Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)

2020-09-30 / 226. szám

www.ujszo.com | 2020. szeptember 30. KÖZÉLET I 3 A szülők többsége tart a szigorításoktól NAGY ROLAND Pozsony. A szülők csaknem kétharmada tart attól, hogy újra bevezetik a koronavírus­­járvány első hulláma alatt hozott intézkedéseket - derült ki a Rodiőia.sk nevű polgári társulás reprezentatív felméréséből. A megkér­dezettek félnek, hogy nem lennének képesek megfelelően ellátni a szülői kötelességeiket. Mivel a koronavírus-járvány má­sodik hulláma az utóbbi hetekben felerősödött, Igor Matovic (OCaNO) miniszterelnök és a központi vál­ságstáb hétfőn újabb szigorításokat jelentett be. A Rodicia.sk Polgári Társulás az utóbbi hetek fokozatos szigorításai miatt úgy döntött, megkérdezi a szü­lőket, milyen intézkedésektől tarta­nak a leginkább. A 2muse nevű közvélemény-kutató ügynökséggel együttműködve 1020 személy véle­ményét kérték ki a szigorításokat érintő kérdésekről, a felmérést szep­tember első hetében végezték. Kiürülhet a családi kassza Az adatokból kiderült, hogy a szülők, akiknek a gyereke még nem töltötte be a 18. életévét, leginkább a gazdaságot érintő intézkedések mi­att aggódnak, amelyek jelentősen befolyásolhatják a munkahelyüket is. A megkérdezettek közel 50 szá­zaléka, vagyis csaknem minden má­sodik szülő tart attól, hogy nem tud­ja majd rendesen végezni a munká­ját, ami miatt nem lesz képes bebiz­tosítani az alapvető szükségleteket a családja számára. Ezzel szorosan összefüggő prob­léma, hogy a szülők jelentős része - csaknem 40 százaléka - aggódik az iskolabezárások miatt, hiszen ott­hon kellene maradnia a gyerekkel, ami komoly bevételkiesést jelent­het (nem beszélve arról, ha valaki egyedül neveli a gyerekét). Ez a fé­lelem értelemszerűen azon szülők körében a legnagyobb, akiknek alapiskolás gyerekeik vannak. A kormány erre az esetre vezette be az úgynevezett járványügyi ápo­lási díjat (pandemická OCR), ame­lyet a szülők a Szociális Biztosítótól igényelhetnek. Ennek a juttatásnak a jellege azonban folyamatosan vál­tozik, idén szeptembertől például úgy módosították, hogy már csak osztály- vagy iskolabezáráskor lehet igényelni (júniusban még úgy működött a rendszer, hogy azok a szülők, akik a vírus miatt féltek be­adni a gyereküket az iskolába, erre az okra hivatkozva is otthon maradhat­tak, ezt a lehetőséget viszont most eltörölték). Ajárványügyi ápolási díj összege jelenleg az otthon maradt szülő bruttó bérének 55 százaléka, vagyis a nettó bér mintegy 70 szá­zaléka. Kérdés, hogy az ilyenfajta bevé­telkiesést mennyire érzik meg azok a háztartások, melyek bevétele ala­csony. Peter Pellegrini (Hlas) nem­rég megpróbálkozott az ápolási díj megemelésével: javaslatot nyújtott be a parlament elé, melynek értel­mében a juttatás a szülő bruttó bé­rének 75 százalékát tette volna ki, ami a nettó bér csaknem teljes össze­gét jelenti. A javaslatot végül nem szavazták meg a képviselők. Bajos távoktatás A felmérésben részt vevő szülők csaknem 70 százaléka egyetértett abban, hogy az iskolabezárás nem­csak a családi költségvetésre nézve jelenthet problémát, hanem az ok­tatás minősége szempontjából is. 10 szülőből 7 úgy gondolja, hogy a távoktatást nem is lehet összeha­sonlítani az iskolában zajló oktatás minőségével. Ez az aggály elsősor­ban a felső tagozatos gyerekek szü­leinél jelenik meg: míg az alsó ta­gozatos diákok szüleinek 60 száza­léka tart a távoktatástól, addig a fel­ső tagozatos diákok szüleinél ez az arány 80 százalék. A polgári társu­lás közleménye szerint ez nem vé­letlen, hiszen a felső tagozatosok jelentős része már közel áll ahhoz, hogy felvételizzen a középiskolá­ba. Simona Psotková, a Rodiőia.sk egyik alapítója ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az ő lányára is fel­vételik várnak. „Az én lányom már elég idős ahhoz, hogy egyedül is otthon maradhasson. Más kérdés azonban, hogy nem marad-e le a tananyaggal a távoktatás során, hi­szen a felvételin senkit nem fog ér­dekelni, hogy hány hónapot töltött karanténban” - magyarázta Psot­ková. A szülők 40 százaléka szerint nagyon komoly bevételkiesést jelentene a családnak, ha bezárnák az iskolákat és az ala­piskolás gyerekekkel ismét otthon kellene maradni (Somogyi Tibor felvétele) Kérdések és válaszok az új intézkedésekkel kapcsolatban DEMECS PÉTER Mivel rohamosan emelkedik a koronavírussal fertőzött személyek száma az ország­ban, a központi válságstáb a héten úgy döntött, szigorítja az előírásokat. Összegyűjtöt­tük a legfontosabb intézkedé­seket, melyek holnap, október 1-én lépnek hatályba. Érvénybe lépnek valamilyen korlátozások a szlovák-magyar és a szlovák-osztrák határon? Nem. A központi válságstáb vé­leménye szerint ugyanis Szlovákiá­ban is olyannyira romlott a járvány­helyzet, hogy már nincs értelme a pi­ros országok közé sorolni Magyar­­országot és Ausztriát. A válságstáb szerint ebben a három országban nagyjából egy szinten mozog az újonnan regisztrált fertőzöttek szá­ma, ezért a határellenőrzések beve­zetésének semmi értelme nem lenne. Mi a helyzet Csehországgal? Továbbra is érvényes, hogy Cseh­ország a kockázatos, tehát piros or­szágok közé tartozik. Hazatéréskor ezért a határon 72 óránál nem öre­gebb koronavírustesztet kell felmu­tatni, ellenkező esetben házi karan­ténba kell vonulni. A szabályozás alól kivételt kaptak a diákok, taná­rok, művészek, sportolók vagy a mezőgazdaságban dolgozók. Ez azt jelenti, hogy holnaptól is szabadon átjárhatunk ebbe a két országba, még a zöldhatáron is? Ez csak Ausztriára érvényes. Ma­gyarország határai októberben is zárva maradnak, az országba csak a kijelölt határátkelőkön lehet belép­ni, s csak akkor, ha azt a magyaror­szági előírások engedélyezik. A ma­gyar határzár alól ugyanis a viseg­rádi országok állampolgárai számos kivételt kaptak. Mit jelent az, hogy október 1-től törlik a tömegrendezvényeket? A Közegészségügyi Hivatal tájé­koztatása szerint ez minden olyan szervezett rendezvényt érint, ahol több ember gyűlik össze egy he­lyen. Ennek értelmében megtiltják sportrendezvényeket, de a kulturá­lis és az egyházi rendezvényeket is. Csak azok a rendezvények kapnak kivételt, amelyek résztvevői - a vendégeket de a rendezvény szer­vezőit, a felszolgálókat is beleértve -12 óránál nem öregebb, negatív koronavírustesztet fognak felmu­tatni. Ezeket az eseményeket ráadá­sul 48 órával előre be kell jelenteni az érintett regionális közegészség­­ügyi hivatalnál. Az önkormányzati ülések, a parlament és a kormány ülései ez alól kivételt kapnak. Lagzit tehát csak akkor lehetne tartani, ha a pincértől kezdve, a vendégeken át egészen az ifjú há­zasokig mindenkinek van negatív koronavírustesztje? Igen, és ez a teszt nem lehet 12 óránál öregebb. Mivel minimális az esélye annak, hogy ezt sikerül ki­vitelezni, a következő hetekre, ám lehet hónapokra is le kell fújni az összes lagzit. Engedélyezik legalább az eskü­vői szertartást? Igen, az esküvőkön és a temeté­seken is csak a szertartás lesz enge­délyezve holnaptól, a lagzi illetve a halotti tor már nem. Azt, hogy mennyi személy vehet majd részt a szertartáson, tegnapi lapzártánkig még nem tette közzé a Közegész­ségügyi Hivatal. Betiltják a családi ünnepsége­ket is? Ezeket nem tudják betiltani, de a járványügyi szakértők mindenkit arra kémek, ne szervezzenek csa­ládi látogatásokat a következő he­tekben, az ünnepségeket pedig te­gyék át olyan időszakra, amikor a járványügyi helyzet kedvezőbb lesz. Ján Mikas tiszti főorvos ismét emlékeztetett, hogy a legtöbb em­ber épp ilyen családi összejövete­leken, esküvőkön, lagzikon fertő­ződött meg. Az üzletekre és bevásárlóköz­pontokra vonatkozó előírások is változnak? Igen. Ismét meghatározzák, összesen mennyi vásárló lehet egy adott üzletben vagy plázában, tehát bevezetik a koronavírus-járvány el­ső hulláma alatt megismert lét­számplafont. A boltokban tíz négy­zetméterre csak egy vásárló juthat októbertől, többet nem engedhetnek be. A bevásárlóközpontokra is ugyanez vonatkozik majd, ám csak az egyes üzletek eladóterületének az összege lesz a mérvadó, az egyéb közös helyiségek vagy folyosók alapterülete már nem, minek követ­keztében a jelenleginél jóval keve­sebb ember fog csak elférni a bevá­sárlóközpontokban. Ki fogja ellenőrizni azt, hány ember van az üzletekben? Az adott bolt alkalmazottjainak kell a bejáratnál. A vásárlókat bizo­nyára a már ismert bevásárlókosár­­rendszer alapján fogják beengedni a boltokba; csak annyi bevásárlóko­sarat helyeznek forgalomba, amennyi ember lehet az adott üzlet­ben. A kormányfő ugyanakkor be­jelentette, hogy a rendőrség nagy erőbevetéssel fogja ellenőrizni a szigorított előírások betartását. Ismét elkülönítenek bizonyos órákat a 65 évesnél idősebb sze­mélyek bevásárlására? Nem, ez egyelőre nincs tervben. Hol lesz kötelező októbertől a szájmaszk? Tulajdonképpen mindenütt, ahol mostanáig is, tehát a tömegközleke­désben, a nyilvános beltereken, ét­termekben stb. Újdonság viszont, hogy holnaptól már kint is kötelező lesz a szájmaszk viselése, ha a nem egy háztartásban élő személyek két méternél közelebb kerülnek egy­máshoz. Sportolás közben nem kö­telező szájmaszkot viselni. Bezárják az éttermeket és a kocsmákat? Többségüket nem, csupán korlá­tozzák a nyitvatartásiikat. Minden olyan vendéglátóipari egység, amelyben ételt vagy italt szolgálnak fel, csak reggel hat és este tíz óra kö­zött lehet nyitva, feltéve, ha rendel­keznek ülőhelyekkel. Olyan büfé­ket, kocsmákat vagy diszkókat, ahol csak állóhelyek vannak, holnaptól be kell zárni. Az ételkihordó szolgál­tatásokat nem érintik változások. Bezárják az iskolákat? Egyelőre nem. Továbbra is érvé­nyes, hogy minden egyes iskolában külön kezelik a járványhelyzetet. Van, ahol csak egy vagy több osz­tályt zárnak be, előfordul viszont az is, hogy az egész iskolát be kell zár­ni. Ezen a téren egyelőre nem ter­veznek országos érvényű intézke­déseket. És mi a helyzet az egyetemek­kel, nyitva maradhatnak? A kormányfő hétfőn felszólította az egyetemeket, térjenek át a távok­tatásra, a diákokat pedig küldjék ha­za a kollégiumokból. Az egyetemek jelentős része ezt már megtette. Mit jelent az, ha a kormány dönt a vészhelyzet kihirdetéséről? A kormány ezt abban az esetben hirdetheti ki, ha veszélyeztetve van az emberek élete vagy egészsége. Ezalatt az idő alatt az államnak joga van korlátozni a polgárok alapvető jogait. Például megtilthatja az egészségügyi dolgozóknak, hogy szabadságra menjenek, de korlátoz­hatja az emberek szabadságjogát is például azzal, hogy megtiltja a la­kosoknak, hogy elhagyják otthonu­kat. A kormány ma fog dönteni a vészhelyzet kihirdetéséről. A már­cius 16-án kihirdetett vészhelyzet június 14-ig volt érvényben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom