Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-12 / 236. szám
8 I KULTÚRA 2020. október 12.1 www.ujszo.com Pszichológusok állnak ki a Meseország mellett Mert olvasni kell Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár, internetes közvetítéssel is Tegnap lapzártánkig több mint ezer pszichológus írta már alá azt az állásfoglalást, amelyben a szakma képviselői kiállnak a Meseország mindenkié című mesekönyv mellett. Az állásfoglalás célja a könyvvel kapcsolatban megfogalmazott pszichológiai tévhitek és téves információk eloszlatása. Miként fogalmaznak: „az előítéletesség, és az azt elfogadó közeg semlegessége az adott csoport dehumanizálásához és teljes kirekesztéséhez vezethet, míg a tőlünk különböző emberekkel való találkozás - főleg, ha pozitív színben tűnnek fel előttünk - növeli a másik csoport tagjainak elfogadását. Ebből kifolyólag e könyv a többségi társadalom gyermekei számára éppen azért fontos, hogy lássanak tőlük eltérő élethelyzetben lévő gyerekeket. Lássák, hogy az említett csoport tagjai hozzájuk hasonlóan sokfélék, és még ha bizonyos dolgokban különböznek is, sok vágyuk, küzdelmük és motivációjuk megegyezik.” Az aláírók hangsúlyozzák: nincsenek olyan tudományos eredmények, amelyek „azt támasztanák alá, hogy a gyerekek LMBTQI+ emberekké válnak annak hatására, hogy találkoznak ebbe a csoportba tartozó emberekkel, akár személyesen, akár fikción keresztül”. Kiemelik azt is: hogy LMBTQI+ embernek lenni nem deviancia, betegségként beszélni róla messzemenően szakmaiatlan, és tudatlanságról tesz tanúbizonyságot. „A pszichológus szakma tiltakozó tagjai kijelentjük, hogy a könyv London. Visszatért 25 év után a brit slágerlisták élére a Queen, az együttes Live Around The World című koncertalbuma a tizedik, amely az első helyet szerezte meg. Az albumon, amelynek dalait a januárban Sydney-ben kényszerűen befejeződött világturnéjuk helyszínein rögzítették, olyan slágereik szerepelnek, mint a Don't Stop Me Now, Radio Ga Ga, We Will Rock You és We Are The Champions. Sydney-ben az együttes előadta fontos társadalmi jelenségeket dolgoz fel és emel be a mesék világába, ami nem veszélyes sem a gyermekek, sem a társadalom más tagjai számára. Emellett elhatárolódunk minden olyan pszichológus, így Bagdy Emőke nyilatkozatától is, amelyek szakmaiatlan és a tudomány mai álláspontjával ellentétes tartalmú állításokat tartalmaznak, és amelyek várható hatása a gyűlöletkeltés és a társadalmi kirekesztés fokozása. A pszichológia kutatási eredményeire támaszkodva feltételezhetjük, hogy mind a könyvben megjelenő csoport tagjaira, mind a többségi társadalomhoz tartozó gyerekekre gyakorolt hatásán keresztül, a könyv megjelenése hozzásegíthet egy elfogadóbb, békésebb és egyenlőbb társadalomhoz, hogy egyszer ne csak meseország lehessen mindenkié” - áll az állásfoglalásban. A Magvető Kiadó munkatársai a Facebookon tették közzé, hogy: „A Magvető Kiadó munkatársaiként szolidaritásunkat és együttérzésünket szeretnénk kifejezni mindazon írókkal, akiknek írásait megsemmisítik, mindazokkal a könyvesboltosokkal, akiknek munkáját fenyegetik, és mindazokkal az olvasókkal, akik - akárcsak mi - az olvasást a világra való nyitottság és kíváncsiság terepének gondolják.” A Meseország mindenkié azzal lett igazán ismert, hogy Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese nyilvánosan ledarált egy példányt, majd tüntetést szervezett ellene, mert szerinte az „homoszexuális propaganda”. (ú) egykori fellépését a Live Aidkoncerten, az ausztráliai pusztító bozóttüzek okozta válság leküzdését segítő adománygyűjtő rendezvény részeként. A járvány miatt az együttes folytathatta a koncertkörutat, ezért adták ki az albumot egyfajta köszönetképpen a rajongóknak. A Live Around the World a Queen nyolcadik élő albuma, de az első, amelyet alapító tagjuk, az 1991-ben meghalt Freddie Mercury nélkül készítettek. (MTI, k) LAKATOS KRISZTINA Csütörtökön kiderül, ki kapja idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-dijat. Az elismerést úgy, mint az előző években, a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár nyitónapján adják át. Margó lesz, mert olvasni kell - üzeni idén a fesztivál. Válogatni pedig van miből, például a Margó-díjra esélyes tíz kötetből. Családtörténetek, felnövéstörténetek, generációs történetek, emigrációtörténetek, nőtörténetek uralják az idei mezőnyt. Ez utóbbihoz tartozik, hogy - Virginia Wolf után szabadon - úgy tűnik, egyre több magyar nőnek van saját szobája, a női szerzők (és a női nézőpontok) ugyanis idén öt helyet foglalnak el a tízes listán. (Nem mellesleg: a díjra jelölt könyvek teljes sorában is hasonló volt az arány.) Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb című debütáló kötetével már találkozott a friss magyar irodalmi termést érdeklődéssel figyelő olvasó, méltán kapott figyelmet, amikor felkerült az Aegon Irodalmi Díj idei shortlistjére. A tizenhárom novella elbeszélői minden esetben nők, akik elsősorban diszfunkcionális kapcsolatokról, az emberek közötti távolságról és eltávolodásról osztják meg apró történeteiket. Nagyrészt nők mesélnek az identitásukat formáló traumákról, idegenségélményről, ki- és bevándorlásról Gáspár- Singer Anna elbeszéléseiben, a Valami kék című kötetben is. Czakó Zsófia Nagypénteken nem illik kertészkedni című kötetének novelláit az elbeszélő személye fűzi össze, aki részben felnőtt nőként mesél humorosan, ironikusan a külföldi boldogulás, az új olasz életbe való beilleszkedés megannyi apró-cseprő tapasztalatáról, míg a történetek másik felében a gyermekkori énje veszi át a szót, és az egykori otthon, a magyar kisváros tipikus miliőjét rajzolja meg a maga logikája szerint. Meglepetés a listán Babarczy Eszter neve - a neves kritikus, publicista, egyetemi oktató ilyen minőségében többkötetes szerző, de a Margó szempontjából csak a széppróza számít, így A mérgezett nő mégiscsak irodalmi debüt. Nem is akármilyen: huszonkét kőkemény novella egy nő/a nő különböző életkorokban megélt testi-lelki szenvedéseiről. Felkerült a listára Nyáry Luca Vigyázat, törékeny! című regénye is: főszereplője egy 16 éves lány, aki elveszíti az édesanyját, és minden segítő szándék dacára egyedül vergődik a gyászában. És akkor nézzük a férfias arcéleket is. Halmai Róbert Nagyapám című regénye formabontó családtörténet: egy dobozból tárgyak, fényképek, levelek, apró emlékek kerülnek elő, és megnyitják a lehetőséget egy sosem volt (lehetséges, alternatív, fiktív) nagyapa 20. századon átívelő, apró képekből összeálló életútjának a rekonstruálása előtt. Nagy Gerzson Délután Apámmal című novellafüzére (avagy: „regény közökkel”) a nyolcvanas évek végére, a kilencvenes évek elejére húzza vissza az olvasóit, egy vidéki város kollégiumába, ahol a kamasz elbeszélő életében éppen olyan fontos a Depeche Mode, mint az almabor és az apai tekintély elleni lázadás. Kamaszfiú a főhőse Zsembery Péter Vigyázz, kész című regényének is valahol a rendszerváltás utáni Magyarországon; minimalista, töredékes, nyers és dühös hangon elmesélt történetei mögött csak sejteni lehet a mérgező otthoni légkör, a folyamatos magány, a kiszolgáltatottság, a nem létező gyerekkor kemény tapasztalatait. Nagyon is mai, már-már anekdotaszerű az alaphelyzete Hegyi Ede A senki című regényének: főhőse egy frissen végzett bölcsész, aki hirtelen szembesül a HEGYI EDE SENKI munka világával, előbb alulfizetett vendéglátós, majd a multik térfelén próbálja megállni a helyét. Végezetül még egy (véres) csemege: a zsánerirodalom elsőkönyves képviselői a tízes listáig érve sorban kihullottak a Margó rostáján, csak Széllé Ákos maradt fenn; a skandináv krimit pszichothrillerig toló Sebek a falon főhősét magába szippantja a múlt és a magyar mélyvidék mocsara, miközben hullanak az emberek. A listát egyébként a Könyves Magazin szerkesztőiből álló előzsűri állította össze, a győztesről szakmai zsűri dönt. Csütörtökön a Várkert Bazárban, a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár nyitó délutánján rendezik meg a díjátadót, ekkor derül ki, ki csatlakozik a Totth Benedek, Milbacher Róbert, Szöllősi Mátyás, Mécs Anna, Fehér Boldizsár alkotta nagy M-es sorhoz. Bár megtartják, és már ez is kisebb csoda, a koronavírus-járvány azért érezhetően rányomja a bélyegét a négynapos budapesti fesztiválra, amely ma már (normális esetben) éppolyan népszerű, tömegeket vonzó esemény, mint az Ünnepi Könyvhét vagy a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál (idén mindkettő elmaradt). A szervezők a tolongós, tömörülés részt most kiiktatják a Margóról: nem vonulnak ki a Várkert Bazárba saját standokkal a magyar kiadók, azaz a megszokott formában elmarad a könyvvásár, de a legnagyobb netes könyvkereskedőház (egyben a rendezvény főszponzora) jóvoltából a bemutatott újdonságok HALMAI RÓBERT NAGYBabarczy Eszter megvásárolhatók lesznek a helyszínen. Elmaradnak a külföldi sztárszerzők is, bár néhányan bekapcsolódnak a fesztivál online programjába (pl. Sofi Oksanen, Jonas Jonasson, Stefan Ahnhem és a tajvani Wu Mung-yi). Az online (pót)megoldás a tavaszi Margón egyszer már jó ötletnek bizonyult, akkor háromszázezren tekintették meg a képernyő előtt ülve a fesztivál programjait, így az aktuális, őszi eseményekről is internetes közvetítést ígérnek a szervezők. Ami már csak azért is jó hír, mert a helyszínen ugyan négy nap alatt közel 60 könyvbemutatóra, beszélgetésre kerül sor, de a biztonságot szem előtt tartva a részvétel regisztrációhoz kötött, a nézőszám pedig korlátozott. Első színpadi bemutatóját jegyzi ebben az évadban Borbély Alexandra. Székely Kriszta Othello-rendezésében Emiliátformálja mega budapesti Katona József Színházban. A képen Kovács Lehellel, aki Jagót alakítja. (Szkárossy Zsuzsa felvétele) A Queen újra az élen
