Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-12 / 236. szám
6 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. október 12. | www.ujszo.com RÖVIDEN Új kormányfő Kirgizisztánban Biskek. A kirgiz parlament kinevezte miniszterelnöknek Szadir Zsaparov ellenzéki vezetőt, véget vetve ezzel az október 4-i választás óta uralkodó belpolitikai zűrzavarnak a közép-ázsiai országban. Zsaparov hangsúlyozta: Szooronbaj Dzsejenbekov elnök megígérte neki, hogy lemond, ha elfogadják az új kabinetet. Zsaparov korábban Kurmanbek Bakijev exelnök tanácsadójaként tevékenykedett. Egyes vélekedések szerint a politikus valójában Dzsejenbekov beépített embere. Szakértők szerint Zsaparov kinevezésével, Almazbek Atambajev volt elnök újbóli őrizetbe vételével, valamint a biztonsági tanácsban véghezvitt cserékkel Dzsejenbekov helyzete megerősödött. (MTI) Komoly csehországi ellenzóki siker Prága. Ellenzéki sikert hozott a részleges szenátusi választás Csehországban, míg a két kormánykoalíciós párt és az őket támogató kommunisták megbuktak. A részleges szenátusi választást a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) ellenzéki párt nyerte. A szombati voksolás 2. fordulójának eredménye alapján a STAN 11 szenátori mandátumot szerzett a 81 tagú felsőházban. A szintén ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS), amely két mandátumot védett a mostani voksoláson, végül öt szenátori széket szerzett és további 3 helyen a párt által támogatott közös jelölt a befutó. A kormányzó ANO-nak két körzetben kellett volna megvédenie szenátori mandátumát, de ez csak egyben sikerült. A fő vesztes a kormánykoalíciós Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD), amely a 10 szenátori mandátumból egyet sem védett meg. (MTI) Törölték a második elnökjelölti vitát Washington. Az elnökjelölti vitákat szervező bizottság bejelentette: hivatalosan is törölte a második országos televíziós vitát Donald Trump elnök és demokrata párti kihívója, Joe Biden között. A Fehér Ház közben tudatta: Trump folytatja újraválasztási kampányát. „Most már látszik, hogy október 15-én nem lesz vita, így a bizottság a figyelmét az október 22-én tartandó elnökjelölti vitára összpontosítja” - fogalmaztak a szervezők. A második elnökjelölti vitát Miamiban tartották volna, de a koronavírusjárvány és Trump vírusfertőzése miatt a szervezők virtuális, azaz interneten tartott vitát szerettek volna. Ebbe Joe Biden beleegyezett, Trump azonban nem. Szokatlan helyről, az afganisztáni táliboktól kapott támogatást Trump választási kampányában - közölte a CBS amerikai hírtelevízió. „Reméljük, ő fog győzni a választáson és megszünteti az amerikai hadsereg afganisztáni jelenlétét” - jelentette ki Zabihullah Mudzsáhid, a szélsőséges iszlamisták szóvivője. (MTI) Megsértett karabahi tűzszünet MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Baku/Jereván. Tűzszünetben egyezett meg szombattól Örményország és Azerbajdzsán a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah területén - ismertette Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a tárgyaié felek közös nyilatkozatát Moszkvában. Mindkét kaukázusi ország a tűzszünet megsértéséről számolt be. A Moszkvában nyélbe ütött humanitárius tűzszünet célj a a foglyok és az elesett katonák holttesteinek kicserélése a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának közreműködésével. A fegyvemyugvás részleteiről a későbbiekben állapodnak meg - fűzte hozzá Szergej Lavrov. Jereván és Baku megállapodott arról, hogy érdemi tárgyalásokat kezd az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjának közvetítésével a konfliktus békés rendezéséről. A dokumentum kiemeli, a közös nyilatkozatot Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívására válaszul fogadták el összhangban az orosz, az azeri és az örmény vezetők közötti megállapodásokkal. Bár életbe lépett szombaton - helyi idő szerint délben - az Órményország és Azerbajdzsán között megkötött tűzszüneti megállapodás Hegyi- Karabahra vonatkozóan, de mindkét fél előtte és utána is arról számolt be, hogy a másik lakott területeket lő. Mindkét fél állította, hogy beveti tüzérségét lakott területek ellen, és ez folytatódott a kitűzött tűzszünet életbe lépése után szinte azonnal. Ismét örmény rakétatámadás érte az északnyugat-azerbajdzsáni Gandzsa városát, heten meghaltak, 3 3-an megsebesültek - közölte tegnap az azeri külügyminisztérium. A tárca szerint az örmény erők támadása az ország második legnagyobb városának egyik lakóövezetét érte, az áldozatok között gyerekek is vannak. Az örmény irányítás alatt álló, vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah védelmi minisztériuma cáfolta az állítást, és azzal vádolta az azeri erőket, hogy támadást intéztek Sztepanakert, Hadrut, Martuni és más karabahi területek ellen. Arajik Harutjunján, Hegyi-Karabah vezetője Sztepanakertben tartott tegnapi sajtótájékoztatóján közölte, a helyzet reggelre nyugodtabbá vált, nem jelentettek harcokat, ám hangsúlyozta, a helyzet bármikor súlyosabbra fordulhat. Leszögezte azt is, hogy nem lehet szó fogolycseréről, amíg folytatódnak az összecsapások, és hozzátette: azeri támadás esetén az örmények fenntartják ajogot az önvédelemre. A döntően örmények lakta Hegyi- Karabah hovatartozása 1988 febrnáija óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992 és 1994 között, Örményország támogatásával megvívott háborúban szakadt el, 30 ezer ember vesztette életét és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvemyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. A harcok szeptember 27-én újultak ki ismét. A Fidesz megint talált egy „árulót” Távozásra szólította fel a közéletből Donáth Annát az igazságügyi miniszter, mert a momentumos EP-képviselő, „ország-világ előtt letagadta, hogy rendszeresen informális egyeztetéseket folytat Vöra Jourová uniós bizottsági alelnökkel a magyar jogállamiság" ügyében. Budapest. Ha Donáth Anna valóban komolyan veszi a jogállamiságot és a demokráciát, akkor a „lebukás” után azonnal távozik a közéletből - közölte Varga Judit miniszter. Elmondta: Donáth Anna kiszivárgott videója bizonyítékul szolgál arra, hogy az ellenzék a kormány korona vírus-járvány elleni döntései ellen „uszítottak”. „Amikor a magyar kormány es a magyar emberek közösen azon dolgoztak, hogy a korona vírus-járvány következtében minél kevesebb ember élete kerüljön veszélybe és minél kevesebb magyar ember veszítse el a munkáját, akkor az ellenzéki európai parlamenti képviselők Brüsszelben és Budapesten is, egy előre megírt forgatókönyv alapján, a brüsszeli érdekeket képviselték, és álhíreket terjesztve a magyar kormány veszélyhelyzetben hozott döntései ellen uszítottak” - jelentette ki a miniszter. Varga Judit megdöbbentőnek nevezte, hogy Donáth Anna kettejük szeptember 29-ei hyilvános vitáján letagadta a Véra Jourovával folytatott egyeztetéseit. Varga szerint Donáth Anna nyilvánosságra került mondatai nemcsak rá és a Momentumra, valamint a magyar ellenzéki pártokra nézve rendkívül kínosak, hanem „lebuktatják” Jourovát is, aki pénteken tagadta egy cseh napilapnak adott interjújában, hogy a jogállamisági jelentés kapcsán közvetlenül egyeztetett magyar ellenzéki politikusokkal. Donáth Anna jelezte, márciusban, amikor a magyar kormány éppen a felhatalmazási törvény elfogadtatásával „küzdött” a hazai és nemzetközi porondon, Véra Jourová többször kikérte a véleményét mint Magyarország egyik EP-képviselőjéét. , jourovával egy pártcsaládhoz tartozunk, és mindketten egy igazságos, emberséges és biztonságos jogállamért dolgozunk” - közölte az EP- képviselő. Az európai biztosok nem elérhetetlenek, mint a magyar kormánytagok, és nem kell könyörögni, hogy vitázhassunk vagy beszélgethessünk - tette hozzá a Momentum EP-képviselője. „Egy jogállamisággal foglalkozó európai biztos épp eleget tud a magyar jogállamiság helyzetéről ahhoz, hogy ne legyen rám szorulva, de visszautasítom mind a Momentum, mind a saját magam részére megfogalmazott/ vádakat, hogy bármilyen sorosista összeesküvésben részt vennék” - mondta az ATV Híradójának Donáth. (mti.atv) Meghatározó időközi választás Miskolc. Tegnap időközi országgyűlési választást tartottak Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6-os választókerületében, miután a térség fideszes képviselője, Koncz Ferenc július 10-én életét vesztette egy motorbalesetben. Halálával megszűnt papíron a Fidesz parlamenti kétharmados többsége, ehhez ugyanis 133 képviselőre van szükség, nekik így most csak 132 van. A kormányoldal az elhunyt képviselő lányát, Koncz Zsófiát indította a választáson. Az ellenzék vele szemben a jobbikos Bíró Lászlót indította, aki korábban antiszemita kijelentéseiről híresült el. Viszont a parlamentben ott ül a német kisebbség képviselője, a korábbi Fidesz-tag Ritter Imre, aki nem igazán szavazott másként a kormánypártoknak fontos ügyekben, mint a Fidesz. Azaz a kétharmad marad... (NapiG , ú) Nagyszabású katonai parádét tartottak szombaton Észak-Koreában a sztálinista állampárt, a Munkapárt 75 évvel ezelőtti megalapításának évfordulóján. A koronavfrus-járvány jelentette veszély ellenére megtartott ünnepi rendezvényen felvonultatták a legújabb katonai technológiát. Észak-Korea új interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) mutatott be a parádé során - állapították meg elemzők. Műholdképek szerint több ezer katona masírozott végig Phenjanban az államalapító Kim Ir Szénről elnevezett téren az unoka, a 2011- ben hivatalba lépett jelenlegi észak-koreai vezető, Kim Dzsong Un előtt, (tasr/ap) Lukasenka egyezkedett Minszk. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök bebörtönzött ellenzékiekkel találkozott, köztük a Koordinációs Tanács tagjaival. Az államfő 4 órán át tartózkodott a fehérorosz Allambiztonsági Bizottság (KGB) vizsgálati fogdájában. Találkozott Viktar Babarika volt ellenzéki elnökjelölttel, akit még a választási kampány kezdetén bebörtönöztek. A tárgyalás során Lukasenka állítólag azt hangsúlyozta, „az alkotmányt nem az utcán írják”. A Nexta fehérorosz ellenzéki hírportál szerint a változásról és az alkotmányról eshetett szó a találkozókon. Szombaton Szvjatlana Cihanouszkaja először hívhatta fel férjét, Szjarhej Cihanouszki kormánykritikus vloggert annak bebörtönzése óta. Eredetileg Cihanouszki indult volna Lukasenka ellen az elnökválasztáson, de elfogá; sa miatt ez meghiúsult. Helyét végül felesége vette át, aki egyetlen ; ellenzékiként szállt versenybe az államfői tisztségért. A Litvániába menekült Cihanouszkaja azt írta: 134 napja nem beszélt hitvesével. Tegnap ismét ütlegelték az új elnökválasztást követelő tüntetőket a rendőrök a fehérorosz fővárosban, több tucatnyit el is hurcoltak közülük. Az országban az augusztus 9-i elnökválasztás óta folyamatosak a tüntetések. Az országot 26 éve vezető Lukasenka a szavazatok 80%át szerezte meg a hivatalos eredmények szerint, de az ellenzék szej rint választási csalás történt. A voksolás eredményét a nemzetközi ; közösség több tagja sem ismeri el. Nagy-Britannia nyomásgyakorlás ; céljából visszahívta minszki nagy■ követét. Korábban több európai or: szág hasonló döntést hozott. (MTI) Romeltakarítása karabahi régióban. Tűzszünet van, béke még nincs. (TASR/