Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)

2020-10-09 / 234. szám

8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. október 9. I www.ujszo.com RÖVIDEN Floyd: szabadlábon a brutális rendőr Washington. Egymillió dolláros óvadék ellenében szabadlábra helyezték Derek Chauvint, azt a rendőrt, akinek intézkedése köz­ben Minneapolisban meghalt az afroamerikai George Floyd. A végzetes rendőri intézkedés má­jus 25-én történt, és ennek nyo­mán a rendőri erőszak és a fajgyűlölet ellen szervezett tün­tetéssorozat öntötte el az Egye­sült Államokat. A négy intézke­dő rendőrt elbocsátották, a Ge­orge Floyd nyakára lépő 44 éves Derek Chauvin ellen gondatlan­ságból elkövetett emberölés, há­rom kollégája ellen pedig bűn­pártolás miatt emeltek vádat. (MTI) Afganisztán: kivont amerikai katonák Washington. Az Egyesült Ál­lamoknak már karácsonyra ki kellene vonnia a maradék kato­náit Afganisztánból - közölte Donald Trump amerikai elnök. Az USA és az afganisztáni tálib lázadók között februárban létre­jött megállapodás értelmében az amerikai katonáknak 2021 má­jusáig el kellene hagyniuk a dél­ázsiai országot. Washingtonjú­­niusban 8600-ra csökkentette afganisztáni hadereje létszámát, amelyet novemberig 4500-ra terveznek leszállítani. Mohamed Nairn, az afgán kormányellenes tálibok egyik szóvivője Trump bejelentését az amerikaiak és a radikálisok közti békemegálla­podás megvalósítása felé tett pozitív lépésnek nevezte. (MTI) Higgadt hangulatú alelnöki vita Plexifalak mögött vitatkozott egymással a két amerikai alelnökjelölt, a re­publikánus Mike Pence és a demokrata Kamata Harris. A védelemre és a több mint 3 méteres távolságra a koronavírus-járvány miatt volt szükség, (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Salt Lake City. Elemzők szerint valódi órvekkel folytatott higgadt vitát a két amerikai alelnökjelölt, a republikánus Mike Pence és a demokrata Kamala Harris Utah fővárosá­ban, Salt Lake Cityben. Az egyetlen alelnökjelölti vitát a Utah Egyetemen rendezték meg, kis­számú és megfelelő távolságtartással leültetett vendég jelenlétében. A po­litikusok a koronavírus-járvány ke­zeléséről, a gazdaság helyzetéről, adó- és külpolitikáról, környezetvé­delemről és fajgyűlöletről vitáztak. Az elején Mike Pence leszögezte, hogy Joe Biden demokrata elnökje­lölt terve a járványkezelésre Donald Trump elnök kormánya intézkedése­inek másolása, szemmel láthatóan „plágium”. Pence ezzel Harris azon megállapítására válaszolt, hogy az amerikai történelem legnagyobb ku­darca, ahogy Trump elnök kezeli a járványt. Harris kijelentette: számára attól még nem lesz megfelelő egy Covid-19 elleni oltóanyag, hogy Do­nald Trump annak tartja majd. Pence erre odavetette Harrisnek, hogy „ne rengesse meg az amerikaiak bizalmát a vakcinában”. Pence szerint a demokrata elnök­jelölt Joe Biden „a kommunista Kí­na vezérszurkolója”, és nem sokat tett az amerikai munkahelyek meg­őrzéséért. Trump elnök meggyengí­tette Washington viszonyát szövet­ségeseivel - vágott vissza Harris. Úgy vélekedett, hogy Donald Trump „Vlagyimir Putyin orosz elnök sza­vát többre tartja, mint barátainkét és a hírszerző közösségekét”. Szó volt George Floyd meggyil­kolásáról is, amit Pence sokkolónak nevezett, de hozzátette azt is, hogy „nincs mentség az azt követő zavar­gásokra és fosztogatásokra”. A vi­tára magával hozott egy fekete fod­rásznőt is, akinek tönkretették min­­neapolisi szalonját. A zárókérdés a választás utáni esetleges békés hatalomátadásról szólt. A műsorvezető ugyanis felve­tette, Donald Trump mindeddig el­hárította az egyenes választ arra, hogy hajlandó lenne-e elismerni, ha vereséget szenved. Pence erre Har­­rishez fordulva kijelentette: „az ön pártja az elmúlt három és fél évben mindent elkövetett azért, hogy átírja a múltbeli választások eredményét”. Az alelnök azt mondta: a most nyil­vánosságra került dokumentumok alátámasztják, hogy a 2016-os vá­lasztási kampányban lehallgatták Donald Trumpot, és amikor már el­nök volt, alkotmányos elmozdítási eljárást (impeachment) indítottak ellene egyetlen telefonbeszélgetésre hivatkozva. Mike Pence emlékezte­tett arra is, hogy Hillary Clinton, a demokraták volt elnökjelöltje nem­régiben arra szólította fel Joe Bident: a választás éjszakáján „semmilyen körülmények között” ne fogadja el az esetleges választási vereséget. A beszámolók szerint Trump és Biden vitájához képest ez egy sok­kal civilizáltabb beszélgetés volt, a New York Times egyenesen azt írja, a régi idők hagyományos vitáit idéz­te. Múlt héten az elnök folyamato­san félbeszakította ellenfelét, amire Biden egy ponton azt mondta, „fogd már be, ember”. Pence egyszer szólt közbe, amikor felszólította Harrist, hogy mondja meg az igazat az adó­emelésiterveikről. (MTI, 444) Főszerepben az alelnökön ülő légy Az alelnökjelöltek tévévitájának legnépszerűbb jelenete az volt, amikora Harissel vitázó Mike Pence hivatalban lévő alelnök fejére rászállt egy légy és két percig ott ült. Innentől a mémgyárosok köré­ben nem volt megállás: a pimasz rovar azonnal az internet nagy sztárja lett, sorra születnek a vicces alkotások róla. Egyesek szerint a légy cselekedete felfogható úgy, hogy a legkisebb, legelnyomottabb réteg tagjai is kaphatnak kis időre hírnevet az internet korában, míg mások gonoszul megjegyezték, ez a légy Pence egyetlen fekete ba­rátja. A legtöbb komment arról szólt, az ősz hajkoronában csápjait nyalogató ízeltlábú a viszonylag színvonalas vita igazi győztese, (ú) Az ápolók is béremelést kapnak, zúgolódó orvosok Drágult a magyar élelmiszer Budapest. Magyarországon az élelmiszerek ára 7,3 százalékkal nőtt éves összevetésben, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 18,5, a cukoré 11,7, a liszté 11, a szalámi, szárazkolbász és son­káé 10,1, a tojásé 9,1 %-kal lett magasabb. A szeszes italok, do­hányáruk átlagosan 6,3, ezen belül a dohányáruk 9,6 száza­lékkal drágultak. Másrészt szeptemberben a fogyasztói árak éves növekedési üteme 3,4 szá­zalékra lassult az előző havi 3,9%-ról -jelentette a Központi Statisztikai Hi'vatal. (Telex, ú) Végre egyeztet Athén és Ankara Ankara/Pozsony. Mevlüt Ca­­vusoglu török és Nikosz Déndi­­asz görög külügyminiszter teg­nap találkozott először azóta, hogy a két NATO-ország között az utóbbi hónapokban újra fel­lángolt a tengeijogi vita a Föld­közi-tenger keleti medencéjében található energiahordozók miatt -jelentette a TRT Haber török hírtévé. A török és a görög poli­tikus a pozsonyi Globsec biz­tonságpolitikai fórumon egyez­tetett. Mindkét fél magának kö­veteli a jogot ahhoz, hogy ener­giaforrások után kutasson és próbafúrásokat végezzen a tér­ség ugyanazon részén. (MTI) Az orvosok mellett a magyar ápolók is béremelést kapnak: november 1-től 2096-kal, 2022 januárjától további 30%-kal keresnek többet. Budapest. Gulyás Gergely, a Mi­niszterelnökséget vezető miniszter tegnap közölte azt is, a kormány örül, hogy a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) sikerült megegyezésre jutni az orvosi béremeléssel kapcsolatban. Ezzel párhuzamosan kivezetik a há­lapénzt, és reménykednek, hogy az új bértáblával kevesebb orvos vándorol Folytatódé harcokról adott hírt az örmény és az azerbajdzsáni védelmi tárca is Hegyi-Kara­­bahban. Megbüntettek egy török tévéadót, mert Azer­bajdzsánt merte bírálni. Jeraván/Ankara. A nemzetközi közösség békefelhívásai ellenére sem csitul a fegyveres konfliktus a vitatott hovatartozású kaukázusi enklávéban, és a területen kívüli településeket is támadások érik. Az azeri tárca szerint az örmény hadsereg elkezdte lőni a Hegyi-Karabah környéki azeri falva­kat a Geranboji, Terteri és Agdamsz­­ki járásban, és a támadásoknak van­nak halálos áldozatai és sebesültjei. Lövik a Berdinszki és Agdzsbedinszi járásban lévő falvakat, amelyek távol vannak az 1988-94-es karabahi há­borút lezáró tűzszüneti vonaltól, amely Jereván álláspontja szerint gyakorlatilag államhatár Azerbaj­ki. A kedden elfogadott egészségügyi törvény értelmében az állami vagy önkormányzati fenntartású egész­ségügyi ellátóhelyeken az orvosok munkabére 2023-ra - a szakmában töltött évek számától függően - brut­tó 687 ezer és 2,38 millió forint kö­zötti összeg lesz. A jövőre induló erő­teljes fizetésemelés ellenére a MOK szerint súlyos problémát okozhat, hogy átmenet nélkül, egyszerre akar­ják rendezni a különböző orvosok jogviszonyait, ez főleg azokat érinti, akik vállalkozóként „bedolgoznak” kórházaknak. Egy másik újdonság az Fel nem robbant lövedék Sztepana­­kert karabahi város utcáján (TASR/AP) dzsán és a tőle különvált Hegyi- Karabah Köztársaság között. Az ör­mény tárca szerint az azeri erők teg­nap kísérletet tettek arra, hogy táma­dást intézzenek a karabahi erők ellen a terület déli részén, az azeri Dzsab­új törvényben, hogy az orvosokat kétszer egy évre másik kórházba vagy akár másik városba vezényelhetik a katonákhoz és a rendőrökhöz hason­lóan. Valamint az, hogy feltételekhez kötött a másodállás vállalása, a felté­telrendszer azonban korántsem tisz­ta. „Nagy a veszély, hogy az orvosi léttől idegen korlátozások, a 2 évre elrendelhető kirendelés és a feltétel nélküli áthelyezés lehetősége miatt az orvosok tömege inkább a magánel­látást fogja választani. Katonák nem leszünk” - olvasható a kamara köz­leményében. Ezért sokan mérlegelik, az azerieket railnál, de mintegy húsz katonájuk megfutamodott, és 3 hadieszközüket elvesztették. A vitatott hovatartozá­sú, örmények lakta, de hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi- Karabahban és környékén szeptem­ber 27-én robbantak ki újra a harcok. A lehető legmagasabb pénzbírsá­got szabták ki a török Halk TV tele­vízió ellen, mert egyik műsorában Azerbajdzsánt bíráló kommentár hangzott el — közölte a török média­hatóság. A tévé újságírója a szóban forgó műsorban becsmérelte Ilham Aliyev azeri elnököt, országát pedig autokrata irányítású törzsnek nevez­te, amelyben nincs sem demokrácia, sem jogállamiság. Ankara a karaba­hi konfliktusban a testvérinek tartott bakui vezetést támogatja. A török té­vétársaság megbüntetése azt bizo­nyítja, hogy milyen rossz helyzetben van a véleménynyilvánítás szabad­sága Törökországban (is). (MTI) érdemes-e aláírniuk az orvosoknak a megemelt bért kínáló új szolgálati szerződéseket. Kétséges ugyanis, hogy a beígért többletpénz kompenzálja-e a rájuk kényszerített „katonás munkarendet”. Orbán Vik­tor kormányfő máris igyekezett hűteni a kedélyeket, mondván, béke­időben az orvosoknak nem kell ka­tonaként viselkedniük. A Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) levélben fordult Áder János köztár­sasági elnökhöz, arra kérve őt, ne írja alá az egészségügyi szolgálati jogvi­szonyról szóló törvényt. (MTI, SZER) Hatalmi vákuum Kirgizisztánban Biskek. Szooronbaj Dzsejen­­bekov kirgiz elnök közölte, a kü­lönböző politikai erők képviselő­ivel folytatott megbeszélésekkel próbál úrrá lenni az országban a parlamenti választás nyomán va­sárnap óta tartó tartó kaotikus helyzeten. Dzsejenbekov hang­súlyozta, a válságot „bizonyos politikai erők cselekményei” kényszerítették ki, de nem nevez­te meg, mely erőkre gondol. A kirgiz belügy szerint stabil a helyzet a fővárosban, nem történ­tek újabb zavargások, de a rend­védelmi szervek készültségben vannak. Egyre kiismerhetetle­­nebb a helyzet Kirgizisztánban, és komoly ellentétek rajzolódnak ki a hatalomra törő ellenzék sorai­ban: már legalább 3 rivális cso­port verseng egymással. Jelenleg teljes a politikai zűrzavar, hatal­mi vákuum alakult ki. (MTI) A törököknél tilos bírálni

Next

/
Oldalképek
Tartalom