Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-30 / 226. szám
2 I KÖZÉLET 2020. szeptember 30.1 www.ujszo.com Egyre aktívabbak nálunk a kínai ügynökök Először hozott nyilvánosságra éves jelentést az SIS azóta, hogy Vladimír Pőolinsky került a titkosszolgálat élére (TASR-felvétel) FINTAMÁRK Pozsony. Egyre határozottabban nevezik meg a szlovák állami intézmények az orosz dezinformációs kampányok, mesterkedés és nyomásgyakorlás hatásait Szlovákiára. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) tavalyi évről szóló jelentésében szerepel az is, hogyan próbálnak meg az orosz titkosszolgálatok tagjai közel kerülni a tűzhöz Szlovákiában. Az SIS éves jelentése, mely nyilvánosan jelenik meg a szlovák titkosszolgálat oldalán, nyilvánvalóan nem tartalmaz, nem is tartalmazhat konkrétumokat, esetleg bizalmas információkat - a közvéleménynek szól, és minél érthetőbb formában próbálja meg összefoglalni, milyen kihívásokkal nézett szembe az ország az elmúlt időszakban. így leginkább azt érdemes megpróbálni kiszűrni belőle, mennyire vannak összhangban a jelentésben foglalt sarokpontok azzal, amit a politikusok kommunikálnak és tesznek, például a külpolitika területén. Medvemancs A jelentés kémelhárításról szóló fejezete már tavaly is az orosz és a kínai hírszerzést emelte ki a legaktívabb szereplőként Szlovákiában, most azonban kicsit konkrétabbak voltak azzal kapcsolatban, hogyan is néznek ki ezek az aktivitások. Az orosz titkosszolgálatok működésével kapcsolatban az SIS megállapítja, hogy az elsősorban diplomáciai fedésben dolgozó ügynökök igyekeznek beszivárogni a központi államigazgatási és biztonsági szervekbe, és energetikai és katonai területen próbálnak kapcsolatokat kiépíteni. Ezek a személyek rendszeresen részt vettek olyan rendezvényeken, ahol energetikai és katonai ügyekről volt szó, és olyan célszemélyekkel próbálták meg felvenni a kapcsolatot, akiknek hozzáférése van érzékeny adatokhoz az EU és a NATO kapcsán, de olyanokkal is, akik közel állnak a közjogi méltóságokhoz. A jelentés arról is beszámol, hogyan hat az orosz propaganda az országban: az SIS szerint 2019-ben is komoly problémát jelentettek a dezinformációs kampányok, melyek diszkreditálni akaiják az EU-t és a NATO-t. Ezek közvetlen forrásai az orosz állami média és intézmények, agytrösztök és szakértők, akik formálták ezen kommunikációs áramlás stratégiai irányát, majd a narratívát a velük egy húron pendülő európai média vette át. A propaganda legnagyobb terjesztői Szlovákiában az oroszbarát polgári társulások és közösségimédia-csoportok, valamint az „alternatív média” - az SIS felhívja rá a figyelmet, hogy épp az ezek mögött álló emberek veszik át csont nélkül az orosz narratívákat. Sárkánykarom A jelentés szerint a kínai aktivitás is nagy volt, nemcsak a hírszerzés, hanem a propaganda terén is. A kínai ügynökök 2019-ben elsősorban a telekommunikációs és informatikai terepen voltak aktívak, olyannyira, hogy ezt az SIS már a nemzetbiztonság lehetséges veszélyeztetéseként értékelte. A szlovák hírszerzés felhívta rá a figyelmet, hogy a kínai titkosszolgálatok viselkedése elsősorban az egyik fontos kínai telekommunikációs cég kapcsán volt különösen asszertív, a vállalat képviselői ugyanis tavaly több minisztériumban is igyekeztek kapcsolati hálót kiépíteni. A kínai nyomásgyakorlás jelei is érezhetők Szlovákiában, elsősorban az „egy Kína” elvének következetes hangoztatása kapcsán. Az SIS szerint Kína a helyi kínai diaszpórát, valamint a helyi sajtót próbálta felhasználni propagandacélokra. „A kínai propagandaaktivitás különleges kockázati aspektusa, hogy ezek szorosan a kínai titkosszolgálathoz kötődnek” — írja az SIS a jelentésében. Hozzáteszik, a Kínai Kommunista Párt különösen nagy szervezeti apparátust használ külföldi érdekeinek érvényesítésére - ezen szervezetek feladata az, hogy minél jobb képet fessenek Kínáról, annak politikai berendezkedéséről, és aktívan befolyásolják a köz- és szakvéleményt ezekről a témákról ott, ahol a pártnak gazdasági, politikai vagy biztonsági érdekeik vannak. Farkasfog Az SIS jelentésének szélsőségességről szóló fejezete túl sok újdonságot nem hozott a tavalyi jelentéshez képest, néhány érdekességet azonban tartalmaz. A tavaly márciusi új-zélandi mészárlás elkövetője, a mecsetekben lövöldöző és több mint 50 embert kivégző ausztrál Brenton Tarrant ugyanis sajtóinformációk szerint 2016-ban járt Szlovákiában is, mikor a „keresztesek útját” járta végig Európában - az SIS szerint ugyanakkor a szlovákiai szélsőjobbal nem vette fel a kapcsolatot, mikor itt járt. Az esettel kapcsolatban a szlovák titkosszolgálat felhívja a figyelmet arra is, hogy Európában egyre határozottabban radikalizálódik a szélsőjobb szcéna, és új, meglehetősen riasztó jelenség is felütötte a fejét. Egyre több ugyanis az olyan szélsőjobboldali aktivista, aki erőszakos cselekedetekre, sőt, szervezett terrortámadásra ragadtatja magát, ám magányos farkasként cselekszik, a támadások szervezésében nem segítenek neki a hagyományos szélsőséges szervezetek. Egy hasonló eset például Szlovákiához is köthető, ám ez valamiért nem került be a jelentésbe, mivel bár 2020-as esetről van szó, szlovák szálai 2019- re nyúlnak vissza. Tobias Ratjen februárban a németországi Hanau városában kilenc embert gyilkolt meg egyértelműen rasszista indíttatással - április elején aztán a Der Spiegel arról írt, hogy a férfi Szlovákiában két harci kiképzést is abszolvált egy magán biztonsági szolgálatnál, méghozzá 2019-ben. A jelentés ugyanakkor említést tesz kiképzésekről, méghozzá vélhetően a Szlovák Honvédek (Slovenskí Branci) aktivitásairól. A csoportnak néhány évvel ezelőtt még profi katonai kiképzői voltak, és bár ezeket az embereket kirúgták a seregből, a kiképzések nem maradtak abba, sőt: a Honvédek intenzíven toboroztak új tagokat tavaly. Az SIS emlékeztet arra is, hogy a csoport ráült a szélsőjobb által életben tartott romaellenes hullámra is, és Szepessümegen (Smizany) és Rihnón (Richnava) is „akcióztak” tavaly év végén. A paramilitáris szervezet ugyan elutasítja, hogy bármilyen módon kötődnének a szélsőjobbhoz, ám az SIS szerint a csoport vezetői egyre gyakrabban szóltak hozzá tavaly politikai és társadalmi témákhoz, és ez azt jelentheti, hogy politikai ambíciókat is táplálnak. Ez egyébként nem meglepő tekintve, hogy a szlovák szélsőjobboldal fő célja az utóbbi években a minél erősebb politikai beágyazódottság elérése. Vita a jogállamisághoz kötött támogatásról CZÍMER GÁBOR A magyar és a lengyel kormány egy közös elemzőintózetet hoz létre, hogy a jogállamisági feltételek megszegését szankcionálni kívánó unió ellen védekezzenek. A jogéllemiségi mechanizmust szorgalmazó képviselő szerint ez csak blöff. Pozsony. Magyarország és Lengyelország „a liberális ideológiai véleményelnyomással” szembeni együttes fellépés érdekében közös összehasonlító jogi intézetet hoz létre -jelentette be Szijjártó Péter (Fidesz) magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, miután fogadta lengyel kollégáját, Zbigniew Raut (Jog és Igazságosság). Szijjártó arról beszélt, politikája miatt a magyar és a lengyel kabinetet a „nemzetközi liberális fősodor” támadja. „Aközös jogi intézet a kellő jogi biztonságot, bázist és tudást fogja felhalmozni a liberális ideológiai véleményelnyomással szemben” - emelte ki. A jogállamisági jelentésre vonatkozó kérdésre Szijjártó úgy válaszolt, korábban a Magyarországot és Lengyelországot ilyen címszó alatt ért támadásoknak szerinte semmi köze sem volt a jogállamisághoz, a demokráciához, szerinte „azokat puszta zsarolási eszközként vetették be”. Ezen a ponton úgy fogalmazott, az összehasonlító jogi intézet célja: „Hogy ne nézzenek minket hülyének.” Simeöka: Orbán blöfföl Michal Simecka (Progresszív Szlovákia) EP-képviselő, aki a szlovákiai magyarok érdekeinek érvényesítését is magára vállalta, volt az, aki egy olyan jelentést terjesztett be az uniós parlament elé, amely értelmében a jogállamisági kritériumok és az alapvető jogok betartásához, illetve a demokrácia minőségéhez kötnék a közösségi források kifizetését. Simecka lapunknak elmondta, az EU részéről komoly szándék van arra, hogy az uniós pénzek kifizetését ilyen feltételekhez kössék. „Nagy nyomás van annak érdekében, hogy a közös uniós pénzünk, például ne az Orbán Viktorhoz közeli oligarchák, vagy az igazságszolgáltatás függetlenségét, illetve a sajtószabadságot tipró autoriter kormányok kezében kössön ki” — fogalmazott a képviselő. A Szijjártó által bejelentett intézet létrehozása szerinte egy elterelő hadművelet, amely azt mutatja, hogy a jogállamisági feltételekhez kötött kifizetéseket elutasító Magyarország és Lengyelország nyomás alatt van. Hozzátette, hogy Németország, Franciaország, de a Benelux államok is támogatják a jogállamisági kritériumok bevezetését. „Az Európai Parlament pedig ezt szabta az egyik legfontosabb feltételéül annak, hogy megszavazza az uniós költségvetést” - mondta Simecka. Az EP-képviselő is felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország és Lengyelország azzal zsarolja az uniót, hogy késleltetni fogja a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alap elindulását, ami az egész 2021-2027-es büdzsé késleltetett elindulásához is vezetne. „De kisebbségben vannak” - tette hozzá Simecka. „Orbán játéka egy blöff, ugyanis Magyarországnak is szüksége van az uniós pénzekre. így az az érdeke, hogy a gazdaságélénkítő csomagot elfogadja” - véli a képviselő. Hozzátette, az ő jelentése nem Magyarország és Lengyelország ellen szól. „A javaslatomban az szerepel, hogy minden tagállamot ebből a szempontból is rendszeresen értékelni kell” - mondta. Az ellenőrzést végző intézménybe szerinte az Európai Bizottságon kívül független szakértőket is be kell vonni. Simecka jelentését már jóváhagyta az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE), a jövő héten pedig az egész uniós parlament plénuma elé kerül. A képviselő elmondta, az intézkedés akkor léphet életbe, ha a kérdésben közös álláspontra jut az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács, az ő jelentése ebben a folyamatban az első lépés volt. A német javaslat A témában az EU soros német elnöksége is kidolgozott egy javaslatot, amelyben azonban már nincs szó az uniós források jogállami feltétételekhez való kötéséről. A közösségi pénzeket csak akkor vonnák meg, ha magukban az uniós támogatások esetében derülne fény korrupcióra. A friss javaslatból úgy tűnik, hogy a hangsúly már csak a károkozás és korrupció nélküli uniós pénzfelhasználáson van, a jogállamiság egyéb vitáit pedig az eddig sem igazán működő 7-es cikk szerinti eljárásban lehetne kezelni. Ez tehát a magyar és lengyel követelések figyelembevételére utal a német javaslat végső szövegében - írja a portfolio.hu. Csak akkor sújthatnának egy országot pénzelvonással, ha egy konkrét jogállami defektus bizonyíthatóan veszélybe sodorja az uniós pénzek rendeltetésszerű elköltését. A potenciális szankciót kiváltó okok között már nem szerepel például az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetése és más vétségek — írja az elemzésében a bruxinfo.hu. A Politico információi szerint a magyar és a lengyel kormány sem elégedett a friss német javaslattal.
