Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)

2020-10-12 / 236. szám

6 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. október 12. | www.ujszo.com RÖVIDEN Új kormányfő Kirgizisztánban Biskek. A kirgiz parlament ki­nevezte miniszterelnöknek Sza­­dir Zsaparov ellenzéki vezetőt, véget vetve ezzel az október 4-i választás óta uralkodó belpoliti­kai zűrzavarnak a közép-ázsiai országban. Zsaparov hangsú­lyozta: Szooronbaj Dzsejenbe­kov elnök megígérte neki, hogy lemond, ha elfogadják az új ka­binetet. Zsaparov korábban Kur­­manbek Bakijev exelnök tanács­adójaként tevékenykedett. Egyes vélekedések szerint a politikus valójában Dzsejenbekov beépí­tett embere. Szakértők szerint Zsaparov kinevezésével, Al­­mazbek Atambajev volt elnök újbóli őrizetbe vételével, vala­mint a biztonsági tanácsban vég­hezvitt cserékkel Dzsejenbekov helyzete megerősödött. (MTI) Komoly csehországi ellenzóki siker Prága. Ellenzéki sikert hozott a részleges szenátusi választás Csehországban, míg a két kor­mánykoalíciós párt és az őket tá­mogató kommunisták megbuk­tak. A részleges szenátusi vá­lasztást a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) ellenzéki párt nyerte. A szombati voksolás 2. fordulójának eredménye alap­ján a STAN 11 szenátori mandá­tumot szerzett a 81 tagú felső­házban. A szintén ellenzéki Pol­gári Demokratikus Párt (ODS), amely két mandátumot védett a mostani voksoláson, végül öt szenátori széket szerzett és to­vábbi 3 helyen a párt által támo­gatott közös jelölt a befutó. A kormányzó ANO-nak két kör­zetben kellett volna megvédenie szenátori mandátumát, de ez csak egyben sikerült. A fő vesztes a kormánykoalíciós Cseh Szociál­demokrata Párt (CSSD), amely a 10 szenátori mandátumból egyet sem védett meg. (MTI) Törölték a második elnökjelölti vitát Washington. Az elnökjelölti vi­tákat szervező bizottság bejelen­tette: hivatalosan is törölte a má­sodik országos televíziós vitát Donald Trump elnök és demok­rata párti kihívója, Joe Biden kö­zött. A Fehér Ház közben tudatta: Trump folytatja újraválasztási kampányát. „Most már látszik, hogy október 15-én nem lesz vi­ta, így a bizottság a figyelmét az október 22-én tartandó elnökje­lölti vitára összpontosítja” - fo­galmaztak a szervezők. A máso­dik elnökjelölti vitát Miamiban tartották volna, de a koronavírus­­járvány és Trump vírusfertőzése miatt a szervezők virtuális, azaz interneten tartott vitát szerettek volna. Ebbe Joe Biden bele­egyezett, Trump azonban nem. Szokatlan helyről, az afganisz­táni táliboktól kapott támogatást Trump választási kampányában - közölte a CBS amerikai hírte­levízió. „Reméljük, ő fog győzni a választáson és megszünteti az amerikai hadsereg afganisztáni jelenlétét” - jelentette ki Zabi­­hullah Mudzsáhid, a szélsőséges iszlamisták szóvivője. (MTI) Megsértett karabahi tűzszünet MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Baku/Jereván. Tűzszü­netben egyezett meg szombat­tól Örményország és Azerbaj­dzsán a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah területén - ismertette Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a tár­gyaié felek közös nyilatkoza­tát Moszkvában. Mindkét kaukázusi ország a tűzszünet megsértéséről számolt be. A Moszkvában nyélbe ütött huma­nitárius tűzszünet célj a a foglyok és az elesett katonák holttesteinek kicseré­lése a Vöröskereszt Nemzetközi Bi­zottságának közreműködésével. A fegyvemyugvás részleteiről a későb­biekben állapodnak meg - fűzte hoz­zá Szergej Lavrov. Jereván és Baku megállapodott arról, hogy érdemi tárgyalásokat kezd az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Szerve­zet (EBESZ) minszki csoportjának közvetítésével a konfliktus békés rendezéséről. A dokumentum ki­emeli, a közös nyilatkozatot Vlagyi­mir Putyin orosz elnök felhívására válaszul fogadták el összhangban az orosz, az azeri és az örmény vezetők közötti megállapodásokkal. Bár életbe lépett szombaton - helyi idő szerint délben - az Órményor­­szág és Azerbajdzsán között megkö­tött tűzszüneti megállapodás Hegyi- Karabahra vonatkozóan, de mindkét fél előtte és utána is arról számolt be, hogy a másik lakott területeket lő. Mindkét fél állította, hogy beveti tü­zérségét lakott területek ellen, és ez folytatódott a kitűzött tűzszünet élet­be lépése után szinte azonnal. Ismét örmény rakétatámadás érte az északnyugat-azerbajdzsáni Gan­­dzsa városát, heten meghaltak, 3 3-an megsebesültek - közölte tegnap az azeri külügyminisztérium. A tárca szerint az örmény erők támadása az ország második legnagyobb városá­nak egyik lakóövezetét érte, az áldo­zatok között gyerekek is vannak. Az örmény irányítás alatt álló, vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah vé­delmi minisztériuma cáfolta az állí­tást, és azzal vádolta az azeri erőket, hogy támadást intéztek Sztepanakert, Hadrut, Martuni és más karabahi te­rületek ellen. Arajik Harutjunján, Hegyi-Karabah vezetője Sztepana­­kertben tartott tegnapi sajtótájékoz­tatóján közölte, a helyzet reggelre nyugodtabbá vált, nem jelentettek harcokat, ám hangsúlyozta, a helyzet bármikor súlyosabbra fordulhat. Le­szögezte azt is, hogy nem lehet szó fogolycseréről, amíg folytatódnak az összecsapások, és hozzátette: azeri támadás esetén az örmények fenn­tartják ajogot az önvédelemre. A döntően örmények lakta Hegyi- Karabah hovatartozása 1988 febrn­­áija óta nyílt vita tárgya Baku és Je­reván között. A terület Azerbaj­dzsántól az 1992 és 1994 között, Ör­ményország támogatásával megví­vott háborúban szakadt el, 30 ezer ember vesztette életét és százezrek kényszerültek menekülésre. A tarto­mány parlamentje 1996-ban kikiál­totta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Ör­ményország sem ismerte el. Azer­bajdzsán továbbra is saját területé­nek tekinti a hegyi-karabahi enklá­­vét, ahogy lényegében Örményor­szág is. Az 1994 óta érvényes fegy­­vemyugvást mindkét oldalon rend­szeresen megsértik. A harcok szep­tember 27-én újultak ki ismét. A Fidesz megint talált egy „árulót” Távozásra szólította fel a köz­életből Donáth Annát az igaz­ságügyi miniszter, mert a momentumos EP-képviselő, „ország-világ előtt letagadta, hogy rendszeresen informális egyeztetéseket folytat Vöra Jourová uniós bizottsági alelnökkel a magyar jogállamiság" ügyében. Budapest. Ha Donáth Anna va­lóban komolyan veszi a jogállami­ságot és a demokráciát, akkor a „le­bukás” után azonnal távozik a köz­életből - közölte Varga Judit minisz­ter. Elmondta: Donáth Anna kiszi­várgott videója bizonyítékul szolgál arra, hogy az ellenzék a kormány korona vírus-járvány elleni döntései ellen „uszítottak”. „Amikor a ma­gyar kormány es a magyar emberek közösen azon dolgoztak, hogy a korona vírus-járvány következtében minél kevesebb ember élete kerüljön veszélybe és minél kevesebb magyar ember veszítse el a munkáját, akkor az ellenzéki európai parlamenti kép­viselők Brüsszelben és Budapesten is, egy előre megírt forgatókönyv alapján, a brüsszeli érdekeket kép­viselték, és álhíreket terjesztve a ma­gyar kormány veszélyhelyzetben hozott döntései ellen uszítottak” - je­lentette ki a miniszter. Varga Judit megdöbbentőnek nevezte, hogy Do­náth Anna kettejük szeptember 29-ei hyilvános vitáján letagadta a Véra Jourovával folytatott egyeztetéseit. Varga szerint Donáth Anna nyilvá­nosságra került mondatai nemcsak rá és a Momentumra, valamint a ma­gyar ellenzéki pártokra nézve rend­kívül kínosak, hanem „lebuktatják” Jourovát is, aki pénteken tagadta egy cseh napilapnak adott interjújában, hogy a jogállamisági jelentés kap­csán közvetlenül egyeztetett magyar ellenzéki politikusokkal. Donáth Anna jelezte, márciusban, amikor a magyar kormány éppen a felhatalmazási törvény elfogadtatá­sával „küzdött” a hazai és nemzet­közi porondon, Véra Jourová több­ször kikérte a véleményét mint Ma­gyarország egyik EP-képviselőjéét. , jourovával egy pártcsaládhoz tarto­zunk, és mindketten egy igazságos, emberséges és biztonságos jogálla­mért dolgozunk” - közölte az EP- képviselő. Az európai biztosok nem elérhetetlenek, mint a magyar kor­mánytagok, és nem kell könyörögni, hogy vitázhassunk vagy beszélget­hessünk - tette hozzá a Momentum EP-képviselője. „Egy jogállamiság­gal foglalkozó európai biztos épp eleget tud a magyar jogállamiság helyzetéről ahhoz, hogy ne legyen rám szorulva, de visszautasítom mind a Momentum, mind a saját magam részére megfogalmazott/ vádakat, hogy bármilyen sorosista összeeskü­vésben részt vennék” - mondta az ATV Híradójának Donáth. (mti.atv) Meghatározó időközi választás Miskolc. Tegnap időközi országgyűlési választást tartottak Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6-os választókerületében, miután a térség fideszes képviselője, Koncz Ferenc július 10-én életét vesztette egy motorbalesetben. Halálával megszűnt papíron a Fidesz parlamenti kétharmados többsége, ehhez ugyanis 133 képviselőre van szükség, nekik így most csak 132 van. A kor­mányoldal az elhunyt képviselő lányát, Koncz Zsófiát indította a választáson. Az ellenzék vele szemben a jobbikos Bíró Lászlót indította, aki korábban antisze­mita kijelentéseiről híresült el. Viszont a parlamentben ott ül a német kisebbség képviselője, a korábbi Fidesz-tag Ritter Imre, aki nem igazán szavazott más­ként a kormánypártoknak fontos ügyekben, mint a Fidesz. Azaz a kétharmad marad... (NapiG , ú) Nagyszabású katonai parádét tartottak szombaton Észak-Koreában a sztáli­nista állampárt, a Munkapárt 75 évvel ezelőtti megalapításának évfordulóján. A koronavfrus-járvány jelentette veszély ellenére megtartott ünnepi rendez­vényen felvonultatták a legújabb katonai technológiát. Észak-Korea új inter­kontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) mutatott be a parádé során - állapí­tották meg elemzők. Műholdképek szerint több ezer katona masírozott végig Phenjanban az államalapító Kim Ir Szénről elnevezett téren az unoka, a 2011- ben hivatalba lépett jelenlegi észak-koreai vezető, Kim Dzsong Un előtt, (tasr/ap) Lukasenka egyezkedett Minszk. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök bebörtönzött el­lenzékiekkel találkozott, köztük a Koordinációs Tanács tagjaival. Az államfő 4 órán át tartózkodott a fe­hérorosz Allambiztonsági Bizott­ság (KGB) vizsgálati fogdájában. Találkozott Viktar Babarika volt ellenzéki elnökjelölttel, akit még a választási kampány kezdetén be­börtönöztek. A tárgyalás során Lu­kasenka állítólag azt hangsúlyozta, „az alkotmányt nem az utcán ír­ják”. A Nexta fehérorosz ellenzéki hírportál szerint a változásról és az alkotmányról eshetett szó a talál­kozókon. Szombaton Szvjatlana Cihanouszkaja először hívhatta fel férjét, Szjarhej Cihanouszki kor­mánykritikus vloggert annak be­börtönzése óta. Eredetileg Ciha­nouszki indult volna Lukasenka el­len az elnökválasztáson, de elfogá­; sa miatt ez meghiúsult. Helyét vé­gül felesége vette át, aki egyetlen ; ellenzékiként szállt versenybe az államfői tisztségért. A Litvániába menekült Cihanouszkaja azt írta: 134 napja nem beszélt hitvesével. Tegnap ismét ütlegelték az új el­nökválasztást követelő tüntetőket a rendőrök a fehérorosz fővárosban, több tucatnyit el is hurcoltak közü­lük. Az országban az augusztus 9-i elnökválasztás óta folyamatosak a tüntetések. Az országot 26 éve ve­zető Lukasenka a szavazatok 80%­­át szerezte meg a hivatalos ered­mények szerint, de az ellenzék sze­­j rint választási csalás történt. A voksolás eredményét a nemzetközi ; közösség több tagja sem ismeri el. Nagy-Britannia nyomásgyakorlás ; céljából visszahívta minszki nagy­­■ követét. Korábban több európai or­­: szág hasonló döntést hozott. (MTI) Romeltakarítása karabahi régióban. Tűzszünet van, béke még nincs. (TASR/

Next

/
Oldalképek
Tartalom