Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-06 / 231. szám
www.ujszo.com | 2020. október 6. KÖZÉLET 3 Túl nagyra sikeredett a reformcsomag Eduard Heger pénzügyminiszter szerint az ország nincs késésben, a végleges újjáépítési tervet legkésőbb 2021. április 30-ig kell előterjesztenünk az Európai Bizottságnak (TASR-feivétel) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A pénzügyminisztérium szakmai vitára bocsátotta a koronavírusjárvány okozta károk helyreállítását cálzá uniás pénzügyi csomaggal kapcsolatos, Modern ás sikeres Szlovákia névre keresztelt reformtervát, amelyet még a kormánypártok is kritizálnak. Eduard Heger pénzügyminiszter szerint a pénzügyminisztérium honlapján (www.finance.gov.sk ) bárki számára elérhető dokumentummal egyáltalán nem késtek el, mint azt az ellenzék állítja. „A végleges újjáépítési tervünket legkésőbb 2021. április 30-ig kell előterjesztenünk az Európai Bizottságnak. Erre nem keríthetünk sort az előtt, mielőtt még uniós szinten elfogadnák az ezzel kapcsolatos jogszabályokat, amire leghamarabb jövő januárban számíthatunk. A minőséget fontosabbnak tartjuk a gyorsaságnál” - mondta el Heger, aki szerint azonban a tervezett lépéseikről már egyeztetnek az Európai Bizottsággal. Elkerülhetetlen reformok Szlovákiának az uniós támogatás nélkül is szüksége lenne a reformokra, amelyek közül a most közzétett dokumentumba a legfontosabbakat szedtük össze - állítja Heger. Pénzügyi reformok, zöld gazdaság, munkapiac, oktatásügy, kutatás és fejlesztés, egészségügy, közintézmények, digitalizálás - a szaktárca szerint Szlovákiának elsősorban e téren lesz szüksége reformokra, az említett szakterületeket így a most közzétett dokumentumban külön fejezetekben tárgyalják. „A terjedelmes dokumentumban jelzett reformoknak csak egy része lesz majd benne az uniós pénzek lehívásához szükséges újjáépítési tervben. Ahhoz azonban, hogy Szlovákia modem és sikeres országgá váljék, idővel az összes reformra sort kell kerítenie” - tette hozzá Heger, elismerve azt is, hogy minden reformot képtelenség FINTAMÁRK Az elmúlt h6t számain mutatkozott meg, mennyire kritikus ponthoz ért Szlovákia a koronavírus-járvány kezelésében. 4149 új fertőzöttet regisztráltak a közegészségügyi hivatalok - a számok három hét alatt csaknem megnégyszereződtek, és messze még a vége. Pozsony. A szakértők szerint a koronavírus-járvány terjedésének trendjeit és súlyát nem a napi, hanem a heti fertőzésszámból érdemes megállapítani, hiszen ezek a számok jóval megbízhatóbb, súlyozottabb információt adnak. Szeptember 14-e és 20-a között 1176,21 -e és 27-e között 2587 új fertőzöttet találtak, így a múlt heti 4149-es szám azt mutatja, a növekedés nem lassul - és bár a görbe egyelőre lineárisnak tűnik, és nem a sokkal fenyegetőbb exponenciálisnak, nem valószínű, hogy rölenne végrehajtani a jelenlegi kormány hivatali ideje alatt. Egészségügy, oktatás „A legsürgősebb reformokra az egészségügyben és az Európai Bizottság által szorgalmazott zöld gazdaságban lesz szükség” - mondta el Hagara. Az egészségügyben 2026-ra 600-zal szeretnék növelni az általános orvosok és 3600-zal a nővérek számát. Ugyaneddig legalább 3 új kórházat szeretnének felépíteni, 3-at pedig felújítani. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, hiszen a javaslatban szereplő egészségügyi reformok az előzetes becslések szerint nagyjából 4 milliárd eurót emésztenének fel. Az oktatásügyben 2024-ig 30 ezerrel növelnék az óvodai férőhelyek számát, növelnék a tanárok fizetéseit és nagyobb figyelmet fordítanak tnajd az iskolák felújítására is. Az iskolaügyf reformokra egyébként 4,3 milliárd euróra lenne szükség. Zöld gazdaság A környezetvédelmi projektek közül Heger a háztartási hulladék újrahasznosítását említette, amelynek a mértékét 39-ről 2026-ra 55 vid időn belül konszolidálódna. Annál is inkább, mert vasárnap ugyan csak 353 új fertőzöttet találtak, de mindössze 3382 tesztet végeztek el - a pozitív tesztek aránya így ismét 10 százalék felett volt. Az elmúlt időszakban az átlag valamivel több mint 8 százalék körül mozgott, a WHO aj ánlásai szerint ugyanakkor 5 százalékos pozitív tesztarány körül tekinthető ellenőrzés alatt tartottnak a járvány helyzet, az ideális arány pedig 3 százalék körül van. A régióban 5 százalék alatt csak Ausztria tudott maradni az elmúlt egy hétben, Magyarországon a pozitív tesztek aránya egyre jobban közelíti a 10 százalékot, Csehországban pedig szeptember második felében szinte mindig 10 százalék felett volt az arány. Szlovákiában hétfőn 279 embert kezeltek kórházban Covidgyanúval, közülük 24 embert kellett lélegeztetni, 13 beteg van intenzív osztályon - emelkedik tehát a súlyos esetek száma is. A legfontosabb adat ugyanakkor a halálozászázalékra szeretnék növelni. Szeretnék megtisztítani az országot a fekete szemétlerakatoktól is. 2026- ig 276 környezetszennyező veszélyforrást szeretnének felszámolni, amire 1,4 milliárd euróra leime szükség. Az energiahatékonyság növelése érdekében az uniós pénzekből 2026-ig 80 ezer háztartásban cserélnék újakra az elöregedett kazánokat, és 24 ezer lakóház felújítására adnának támogatást. A hőszolgáltatásban ugyanekkor 70 százalékkal csökkentenék a szénfütés arányát. A zöld gazdaságra való áttérés az előzetes számítások szerint csaknem 12 milliárd eurót emésztene fel. Nyugdíjreform, adózás A pénzügyi reformok közül - amelyeknek a költségeit egyébként nem számszerüsítették - a nyugdíjreform van az első helyen. A szaktárca rugalmasabb szabályokat vezetne be a nyugdíjba vonulás esetében, és hatékonyabbá tenné a második nyugdíjpillért is. Kisebb adóval terhelnék a munkát, keményebb fellépésre számíthatnak azonban azok a cégek, amelyek az adóparadicsosok száma, és ez egyelőre nem növekedett drasztikusan. Szlovákiában mind ez idáig 55-en vesztették életüket a Covid-19 következtében, ám ez az adat nem naprakész. Szlovákiában ugyanis kizárólag akkor sorolnak valakit a koronavírus áldozatai közé, ha boncolással ezt minden kétséget kizárólag megállapítják, és ez bonyolultabb eseteknél akár több napig is elhúzódhat. Boncolást minden Covid-gyanús halálesetnél elvégeznek pozitív teszt esetén, a statisztikai adatok szerint ugyanakkor csupán az esetek mintegy felében a vírus a halál okozója. Úgy tűnik tehát, hogy a halálozás Szlovákiában továbbra is valamivel alacsonyabb, mint a környező országokban - ám az adatokat ebben az esetben nagyon nehéz összehasonlítani, hiszen mindenhol egy kicsit eltér a kritériumrendszer. Szlovákiában a V4-es tagországok közül jelenleg a legjobb a helyzet, a legrosszabb Csehországban és Magyarországon. mokba menekítik a pénzüket. Nem számszerüsítették a közintézmények reformjának a költségeit sem. Ezek esetében egyébként a bíróságok működésének a javítása szerepel az első helyen, egyszerűsítenének azonban az építési engedélyek kiadását, a vállalkozói engedélyek elintézését, és visszaszorítanák a korrupciót. Több álláshely A munkapiacon elsősorban a hátrányos helyzetben levők foglalkoztatásának a támogatására helyezik majd a hangsúlyt. Az elkövetkező években 84-ről 67 százalékra szeretnék csökkenteni az alacsonyabb végzettséggel rendelkező szülők gyermekeit fenyegető szegénység kockázatát, nagyobb figyelmet fordítanak azonban a hátrányos helyzetű roma közösségekre is. A konkrét ígéretek között szerepel az is, hogy 2024-ig 10 ezer olyan embernek biztosítanak majd munkát, akiknek jelenleg szinte semmi esélyük sincs az elhelyezkedésre. A munkapiaci reformok egyébként nagyjából 2,4 milliárd eurót igényelnének. A kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos RÖVIDEN Szerdán rendkívüli ülés a parlamentben Pozsony. 13 órától kerül sor a parlament rendkívüli ülésére, amelynek összehívását az ellenzéki Smer tagjai kezdeményezték. Az indítványt több független képviselő is támogatta. Ezen az ülésen a kormány tagjainak be kellene mutatniuk azokat a sürgős intézkedéseket, amelyekkel enyhíthetők a világjárvány második hullámának negatív következményei. Az ellenzék célja, hogy a parlament elfogadjon egy határozatot, amely kötelezné a kormány tagjait, hogy az októberi ülésszak elején előterjesszenek egy konkrét tervezetet a járvány második hullámával összefüggésben. A tervezetnek tartalmaznia kellene azokat a sürgős intézkedéseket, amelyekkel minimalizálhatók a világjárvány negatív következményei. Foglalkoznia kellene ezek államháztartásra gyakorolt hatásával is. A kormánytagoknak ismertetniük kellene azokat az intézkedéseket Egyre több a súlyos eset reformokra ezzel párhuzamosan nagyjából 2,5 milliárd eurót szánnának, a kutatásra négy év múlva már a bruttó hazai termék (GDP) 0,6 százalékát kívánják fordítani, a jelenlegi 0,4 százalék helyett. A digitalizálásnál a fő cél, hogy minél több hivatali ügyünket az interneten keresztül is el tudjuk intézni, növelnék azonban az internethasználók számát is, és persze minél több helyen tennék elérhetővé a széles sávú internetet. A digitalizálással kapcsolatos reformokra egyelőre 500 millió euróval számolnak. Heves kritika Heger szerint a bemutatott dokumentumot a kormánykoalíción belül is megvitatják, a javaslatcsomag egyes pontjaival azonban a koalíciós partnerek sem értenek egyet. Veronika Remisová kormányfőhelyettes, a Za l’udí elnöke például már most jelezte, hogy több pontban is ütközik a véleményük a bemutatott javaslattal. Másként képzelik el például a kutatás és fejlesztés támogatását, de elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy az állam és az önkormányzatok nagyobb befolyást szerezzenek a főiskolák és egyetemek irányításában. A reformcsomag legnagyobb bírálója Robert Fico, az ellenzéki Smer elnöke, aki szerint az előterjesztett reformcsomag csak egy általános tervezet, vagyis a kormánynak még halvány fogalma sincs, mire költené az uniós milliárdokat. Csalódottságukat fejezték ki a környezetvédelmi szervezetek is, amelyek szintén a konkrét terveket hiányolják. „Az újjáépítési alap forrásainak a 37 százalékát a klímavédelemmel kapcsolatos projektekre kellene fordítani. Nem akármilyen zöld intézkedésekről van szó, hanem speciálisan azokról, amelyek a klímavédelmet szolgálják. A most közzétett anyagból azonban nem derül ki, hogy a megalkotói ezt mennyire tudatosították, és az sem, hogyan kívánják megvalósítani a környezetvédelmi célokat” - mondta el Katarina Juríková, a Greenpeace Slovensko programigazgatója. is, amelyeknek köszönhetően mérséklődni fog a világjárványnak az idegenforgalomra, a sportra és a kultúrára gyakorolt negatív hatása. (TASR) D4/R7: felújítják a kritikus útszakaszt Pozsony. Újabb dokumentumokat küldött tegnap a D4-es körgyűrűt és az R7-es sztrádát építő konzorcium a közlekedési tárcának. Ezekből egyebek mellett kiderül, hogy a társaság saját költségeire felújítja az épülő körgyűrű egy szakaszát Horvátj árfalunál. A vizsgálatok során beigazolódott, hogy az alapozásánál használt anyagok nem felelnek meg a jelenleg hatályos normáknak. A kivitelező ugyanakkor közölte, mindent elkövet annak érdekében, hogy ezen munkálatok miatt ne csússzanak el a projekt befejezésével. Az, hogy a feljavítás keretében lebontják-e az új D4-es kritikus, több száz méteres szakaszát,. még nem tették közzé. (TASR)
