Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-06 / 231. szám
2 KÖZÉLET 2020. október 6.1 www.ujszo.com Jelentés a jogállamiságról: a reformok jók, inkább a megvalósításukkal van gond Az egyes tagállamok jogállamiságának állapotáról és a demokratikus elvek alkalmazásáról szóló jelentéseket az Európai Bizottság alelnöke,Véra Jourová terjesztette elő (TASR/AP-feivétei) CZÍMER GÁBOR Pozsony/Brüsszel. Az Európai Bizottság (EB) első alkalommal hozta nyilvánosságra az egyes tagországok jogállamiságát felmérő jelentéseit. A Szlovákiáról szóló dokumentum az igazságszolgáltatás problémáira és a korrupcióra mutat rá. Magyarország és Lengyelország azonban lényegesen több kritikát kapott, amire a Fidesz magyar kormánypárt sorosozni kezdett. A bizottság alelnöke, Véra Jourová terjesztette elő az egyes tagállamok jogállamiságának állapotáról és a demokratikus elvek alkalmazásáról szóló jelentéseket, amelyeket most először készítettek el. A dokumentumok az összes tagország esetében az igazságszolgáltatást, a korrupcióellenes intézkedéseket, a médiapluralitást és a demokratikus „fékek és egyensúlyok” rendszerét vizsgálta. A jelentés nem vádirat, inkább objektiven felsorolja egy-egy állam esetében a pozitív jelenségeket éppúgy, mint a hiányosságokat. Van hova fejlődnünk A Szlovákiáról szóló jelentés szerint az igazságszolgáltatás területén elindult változások jó irányba mutatnak. Az új kormány által már bevezetett, vagy még csak bejelentett reformokat, így az Országos Bírói Tanács és a Legfelsőbb Bíróság tagjainak, illetve az alkotmánybíróknak és a főügyésznek az új kiválasztási mechanizmusát pozitívan értékelik. Kiemelik ugyanakkor, hogy a felmérések szerint a lakosságnak és a vállalatoknak a bíróságba vetett bizalma rendkívül alacsony. Míg a lakosságnak csak 26 százaléka, a vállalatoknak csak 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagyon függetlennek tartja az igazságszolgáltatás működését. A Kuciak-gyilkosság utáni fejleményekre, így a rendőrség által őrizetbe vett bírókra és az ugyancsak letartóztatott, korábbi főügyészre, Dobroslav Tmkára utalva azt írják, hogy mindez kormoly kétségeket vet fel az igazságszolgáltatás és az ügyészség integritásával kapcsolatban. Itt érdemes megjegyezni, hogy a dokumentum egyetlen közszereplő, vagy más módon ismert személy nevét sem tartalmazza, még akkor sem, ha azok, mint Tmka, egyértelműen azonosíthatóak. A másik vizsgált szempont a korrupció és az ellene tett lépések. A bizottság kiemeli, hogy az új kormány prioritásként kezeli a témát. Említik ugyanakkor, hogy a korrupció a felderítését akadályozza, hogy az erre hivatott intézményeknek, a^ Speciális Ügyészi Hivatalnak (Ú$P) és a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökségnek (NAKA) nincs elég forrása és szakmai tapasztalata ehhez. Egyben problémásnak látják, hogy Szlovákiában nem szabályozzák a lobbitevékenységet. A hazai sajtó helyzetét elemző fejezetben a jelentés azt írja, az országjogi keretei megfelelőek a médiapluralitás, a sajtó- és információszabadság biztosítására. Magunknak az újságíróknak a biztonságával kapcsolatban azonban aggodalmakat fogalmaztak meg. A dokumentum felidézi, hogy a szlovák titkosszolgálat egykori munkatársai a Kuciak-gyilkosság megrendelésével vádolt Marián Kocner megbízásából újságírókat figyeltek meg. „Ján Kuciak tényfeltáró újságírónak és jegyesének 2018-as meggyilkolását széles körben a szlovákiai társadalom alapvető fordulópontjaként értelmezik, amely egyben arra is ráirányította a figyelmet, hogy növelni kell az újságírók biztonságát” - fogalmaz a jelentés. A sajtó világával kapcsolatban az egyik legnagyobb hiányosságnak a dokumentum azt nevezi meg, hogy Szlovákiában hiányoznak az egyes médiumok tulajdonviszonyainak átláthatóságát előíró törvények, amelyek a politikusok és a médiatulajdonosok közötti összeférhetetlenséget hivatottak megelőzni. De az állami hirdetések szabályozása sem létezik. A bizottság a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét is vizsgálta, ahol első helyen azt emelik ki, hogy a civil szervezeteket is jobban bele kellene vonni a jogszabályalkotásba. A dokumentum szerint az Emberi Jogok Szlovák Nemzeti Központja és az emberjogi ombudsman szerepe fontos, de több forrásra van szükségük, hogy teljesen el tudják látni a feladatukat. Az Alkotmánybíróság szerepének tervezett megerősítését is pozitívan értékelik, és hangsúlyozzák, hogy a jogállamiság témáról élénk közéleti vita zajlik. „Amely egy erősebb jogállamisági kultúrához vezethet” - fogalmaz a dokumentum. Magyarok 6s lengyelek Az Európai Bizottság Magyarországról és Lengyelországról szóló jelentésében fogalmazta meg a legtöbb hiányosságot, többek közt az igazságszolgáltatás függetlenségének gyengülését róják fel. A jelentés szerint például Magyarországon korlátozzák a bírók szakmai önrendelkezését. A magyarországi korrupciót üldöző hatóságok felett pedig nincs megfelelő civil kontroll - szemlézi a jelentést a 444.hu. A gazdasági és politikai elit összefonódása nehezíti a korrupciós ügyek feltárását, így mikor az elit kerül korrupciós gyanúba, akkor az illetékes szervek jellemzően nem lépnek. A korrupciós ügyek feltárását az is nehezíti, hogy visszatartják a közérdekű adatokat, a sajtót felügyelő hatóság pedig túlságosan átpolitizált, míg az állam által létrehozott sajtókonglomerátum, a KESMA veszélyezteti a magyar sajtópiac sokszínűségét. A független sajtó helyzetét lejárató kampányok és működésének kormányzati akadályozása rontja. Sorra vásárolják fel a kormányhoz kötődő szereplők a független sajtó maradékát. A civil szervezetek és más intézmények gyengülésével egyre kevesebb fék és ellensúly marad - összegzi a dokumentum tartalmát a lap. A magyar kormánypárt, a Fidesz kommunikációs offenzívát indított a jelentés miatt. A párt igazságügyi minisztere, Varga Judit a közösségi oldalán azt írta, a jelentés koncepciója és módszertana elhibázott, forrásai kiegyensúlyozatlanok, tartalma megalapozatlan és elfogult. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a dokumentum elkészítése során a bizottság többek közt olyan szervezeteket is megkérdezett, amelyek Varga szerint a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom Alapítványoktól kapnak pénzt. A kormányközeli média pedig „Soros-jelentésnek” nevezi a dokumentumot. Varga egyébként még a jelentés nyilvánosságra kerülése előtt lemondásra szólította fel Jourovát, mert az a magyar miniszterelnökkel, Orbán Viktorral kapcsolatban így fogalmazott: „Azt mondanám, hogy ő egy beteg demokráciát épít fel.” Jourová egyébként a magyar felszólítás ellenére nem mondott le. Már ideje volt Samuel Abraham politológus szerint nem állítható, hogy közvetlen összefüggés lenne a mostani jelentések és aközött, hogy az unió a jogállamisági kritériumokhoz szeretné kötni a támogatások kifizetését. „Ez két nagyon különböző dolog”— fogalmazott, és hozzátette, az európai intézményeknek nincs befolyása arra, hogy a jelentésben említett területeken egy-egy államban beavatkozzon. „Ha pedig valamilyen szankciókat akarnának kiróni az egyes államokra, akkor már egy tagország is megvétózhatná azt” - magyarázta a szakértő. Abraham magát a jelentést objektívnek, szakmainak és elfogulatlannak tarja. „Már régen szükség lett volna valami hasonlóra” - tette hozzá. A Szlovákiára vonatkozó megállapításokat úgy foglalta össze, hogy az új kormány reformjainak iránya jó, inkább a megvalósítással vannak gondok. „Az ördög a részletekben lakozik” - mondta. „Azok az intézmények például, amelyeknek a korrupciót kellene feltárniuk, alulfinanszírozottak” - emelte ki a szakértő. A kormánynak pedig felrótta, hogy a reformok nem történnek elég gyorsan. Jövő márciustól nálunk is legális lehet az orvosi kannabisz NAGY ROLAND Várhatóan 2021 márciusában lép életbe a törvénymódosító javaslat, amelynek értelmében a kannabidiolt (CBD) tartalmazó készítmények már Szlovákiában is elérhetővé válnának - tájékoztatott az egészségügyi minisztérium. Pozsony. A tárca beszámolója szerint Szlovákia az utolsó uniós tagállam, ahol a CBD a pszichotrop anyagok listáján szerepel, ezért nálunk legálisan nem is lehet hozzájutni. Pedig számos orvosi tanul; mány bebizonyította, hogy a kannabidiol kifejezetten kedvező ha; tással van az egészségre, és több súlyos betegség kezelésére is használható. Ezen szeretne változtatni a ; minisztérium, ezért tárcaközi i egyeztetésre küldte a javaslatot, : melynek köszönhetően a CBD lekerülne az említett listáról. Jana Jezíková, a tárca államtitkára : leszögezte: szó sincs arról, hogy valamilyen módon változtatni szeretnének a marihuánát szabályozó tör; vényeken. „Ez egy kifejezetten jó hír ; országunk lakosai számára. Már Szlovákiában is kaphatók lesznek a kannabidiolt tartalmazó kenőcsök, i étrend-kiegészítők és kozmetikumok. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy itt nem magáról a kenderről van szó. A kannabidiol a növénynek pusztán az egyik összetevője, amelynek nincsen pszichogén hatása, és nem is okoz függőségét. Nincs szó tehát a marihuána dekriminalizálásról” - közölte az államtitkár. A tárca javaslatával a kormánykoalíció jelentős része egyetért. Az SaS képviselői, Janka Cigániková és Lucia Duris Nicholsonová már hetekkel ezelőtt jelezték, hogy az egészségügyi minisztérium számíthat pártjuk támogatására (a képviselőnők sajtótájékoztatójáról mi is beszámoltunk). A javaslat támoga-A kannabidiol a növénynek pusztán az egyik összetevője, amelynek nincsen pszichogén hatása, és nem is okoz függőséget (TASR-felvétel) tását lapunknak megerősítette az OEaNO sajtóosztálya is. Éva Horváthová, a párt parlamenti képviselője és az egészségügyi bizottság egyik tagja elmondta, hogy egyetért a tárca szándékával, hiszen a CBD számos krónikus betegség tüneteit enyhítheti. „Folyamatosan készülnek a tanulmányok az említett anyag minél szélesebb körű felhasználásáról” - magyarázta a szakember. Az OEaNO sajtóosztálya lapunknak eljuttatott közleményében hozzátette, pusztán arról van szó, hogy a törvénymódosítás segítségével a szlovákjogi kereteket összehangolnák az európai uniós irányelvekkel.
