Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)

2020-10-12 / 236. szám

www.ujszo.com I 2020. október 12. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Az én Moszkvám Amilyen intézkedések jönnek, bizonyos esetekben fájók lehetnek VERES ISTVÁN F ppen túrt a kurta farkú ma-E lac, amikor Bandika és Er­vin elindultak megnézni, kikelt-e már az őszi búza. Szívügyük volt a mezőgazdaság, főleg ilyenkor, ősszel. Mentek, mendegéltek, egyszer csak szembejött velük egy elha­nyagolt külsejű egyén. Ahogy kö­zeledett, Bandika odasúgta Ervin­nek: tetszik emlékezni arra a vicces kis szójegyzékre, amely angol-keletszlovák szótárként ter­jedt a multicéges alkalmazottak közt az internet hajnalán? Igen, mé? - szívott egyet a puha dobozos Lucky Strike-ján Ervin. Hát mert volt ben­ne egy kifejezés, hogy angolul you are old fashioned, azt keletszlovákul úgy mondják, si jak jebo z lesa. Szerintem ezt a szócikket erről a polgárról írták, aki itt közeledik. Na de az illető magabiztos léptekkel közeledett, sem nem gyorsan, sem nem lassan, tempója megbízhatónak volt mondható. Adjon Isten szép jó napot - köszönt a két barát. Maguk­nak se kevesebbet - köszönt vissza amaz, majd elővett egy márciusi Új Szót. Pontosabban csak egy lapot, szélén még látszott a dátum: 1978. 03.19. Ezt hallgassák, szólt az el­hanyagolt, és olvasni kezdte. A Szovjet föld, szovjet emberek című rovatban jelent meg az a kicsiny, ám jövőbe mutató írás, művészeti té­mában. „Fiatal képzőművészek mutatkoztak be Az én Moszkvám című kiállításon. Több mint száz képzőművészeti alkotást láthatott a szovjet főváros műértő közönsége az egyik moszkvai kiállítóteremben. A tárlatot az Oroszországi Műemlékvédelmi Társaság az OSZSZSZK Művészeti Szövetsé­gével karöltve rendezte. A tárlat fő témája: a szovjet főváros forradalmi múltja, valamint jelene. Az ifjú művészek alkotásaikban gyermeki közvetlenséggel mutatták be a város mai képét, széles utcáit, csendes parkjait, gyönyörű épületeit.” Az elhanyagolt külsejű illető összehaj­totta az újságlapot, eltette, további szép napot kívánt, rántott egyet a hátizsákjából kilógó zsinóron, majd diszkrét robajjal felszállt a világűrbe. A tájat a korábbinál is ki­tartóbb csend vette birtokba. A fiúk már majdnem az őszi bú­zánál jártak, amikor Ervinnek szól­­hatnékja támadt. Maga szerint mi volt ez? - kérdezte bele a nyirkos hét fokba. Bandika feltolta a fejére Eis­­bör márkájú sísapkáját, amelyet még sosem használt rendeltetésszerűen (nem síelt benne, és nem is fog). Szerintem ez nem volt más, mint egy járványügyi óv­intézkedés. Ugyanis azt mondták, illetve jelentették be, hogy amilyen óvintézkedések most jönnek, kelle­metlenek lehetnek, bizonyos ese­tekben fájók. Mé, maga szerint mi volt ez? - kérdezte meg Bandika is. Ervin egy korlátolt felelősségű tú­rótorta (kft) tekintetével felelt. Mint mondta, meglátása szerint az iménti, meglepőnek, elrettentőnek vagy épp példásnak szánt, de lényegében mégis csak szánalmasra sikerült produkció jelentősége ismételten aláhúzza az ókor óta ismert nagy igazságot, miszerint hülyétől is lehet okosat tanulni. A szerző a Vasárnap munkatársa (Kotrha) Nagyobb szigort vár az Egészségügyi Világszervezet az európai országoktól Az Egészségügyi Világszerve­zet veszélyhelyzeti igazgatója, Michael Ryan szerint az euró­pai kormányoknak határozot­tan kell fellépniük a koronaví­rus terjedése ellen, be kell tiltani a tömegrendezvénye­ket, hogy elkerülhetők legyenek a fájdalmasabb korlátozások. Európában a napokban haladta meg először a százezret a napi új fertőzöttek száma. „Nincsenek új válaszok. Tudjuk, mit kell tennünk” - mondta Ryan. „Nagyon szomorú látni, hogy sok európai országban a fertőzöttek számának gyors növekedése ta­pasztalható, és a kormányoknak ha­tározott lépéseket kell tenniük, hogy megpróbálják megállítani és meg is állítsák a vírus terjedését” - hang­súlyozta. „Meg kell védeni az idős és más sérülékeny, például a több be­tegségtől szenvedő lakosságot” - tette hozzá a WHO-vezető. A fizikai távolságtartás, a maszkviselés és a megfelelő szel­lőztetés továbbra is kulcsfontossá­gú - mondta Ryan. „Nagyon óva­tosan kell bánnunk a tömegrendez­vényekkel és az emberek zárt tér­ben való összehozásával” - ma­gyarázta. Az ENSZ egészségügyi szerve­zete átadta azoknak a tudósoknak a névsorát, akik tanulmányoznák a közép-kínai Vuhanban a tavalyi év végén megjelent vírus eredetét. Ryan közölte, nem arról van szó, hogy a WHO és az ENSZ főigazga­tója engedélyt kéme Kínától a lista összeállításához. „Udvariasságból osztottuk meg, hogy párbeszédet folytassunk a legjobb csapatról, nem arról van szó, hogy letiltsanak egye­seket”-tette hozzá. (MTI) Kóros jelentés SZABÓ LACI 7 M eghalt szegény, de amúgy is szomorú, stresszes volt - ezzel a mondattal lehetne a legjobban jellemezni a ma­gyarországi koronavírusos halálozási statisztikákat. Már a depresszió is halálok lett. A helyi illetékes szerv ugyanis minden elhunyt betegségeit, ahogy ők mondják, alapbetegsé­geit nyilvánosságra hozza. Ők az „idős, krónikus betegek”. Bár nevet, egyéb személyes adatot nem közölnek, csak az elhunyt „sorszámát”, életkorát, nemét és alapbetegségét, ám sok esetben könnyen beazonosítható, kiről van szó, így a közeli hozzátartozókon kívül bárki megtudhatja, milyen betegségben szenvedett. Már ha egy­általán volt valamilyen betegsége, ugyanis a gyászos listát böngészve sokszor az az érzésünk támad, mintha minden elhunytnak kötelező lenne alapbetegséget találni, hogy ezzel is jelezzék - a magyar egész­ségügy nem tehet róla, az áldozatnak amúgy sem volt már sok hátra, a koronavírus csak előrehozta a vég napját. Sajnáljuk szegényt, nem volt mit tenni, beteg volt. Ezt jelzi az a bejegyzés is, ami azoknak a halot­taknak a neve mellett szerepel, akiknél még nem találtak alapbetegsé­gét: „Az adat feltöltés alatt”. Ez az áldozat sem ússza meg, hogy meg­jelenjen a halálozás hivatalos indoka. De van olyan elhunyt is, akinél az egész kórlapja szerepel, például az is, milyen problémái voltak még 2015-ben... Nem kell orvosnak lenni ahhoz, hogy mi is láthassuk, az alapbeteg­ségként feltüntetett problémákkal - megfelelő kezelés mellett - akár még évekig, évtizedekig lehet élni. Szemléltetésképpen nézzük, mi­lyen „alapbetegségek” vannak egyes elhunytakhoz kapcsolva: eltávo­lított epehólyag, magas vérnyomás (ez a sláger, szinte mindenkinél megjelenik), időskori fejfájás (!), cukorbetegség, vírusos tüdőgyulla­dás (valószínűleg a vírus maga a koronavírus volt, tehát szó sincs alapbetegségről), depresszió, szorongás, csípőízületi kopás, időskori elbutulás, epilepszia, nyelészavar, kisfejűség, alkoholfüggőség, alvási nehézség, aranyér - a sort még folytathatnánk. Vagyis ezek szerint mindenki halálos veszélyben van, ha rosszul alszik, rossz a kedve, al­koholista, időnként fáj a feje. Legalábbis a magyarországi illetékesek szerint. Szlovákiában egyelőre 61 -en hunytak el a koronavírusban, ami 0,4 százalékos halálozási mutatónak felel meg. Magyarországon az utóbbi napok adatai alapján csak napok kérdése, mikor haladja meg az ezer főt az áldozatok száma. Annyi bizonyosan kijelenthető - ahogy a világon mindenütt -, hogy e két országban is nőni fog betegek és az áldozatok száma. A szlovák kormány éppen ezért tegnap újabb megszorításokat jelentett be, hogy fékezze a járvány terjedését, ezzel is csökkentve an­nak esélyét, hogy jelentősen nőjön az áldozatok száma. Senki se szeretné, ha e szomorú statisztikai.adatban megjelenjen va­lamely hozzátartozója. Azt pedig már végképp nem, hogy ország-világ elé tárják, milyen betegségekben szenvedett (ha valóban volt ilyen), az ugyanis teljes mértékben magánügy, senkinek semmi köze hozzá. Ez akár a kegyeletsértés fogalmát is kimeríti - még így, névtelenül is. Ép­pen ezért az ilyen statisztikai adatoknál csak a valóban releváns infor­mációkat kellene megosztani a nyilvánossággal, a korcsoportot, a ne­met, esetleg kiegészítve a legjellemzőbb betegségekkel - ahogy ezt a legtöbb európai országban, köztük nálunk is teszik. Semmiképp se ba­gatellizálva, hárítva a fe'. 1 ősséget. Hiszen minden áldozat valakinek a szerette volt - még akkor is, ha néha fájt a feje, vagy szomorú volt... FIGYELŐ Napi 4500 eset lehet Magyarországon Szlávik János, a magyarországi Országos Hematológiai és Infek­­tológiai Intézet osztályvezető fő­orvosa szerint tovább fog emel­kedni a koronavírussal fertőzöttek és az elhunytak száma, Magyar­­országon is hasonlóan magas szá­mokra kell készülni, mint Cseh­országban és Romániában. Előb­biben szombaton több mint 4600 fertőzöttet találtak és 22-en haltak meg, utóbbiban több mint 3500- at, és 59-en haltak meg egy nap alatt. A főorvos azt ajánlotta, mindenki oltássá be magát influ­enza ellen. (mti) „Rosszabb" a vírusnál a távoktatás Jobban félnek a szülők az iskola­­bezárástól és ezzel az oktatás színvonalának csökkenésétől, mint a koronavírustól, derült ki egy országos felmérésből, melyet szeptember elején végzett 1020 ember bevonásával a 2muse ügy­nökség. A szülők sokkal inkább tartottak attól, hogy újra bezárják az iskolákat, minthogy a gyerekük esetleg megfertőződik a korona­vírussal. Emellett egyáltalán nincsenek meggyőződve arról, hogy a gye­rekeik tudj ák azt a tananyagot, amit a tavaszi karanténhónapok alatt kellett (volna) megtanulniuk. A megkérdezettek 66 százaléka gondolja ezt, az iskolaköteles gyerekek szüleinek pedig a 69 százaléka. Az is kiderült, a szülők nemcsak azért nem akaiják, hogy ne zárják be az iskolákat, hogy dolgozni járhassanak, 70 százalékuk a taní­tás színvonala és a gyerekek tudá­sa miatt aggódik. Az alapiskolás gyerekek szüleinek 73 százaléka, a középiskolás gyerekek szüleinek pedig a 80 százaléka mondta, hogy a tavaszi távoktatás idején azzal volt a legtöbb gond, hogy a gyere­kek összpontosítani tudjanak az otthoni tanulás során, illetve hogy megértsék a tananyagot. (tasr)

Next

/
Oldalképek
Tartalom