Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)

2020-10-09 / 234. szám

www.ujszo.com I 2020. október 9. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Bundás kenyér friss retekkel Úgy gondolják, hogy az emberek nagy része nem látja ezt a káoszt? w újságírói szakon tanultam, hogy a jó híranyag egyik ismérve a közér­dekűség. Arról, hogy az micsoda, ta­nulmányokat lehetne írni, így ezen a kis felületen nem is akarok belebo­nyolódni. Elégedjünk meg most any­­nyival, hogy a közérdekűség azt je­lenti, hogy az adott információ olyan fontos tartalmakat hordoz, amelyeket a köz, vagyis az emberek érdekében okvetlenül meg kell osztani. Például azt, hogy a parlament mi­ről, hogyan és milyen eredménnyel tárgyal. Ez van, akit érdekel, van, akit nem. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy hozzájussunk azokhoz az információkhoz, amelyek függetle­nül attól, hogy személy szerint érdekelnek-e valakit vagy sem, va­lóságosak és mindenkinek befolyá­solják az életét. E tekintetben egy ideje nagy tor­LAMPL zulások tanúi lehetünk. Sok esetben az érdekes, vagy legalábbis a kibo­csátó által annak tartott információk vannak közérdekűként prezentálva. Például az, hogy a kormány reggel hattól ülésezik. Hogy fel tudtak-e kelni a miniszterek vagy sem. Megitták-e a reggeli kávéjukat vagy sem. Éhesek-e vagy sem. Reggeliztek-e vagy sem. Hogy a ha­tos kezdés császári szokás-e (egy kommentátor szerint nem az, Sztálin kezdett hatkor dolgozni, Ferenc Jó­zsef csak akkor kelt). Persze biztosan van, akit mindez érdekel. És elvileg nem is lenne ézzel semmi gond, ha a kormány tagjai képesek lennének olyan szinten dol­gozni, ahogy ezt a több száz oldalas programjaikat nagyszájúan lobog­tatva számos választópolgárral elhi­tették. Mert nem hinném, hogy én vagyok az egyetlen, akit elsősorban nem az érdekel, hogy az egyik mi­niszter retket termeszt és a korai idő­pont ellenére még meg is tudta pu­colni, úgy kedveskedett vele kor­mányfő urának. Meg hogy a másik milyen bundás kenyereket tud sütni és hogyan tudja tálalni. Szép a miniszterelnök úr (vagy ta­lán császári őfelsége?) korai kelés ötletével való buzgó egyetértésnek ez a vastag cukormáza. De kérem szé­pen, mi lesz a koronával? Mi lesz a gazdasággal? A kultúrával? A sport­tal? És most, ebben a kritikus hely­zetben mi lesz az egészségüggyel? Az egészségügyi személyzettel? Urak és hölgyek, önök tényleg ko­molyan gondolják, hogy a fertőzött orvosok tovább dolgozzanak? Hogy a plázák tárva-nyitva, tele emberek­kel, de atöbbhangámyi nagyságú stadionokban gyakorlatilag üresnek kell lennie a nézőtérnek? Úgy gon­dolják, hogy az emberek nagy része nem látja ezt a káoszt? Hogy egyértelmű intézkedések hiányában és mindig másokat hibáztatva nehéz a lakosságtól fegyelmet követelni? Az érdekes információk nem mindig közérdekűek. Attól persze még van létjogosultságuk. De mi, akiknek ezeket az információkat szánják, azért vegyük észre, hogy sok esetben csak arra szolgálnak, hogy eltereljék a figyelmet a közér­dekről. Mint most is. Tiltakozásul holnap folteszem a Facebookra a reggelimet. Aki akar, csatlakozhat. Bundás kenyér oktatási miniszterrel (TASR-felvétel) Jó és rossz elöntések SZILVÁSSY JÓZSEF ugusztus 20-án írta alá a három szlovákiai magyar párt elnöke a lehetséges egyesüléssel kapcsolatos szándéknyilatkozatot. Azóta szinte semmit sem tudunk a folytatásról. Potenciális választóikat hivatalosan máig sem tájékoztatták arról, vajon megkezdte-e a munkát az a két munkacsoport, amely az egységes érdek­­képviselet értékrendjét és kereteit dolgozza ki, s kik a tagjai e testületek­nek. Pedig egy közleményt, főleg a pártok támogatói megérdemelnének. Végre az elmúlt napokban a pártelnökök életjeleket adtak magukról. Igaz, nem mindig szerencsés megnyilvánulásokkal. A pengeváltásokat Forró Krisztián kezdte, aki az MKP elnökeként beszólt a budapesti Színház-és Filmművészeti Egyetem lázadó hallgatóival szolidaritást vál­laló Sólymos Lászlónak, hogy ne a magyarországi ügyekkel, hanem a szlovákiai magyarság gondjaival törődjön. Kisvártatva a Híd elnöke vál­tott ki értetlenséget nemcsak a partnerei, hanem mások körében is azzal, hogy leült tárgyalni Tomás Druckerrel, a Dobrá vofba elnökével. Amiről Sólymos két leendő magyar szövetségese csak a sajtóból értesült. A Híd elnöke utólag azzal érvelt, hogy csak egészségügyi kérdésekről tárgyaltak, kávézgatás közben. Hírügynökségi jelentés szerint viszont Drucker arról is érdeklődött, hogy halad a három magyar párt tárgyalása, majd kijelentette: „Ha nem születik egyezség, akkor meg kell fontolni az észszerű együtt­működést a Dobrá vofba és a Hid között”. Ezt a felvetést a szlovák pártel­nök magánkezdeményezéseként lehet értelmezni. Mások szerint azonban már az úgynevezett B tervet készítik elő. Akadtak olyan jól értesültek, akik szerint a Híd egyfajta nyomásgyakorlást alkalmazott, mert úgy véli, csi­galassúsággal haladnak az egyesülést előkészítő tárgyalások. Mózes Szabolcs meg az MKP párkányi képviselőit dühítette fel egy be­jegyzéssel, amelyben a helyi önkormányzati lap főszerkesztőjének levál­tása miatt háborgott, valamiféle jelképes tőrdöfést emlegetve. Mire a vá­rosatyák felszólították: ne általánosítson, konkrétan nevezze meg, kik a cselszövők, mert az ő frakciójuk kétszer is a menesztés ellen szavazott. Ha a három magyar pártelnök legutóbbi nyilatkozatai alapján szófelhőt rajzolnánk, akkor minden bizonnyal a kölcsönös bizalom kifejezés lenne a meghatározó. Ami a jelek szerint a fentebb említett szerencsétlenkedések ellenére nem párolgott el. Jelzésértékű, hogy közösen koszorúztak a sza­badságharc pozsonyi mártújainak nyugvóhelyén. Újabban vitafórumokra is együtt járnak. Közös levélben fordultak a jövő évi népszámlálás ügyé­ben a Statisztikai Hivatalhoz, valamint a közlekedési miniszterhez, akivel a fontossági listán az utolsók közé sorolt dél-szlovákiai útépítésekről és egyéb infrastrukturális beruházásokról akartak tárgyalni. Am a tárcavezető pökhendi válaszában annyit vetett oda, hogy parlamenten kívüli pártokkal nem óhajt tárgyalni. Vagyis a három hazai magyar pártnak jelenleg nincs kellő politikai súlya. Nem ez a miniszter az egyetlen szlovák politikus, aki így vélekedik. Hazai magyar közösségünk alapvető érdeke ezen változtat­ni, leginkább a pártegyesüléssel, amely megnyithatja az utat a parlamentbe való visszatérés felé. Ébben a folyamatban sok a nyitott és meglehetősen bonyolult kérdés. Berényi József szerint nem kell elkapkodni atárgyalá­­sokat, a zárt ajtók mögötti viták megszellőztetésével pedig nem érdemes traumatizálni a közvéleményt. Csak hát a remélt egyezséget el kell fogad­tatni a támogatóikkal. Esetleg a mostani bírálóikkal is. Ehhez pedig az észérveken kivül kellő idő is szükségeltetik. Ezért nagy hiba lenne, ha kö­vetnék Petőfi Sándor révén kipellengérezett Pató Pál elhiresült jelszavát. FIGYELŐ Covid-özvegy tette helyre Trumpot Amanda Kloots döbbenettel fo­gadta az amerikai elnök dicsekvé­sét. O 95 napig sírt, amíg korona­vírusos félje kórházban volt, majd elhunyt. A színész Nick Cordero felesége mintegy járványkróni­kásként tájékoztatott félje küzdel­méről. Most újra megszólalt, mert a megfertőződött Donald Trump arról beszélt, a Covid nem is olyan nagy ügy. ,Ne féljetek! Ne hagy­játok, hogy uralja az életeteket!” - írta. Amanda Kloots hangsúlyozta, hogy a járványban már 208 ezer amerikai halt meg. „Sajnos uralta az életünket, nem igaz? Nem min­denki olyan szerencsés, hogy két napot töltsön kórházban. „Én 95 napig sírtam, és néztem, mit tesz a Covid azzal az emberrel, akit szeretek. Az elnökben nincs semmi együttérzés, e helyett di­csekszik. Ez szomorú. Ez fájdal­mas. Ez méltatlan.” (hvg.hu) Trump minden kudarcát képes dicsőségként beállítani Donald Trump isteni áldásnak tartja, hogy elkapta a korona­vírust, ás állítja, ö javasolta az orvosoknak, hogy kezeljék kísérleti gyógyszerrel, ami csodát tett, így ingyen elérhe­tő lesz a súlyos betegeknek. A Fehér Ház kertjéből küldött vi­deóüzenetet Trump, hogy megmu­tassa, sikerült felépülnie. Azt mond­ta, nem is lett volna muszáj kórház­ba mennie, csak azért kérték meg az orvosok, mert ő az elnök. Trumpot a Regeneron cég mo­­noklonális antitesteket tartalmazó kísérleti gyógyszerével is kezelték. (Ez és a többi gyógyszer alapján mondják azok, akik az elmúlt hóna­pokban nagy tapasztalatot szereztek a Covid kezelésében, hogy az elnök állapota súlyosabb lehet annál, ami­re orvosai következtetni engednek, és hosszabb megfigyelésre lenne szüksége.) Trump szerint a Regene­ron volt a kulcs, „hihetetlen volt”, rögtön jobban érezte magát. „Isten áldása volt”, hogy elkapta a fertő­zést, és kipróbálhatta a gyógyszert, aminek a használatát ő maga java­solta az orvosoknak. Azt ígérte, hogy az Eli Lilly hasonló gyógyszerével együtt mindkettőt ingyen fogják ad­ni a súlyos betegeknek. Emellett azt üzente, nem az em­berek tehetnek erről az egészről, ha­nem Kína. „Nagy árat fognak fizetni azért, amit az országgal tettek. Nagy árat fognak fizetni azért, amit a vi­lággal tettek.” Ismét beszélt arról, hogy szerinte már a novemberi vá­lasztás előtt el kellene készülnie az oltásnak is, azonban a világ egyetlen vakcinafejlesztő projektje sem tart még ott, hogy ez reális legyen. Trump viszont a politikát okolja azért, hogy a választásig nem lesz vakcina. Trump a Fehér Házban van karan­ténban, a közlemény szerint teljesen tünetmentes és napok óta nincs láza, folyamatosan dolgozik az elnöki hi­vatal egyik elkülönített részében, mivel múlt csütörtök óta a Fehér Ház több munkatársáról derült ki, hogy megfertőződött a koronavírussal. Ugyanakkor az amerikai sajtó tegnap vezető hírként azt közölte, hogy Trump már az Ovális Irodában folytatja a munkát. (444 hu, mti)

Next

/
Oldalképek
Tartalom