorból tört fel: az apja kazánok tisztításával, majd használt autók eladásával foglalkozott. Mivel Biden egész életében közhivatalnokként dolgozott, a hetvenes években ő volt a legszegényebb tagja a szenátusnak. Az utóbbi években lett csak igazán vagyonos, amikor volt alelnökként fantasztikus óradíjért vállalt fellépéseket elegáns rendezvényeken. Jövőre már 78 éves, és ezzel ő lesz minden idők legidősebben hivatalba lépő elnöke. Biden harmadszor vágott neki az elnökválasztásnak. Először az 1988-as megmérettetésre készült, de nagyon hamar, már '87 kora őszén kiszállt, miután kiderült, hogy a brit Munkáspárt elnökétől kölcsönzött szöveggel kezdett kampányolni, és nem jelezte sehol, hogy nem a saját gondolatait népszerűsíti. Másodszor 2008-ban próbálkozott, az előválasztáson az egyik ellenfele Barack Obama volt, de akkor is elég hamar kiszállt. Rögtön az első előválasztás után, ugyanis Iowában a szavazatok 1%-át sem szerezte meg. Obama mégis őt választotta alelnökjelöltnek. Nemcsak mert fehér volt, és évtizedek óta szenátor, vagyis a régi idők hagyományaira emlékeztette a választókat, hanem azért is, mert sokkal óvatosabb nézeteket képviselt, mint a demokraták liberális szárnyához tartozó Obama. Biden szenátorként szorgalmazta a kábítószerek és a bűnmegelőzés problémáinak megoldását, és az emberi jogok védelmét. Nevéhez fűződik a családon belüli erőszakkal foglalkozó amerikai jogszabály kidolgozása is. 1991-ben ellenezte az öbölháborút, de 2002-ben Irak lerohanása mellett szavazott. Az elmúlt évtizedekben Amerika egyik legmegbecsültebb szenátorává vált, aki mindkét oldalon tiszteletet vívott ki magának konszenzuskereső politizálásával. „Mr. Átlag Demokrata”, ahogy időnként gúnyolni szokták, erőteljes fellépést ígér a klímaváltozás elleni küzdelemben, a diákhiteltartozások bizonyos feltételek melletti elengedését szeretné és a minimálbér emelését, valamint feltételekkel, de állampolgárságot adna az illegális bevándorlóknak. Külpolitikájában nagyobb szerepvállalást szorgalmaz, a nemzetközi együttműködés híve, és visszaállítaná az USA vezető szerepét, (atv, Privatb., ú) (Kotrha) Kamala Harris mindenben az első Az első színes bőrű nő, akit ksriileti ügyésznek választottak. Az első nő, aki államügyész lett Kaliforniában. Az első szenátor, aki indiai bevándorlóktól származik. És ő lesz az első színes bőrű alelnök az Egyesült Államokban. Az első nő ebben a pozícióban. Az 56 éves Kamala Harris a kaliforniai Oaklandben született. Édesanyja, Shyamala Gopalan 19 évesen érkezett az országba Indiából, hogy a Berkley Egyetemen tanulhasson, itt találkozott későbbi férjével, a jamaicai származású Donald J. Harrisszel. Anyja rákkutató, apja közgazdász, és mindketten fiatal koruk óta elkötelezett emberi jogi aktivisták, lányaikat - kis túlzással - már a babakocsiban is tüntetéseken tologatták. Kamala és húga, Maya abba születtek, hogy szabad, sőt, kötelező kiállni az emberek (és a saját) jogaikért. Az egzotikus Kamala név sem véletlen, jelentése nem csupán lótusz, hanem Lakshmi indiai istennő másik nevét is takarja, és azt jelenti: a nő ereje. Ez utóbbira számtalan tanúbizonyság lelhető föl Kamala életében. Általános iskolai tanulmányait egy olyan fehér negyedben működő iskolában végezte, ahová akkor még csak második éve járhattak színes bőrűek. A buszon, amellyel tanításra ment a szerényebb, színesek lakta negyedből, csak feketék utazhattak. Gyerekként találkozott tehát a társadalmi kirekesztéssel, a megkülönböztetettséggel és a rasszizmussal is. Származása révén nemcsak a fekete baptista gyülekezetbe, hanem hindu templomba is járt, szülei hiába váltak el, anyja nem csak indiainak nevelte: „Anyám megtanulta, hogyan neveljen fel két fekete lányt, és eltökélt volt abban, hogy magabiztos, büszke fekete nőkké váljunk” - írta később önéletrajzában. Legfőbb ügyészként komoly eredményeket ért el: a hitelválság idején például kiharcolta, hogy a kaliforniai lakóingatlan-tulajdonosok az eredetileg a szövetségi költségvetésből fölajánlott 4 milliárd dolláros mentőcsomag ötszörösét, mintegy 20 milliárd dollár támogatást kapjanak. Ügyészi karrierje alatt hozzájárult a melegházasság tiltásának eltörléséhez is. Hivatala legfigyelemreméltóbb teljesítménye az Open Justice létrehozása. Ez az online platform elérhetővé tette az igazságszolgáltatással kapcsolatos adatokat a nyilvánosság számára, ami jelentősen előremozdított olyan társadalmi szinten fontos ügyeket, mint például a rendőrök elszámoltathatósága. (wmn, Portf.) Show-műsor utá romeltakarítás SIDÓH. ZOLTÁN ihetetlenül nehéz örökséget vesz át Joe Biden, aki az évszázad eddigi leghajmeresztőbb, legkiélezettebb amerikai elnökválasztása után léphet be a Fehér Házba 2021 .január 20-án. Addig Donald Trump mint dühöngő bika pusztíthat, pereskedhet, hazugságözönnel bombázhat. Jogi próbálkozásai aligha vezetnek eredményre, de akadályozhatják a tisztánlátást és tovább gerjesztik az elégedetlenséget. A koronavírus a beiktatásig még amerikaiak sorával végez, már most közel 10 millió fertőzött van, és a gazdaság minden eddiginél nagyobb segítségre szorul - épp a járvány miatt. Az utóbbi 100 év leginkább mobilizáló elnökválasztása jelzi, hogy Trump, mint egy bányászlámpa, rávilágított az USA egyik komoly problémájára: a társadalom erőteljes megosztottságára. Miközben a milliós nagyvárosok szombattól ünnepelnek, vidéken és középnyugaton ökölbe szorulnak a kezek. Kiderült, hat a trumpizmus, lehet folyamatosan vádaskodni, teljes valótlanságot állítani (a Twitter alig győzte letiltani üzeneteit), tízmilliók vevők rá. Bár bemocskolta a jó erkölcsöt és tisztességet, komoly károkat okozott a demokratikus intézményeknek, kockára tette rengeteg amerikai életét a járvány során, mégis minden elődjénél több voksot tud felmutatni. Ahogy a német Die Zeit írta: a fo tényező, hogy bejött Trump nacionalizmusa, így politikai lenyomata még egy ideig velünk marad. Bejött neki az az érvelés, hogy a munkahelyeket csak úgy lehet megtartani, ha nem engednek be idegeneket. Hogy Kína állásokat vesz el, és az európaiak gazdagok, de a biztonságukat az US A-val fizettetik meg. További érdekes tanulság a hibás felmérések. Szinte mindegyik biztos Biden-sikert jósolt, aztán Trump magabiztosan elnyerte a 29 elektort adó Floridát, ami egyből nyílttá tette a versenyt. Különös, hiszen a közvélemény-kutatások őshazája éppen Amerika, George Gallup révén 90 évre nyúlik vissza a hagyománya, erre 2016 után (amikor Hillary Clintont favorizálták) újra kiderült, vagy le kell porolni a módszertant, vagy a társadalom mélyrétegeiben olyan változások történtek, melyekre nem figyeltek eléggé. S ha már Florida, azt is rosszul jelezték, hogy a latin-amerikai szavazók többsége a demokrata jelölt mellé áll. Trump hiába menny dörgött falépítésről a mexikói határon, hiába kőkemény bevándorlásellenes politikája, a kubai és a venezuelai származásúak simán rá szavaztak. Talán nem kell nagy bátorság a kimondásához, hogy ha nem jön a koronavírus, pontosabban, ha Trump kicsit komolyabban áll hozzá, és védekezésként nem fertőtlenítő befecskendezést javasol, akkor még négy évig ő maradna a Fehér Ház ura. Különösen a járvány kezdetén látott viselkedése taszíthatott el sokakat. Sosem értette meg, hogy az idősek és az egészségügyi ellátásból alig részesedők a legveszélyeztetettebbek - ennek mérlege 240 ezer halott, ami a vietnámi háború emberveszteségének négyszerese... A milliárdos elnök vonzerejét mutatja, hogy a kongresszusban a demokraták nem növelték erejüket, a szenátusban sem sikerült fordítaniuk, igaz, Georgia államban mindkét szenátori helyért elmaradt a győztes az abszolút többségtől, ezért január 5-én új választást tartanak. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert ha az elnök pártja kisebbségben van a szenátusban, akkor jóval szűkebb a mozgástere, hiába vannak átfogó elképzelései, ha azokat nem tudja áterőltetni a törvényhozás két házában. És Bidennek vannak elképzelései (környezetvédelem, kevesebb világkereskedelmi korlátozás, adórendszer), emellett próbálja felépíteni, amit Trump a nemzetközi színtéren lerombolt. Lesz mit helyrehozni, hiszen olyan döntéseket hozott meg, amelyek szinte elképzelhetetlennek tűntek: az US A kilépett az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, felmondta az iráni atomalkut, felrúgta a párizsi klímaegyezményt, és épp a koronavírus idejénjelentette be, hogy országát 2021 -ben kilépteti az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Biden nyilatkozataival igyekszik csillapítani a feszültséget, megtartja a WHO-tagságot és újra aláírná a klímaegyezményt. Közel 50 éves politikai karrierjének egyik fő jellemzője, hogy ő az a demokrata, aki képes alkukat kötni a republikánusokkal. Akár ellenzékben volt, akár Obama alelnöke, sokszor tudott kompromisszumot kötni. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert rendkívüli politikai tapasztalataira nagy szükség lesz a lövészárkok betemetésében, a társadalmi megosztottság mérséklésében. Garantáltan unalmasabb és visszafogottabb lesz az elnöksége, mint Trumpé, de a Fehér Ház nem a show-müsorok forgószínpada. Nyugalma remélhetően kiterjed a világpolitikára is, ahogy azt pályafutása példázza: a tapasztalat, a hozzáértés hosszú távon képes legyőzni a populista és nacionalista hőzöngést, aminek káros hatása épp Közép-Európában érződik igazán... FIGYELŐ Nem terrorista merénylet, csalás! Egy megcsalt férj lőtt rá múlt héten a franciaországi Lyonban egy ortodox papra, nem pedig terrorista merénylet történt. Az 52 éves görög pap épp a templom kapuját zárta be délután 4 körül, amikor egy 40 éves grúz férfi egész közelről kétszer meglőtte, feleségének ugyanis viszonya volt a pappal - közölte az illetékes ügyész. A pap máját lőtte át. Miután megműtötték és felébredt az altatásból, elmondta, ki volt a támadója. A rendőrség a feleséget is kihallgatta, a 30 éves orosz nő is bevallotta, hogy csalta a férjét a pappal. Az elmúlt napok iszlamista merényletei miatt mindenki úgy vélte, a lyoni eset is dzsihádista támadás a keresztény értékek ellen. Felépülése után a pap az egyház szerint nem tér vissza a helyi ortodox közösséghez, mivel „a hívek között vitatottá vált a személye”. Legelsőként egyébként a templomnál kéregető hajléktalant gyanúsította a rendőrség, és egy időre őrizetbe is vette. (úsz, mti)
